„A Giro és a Vuelta miatt nem volt tökéletes évem” – Szezonértékelő Evenepoellal (1. rész)

Publikálva 11/10/2023 - 10:13 GMT+2

Tizenhárom győzelem, ráadásul mind minőségi versenyen. Remco Evenepoel megint nagyon jó évet zárt, de nem tökéleteset. Világbajnoki trikóban nyert újra Liége-t és San Sebastiant, a Girón két győzelem mellett viselte a rózsaszín trikót, Glasgow-ban időfutam-világbajnok lett, a Vueltát pedig egy emlékezetes megzuhanás mellett három szakaszgyőzelemmel és pöttyös trikóval zárta.

Rendőrrel ütközött a hegyi befutós győzelme után Evenepoel

Tizenhárom győzelem, ráadásul tizenhárom minőségi győzelem. Remco Evenepoel megint nagyon jó évet zárt, de nem tökéleteset. Az ő nézőpontja szerint abban azért lett volna háromhetes győzelem is. De mivel a Girón korán lebetegedett, módosítani kellett a terveknek, és jött a Vuelta.

„A Giro egy betegség miatt elúszott, és a Vueltára sem volt ideális a felkészülésem. Szóval tízesre azért nem értékelném az évemet. Az osztályzat inkább legyen 8.5 vagy 9.”

Világbajnoki trikóban nyert újra Liége-t és San Sebastiant, a Girón viselte a rózsaszín trikót, és mindkét egyenkéntit behúzta, Glasgow-ban időfutam-világbajnok lett, a Vueltát pedig egy emlékezetes megzuhanás mellett három szakaszgyőzelemmel és pöttyös trikóval zárta.

Kerékpár

Véletlen lenne vagy valami rejtélyes tényező okozza, hogy sorra hullanak a világ legjobbjai?

08/05/2024 - 09:11

Tavaly mezőnyverseny, most időfutam, Evenepoel újra világbajnok!

Erős év, de ahogy ő is mondja, nem tökéletes. Voltak hibák, amiket jövőre ki kell javítani. Jövőre, amikor számára a Tour de France-nál semmi nem lesz fontosabb.

Lehet értékelni az évedet úgy, hogy nem beszélünk a Giróról?

Nem igazán. Már soha nem fogjuk megtudni, mi lett volna a betegség nélkül, de én hittem a győzelemben. Olyan számaim voltak, mint az előző Vueltán egyszer sem. Az első, 20 perces időfutamon megvertem Gannát és legalább 30 másodperccel gyorsabban mentem a többi összetett esélyesnél. Aznap egyszerűen az egész szezon legjobbját hoztam, de sajnos a versenyzéshez hozzátartozik a bukás meg a betegség.

Ettől még előre léptél az előző évhez képest?

Igen, és pont ez volt a célom. Tizenhárom győzelmet szereztem, kivétel nélkül minőségi versenyeken. De a Giro elúszott, és a Vueltára sem volt ideális a felkészülésem. Szóval tízesre azért nem értékelném az évemet. Az osztályzat inkább legyen 8,5 vagy 9.

Ha nincs a Covid a Girón, akkor a Vueltán el sem indulsz?

Pontosan, úgy szóba sem jön a Vuelta, és az idény második felében a vb mellett a kanadai egynaposokra meg a Lombardiára koncentráltam volna. Így viszont két új célom lett, két elég különböző verseny. Időfutam-világbajnokság, majd a Vuelta. Utazás, készülés, edzés, pályabejárások, ezek így együtt kifogtak rajtam. Megint kiderült, hogy a háromhetes versenyek nem kegyelmeznek. Főleg akkor nem, ha ilyen ellenfeleid vannak. Nyugodtan és teljesen a célra fókuszálva kell készülni, különben nem lesz esélyed nyerni.

Miért indultál a világbajnoki mezőnyversenyen, amikor arról beszéltél, hogy az nem is a te pályád?

Sokat gondolkoztam a verseny előtt, de maradjunk annyiban, hogy címvédőként ott kellett lennem. Nyolc helyett kilenc versenyzőt indíthattunk, nem akartam cserben hagyni a srácokat és nem akartam magamnak utólag lelkiismeret-furdalást okozni. De a vége szép lett, mert Wout legalább érmet nyert.

Nem sokkal a világbajnokság előtt robbant a pletyka, hogy elégedetlen vagy a csapattal, és vinne az Ineos. Valószínűleg ez sem segített.

Azt hittem, hogy ezek a hírek nem különösebben zavarnak, de amikor kettesben maradtam a feleségemmel, valahogy újra és újra előhoztam a témát, szóval mélyen azért bennem volt.

Folyamatosan rólam irkáltak az újságok, általában nem pozitív hangvételben, szóval akkoriban csak annyit akartam, hogy legyen már vége az egésznek. De nem hiszem, hogy ezért mentem rosszul a mezőnyversenyen.

Egyszerűen a helyezkedést néztem be. Azt hittem, hogy a huszadik pozíció ideális, de azon a pályán pillanatok alatt hátrébb lehetett csúszni. Emlékszem, Benoot menet közben állandóan azt mondogatta nekem, hogy ’Remco, szerintem előrébb kellene menned’. Talán máshol jártak a gondolataim, és nem figyeltem annyira. Lehet. Ezt már nem tudom megmondani.

Remco Evenepoel

Fotó: AFP

A szezon másik meglepő és drámai pillanata a Vueltán volt, szeptember 8-án.

Már majdnem elfelejtettem a dátumot. Pedig milyen jó volt a kezdés. Barcelonában, ha nincs a sötét és az eső, miénk az első szakasz, ebben biztos vagyok. Aztán a Javalambrén, ahol Kuss ellépett, először mutattuk a gyengeség jeleit, aznap csapatként mentünk rosszul.

Aztán a pihenőnapon alig tekertem, ami esetemben nagyon furcsa, mivel ilyenkor mindig 40 vagy 50 kilométert megyek. A Vueltán viszont 30 perc görgőzésre volt erőm, mert nagyon fáradtam keltem. Az volt az első figyelmeztető jel, hogy valami nincs rendben. Az időfutamon jól mentem, de nem voltak szuper lábaim.

Amire senki nem számított, Evenepoel korán leszakadt a Vuelta királyszakaszán

Majd jött a Tourmalet.

Volt néhány gyengébb éjszakám, és aznap reggel sem éreztem magam túl frissnek. Először azt hittem, hogy megkint elkaptam a koronát, de nem, egyszerűen akkor ütött vissza a zaklatott felkészülés. A fejem vitt volna, de a lábaim megálltak, a testem nemet mondott. Leálltam teljesen, kivettem egy szabadnapot, amit utólag jó döntésnek bizonyult. Mert, számomra meglepő módon, másnap ismét szárnyaltam. Nekem is furcsa, de tényleg így volt.

Pénteken megzuhant, szombaton feltámadt - Evenepoel egy parádés szólóval feledtette a rossz napját

Louis Vervaeke azt mondta, hogy mintha mentálisan felszabadultál volna. Eltűnt a nyomás és a stressz.

A felkészülés tényleg okozott némi stresszt, pontosabban az, hogy végig csúszásban voltam. Tíz nappal a rajt előtt olyan edzéseim voltak, amiket 1 hónappal korábban kellett volna lenyomni. A megzuhanás utáni nap viszont dühből mentem. Meg akartam mutatni, hogy kár leírni, ott csak ez motivált. A nehézségek valahogy tudat alatt sokat ki tudnak hozni belőlem.