"Ha Tadej Pogačar elesik, az egész világ arra figyel" – a fotós nagy sztorija a Strade Bianchéról
Publikálva 10/03/2025 - 06:06 GMT+1
Az idei Strade Bianche egyik legemlékezetesebb pillanata az volt, amikor Tadej Pogačar óriásit bukott 50 kilométerrel a vége előtt. A szlovén klasszis elnézett egy kanyart és a tüskebokorban kötött ki, de ez sem akadályozta meg a sima győzelemben. Az egyik fotós, Dirk Waem pedig életre szóló emlékeket szerzett.
Pogačar hatalmasat esett a Strade Bianchén 50 km-rel a vége előtt
Videó forrása: Eurosport
"A legjobbkor voltam a legjobb helyen."
Dirk Waem, a Belga sportfotósa a saját állítása szerint élete képeit készítette, amikor hirtelen meglátta, hogy Pogačar a bokorban kötött ki. Közvetlenül a szlovén mögött volt a bukásnál, és azonnal "lecsapott" a helyzetre – de csak azok után, hogy látta, nincs komoly veszélyben a világbajnok egészsége.
"Ilyenkor mindenkinek eláll a lélegzete, nekem viszont résen kell lennem és kapcsolnom kell. Bevallom őszintén, fantasztikus érzés, amikor egyedül csak te vagy ott fotósként, senki más, és azonnal reagálni tudsz a történésekre. Nekem most megadatott ez a "szerencsés" pillanat."
Waem pont akkor ért a motorral a kanyarba, amikor Pogačar kikászálódott az ágak közül.
"Megláttam, hogy Pogačar mászik ki a bokorból. Pontosabban először csak a fejét észleltem, a sisakjából még jobban kilátszott a hajcsomó, a szemüvege pedig félig lecsúszott az orrára. Azonnal kiabálni kezdtem a motor vezetőjének, hogy stop, álljunk meg."
Kurt Vandenborre egyből behúzta a féket, Waem pedig rengeteg fotót készített.
"Erről szól a munkánk, ez ilyenkor a nap története. Kockáztattunk, mert veszélyes megállni egy ilyen kanyarban, de hála az égnek ez is rendben volt, és a fókusz is. Senki ne értsen félre: fotós fejjel euforikus állapotba kerülök, hiszen észreveszem, hogy csak én csinálok képeket erről a pillanatról, ugyanakkor nagyon együttérzek a versenyzőkkel. Bárcsak a döntő támadást örökíteném meg hasonlóan, mint egy bukást, de azért vagyok ott, hogy a munkámat végezzem."
Márpedig ha Tadej elesik, az egész világ ARRA FIGYEL. Van egy kép, ahol mintha átkozná a bokrot. Azt hiszem, nagy fájdalmai voltak, néhány másodperccel később mégis visszaült a bringájára és győzni tudott. Lenyűgöző.
Waem leginkább annak köszönhetően volt jó helyen, amit tavaly megtanult a Stradén.
"A montaperti szektor elég rövid, úgyhogy úgy döntöttem, a főmezőnyt otthagyjuk, kicsit levágjuk az út egy részét és újra az élbolyhoz megyünk előre. Ehhez ilyenkor szerencse is kell. A mezőny mögött ráadásul a látótávolság is nulla volt a felverődő por miatt, még a ködlámpát is fel kellett kapcsolnunk. Nem könnyíti meg a munkánkat a nagyon csúszós út sem, a kövek rátapadnak a motor gumijára, ami miatt mi is bármikor eleshetünk. Hála az égnek most megúsztuk."
Mi lesz a fotók sorsa azon kívül, hogy körbejárták a sajtót?
"Nem fogom nagyban kinyomtatni és a falra akasztani őket, de azért büszke vagyok. Megérte, hogy még mindig port köhögök."
Kapcsolódó témák
Hirdetés
Hirdetés