„Pogacar a legnagyobb tehetség, akit valaha láttam, Hinault-hoz hasonlít” – mondja az UAE főnöke

Mauro Gianetti neve ismert azok számára, akik már a kilencvenes években is követték a kerékpársportot. Az olasz versenyző volt világbajnoki második, 1995-ben Amstelt és Liége-Bastogne-Liég-t nyert, több kisebb egynapos mellett. Visszavonulása után is maradt a sportban, de nem mint sportigazgató vagy edző: feljebb lépett, ma az UAE Emirates csapatának igazgatója. Vagyis alá tartozik a teljes szervezet, több mint 100 ember. Köztük persze Tadej Pogacar is, így egy belga sajtóban megjelent friss interjúban is főleg róla kérdezték.

Az ő képességeivel a kilencvenes években még többet nyert volna, de lehetetlen összehasonlítani a korszakokat. Ma minden jobb és gyorsabb. Filippo Ganna ugyanúgy Ticinóban lakik, mint ahogy akkor én. Megdönti az időimet a helyi emelkedőkön, pedig nem is hegyimenő. Manapság bringás turisták mennek olyan időket nagy hegyeken, mint én anno profiként. Edzésen én 30-as átlagot mentem, ma ez inkább 35-ös… ha tudtam volna azokat a dolgokat a táplálkozásról, edzésekről és magaslati táborokról akkoriban, sokkal jobb versenyző lettem volna.

Persze. A sportág ma sokkal szebb és jobb is nézni.

Egészen biztosan!

Én felelek mindenért: versenyzők, stáb, költségvetés, szponzorok… a csapat száznál is több embert fizet. Ez olyan, mint közepes méretű cég.

Akad. Idén voltam az UAE Touron, a Strade Bianchén, Tirreno-Adriaticón és a Flandrián is, most pedig megyek a Liége-re.

Kellett párszor pezsgőt vennem, de én nem Tadej főnöke vagyok, hanem a csapaté. Szeretnék több versenyen ott lenni, de ott az irodai munka is.

Az igazgatói szerep mellett az egész projekt menedzsere is vagyok. A profi csapat csak a jéghegy csúcsa. Van akadémiánk, iskolai programunk, építünk kerékpáros utakat. Az Emírségek vezetése szeretné fejleszteni az ország egészségi állapotát a bringázás népszerűsítésével. Novemberben több tízezren vették részt egy dubai tekerésen, tíz éve senkinek eszébe sem jutott ott a sport.

Ez egy elég komoly távképzet velünk kapcsolatban. Tizenöt partnerrel dolgozunk, akikre ugyanúgy szükségünk van. Épp úgy tárgyalok és könyörgök a szponzorainknak, mint minden más vezető a World Tourban.

Inkább nem mondanék számokat. Jó pénzből gazdálkodunk, de biztosan nem a legtöbből a mezőnyben.

Tuti. Mit gondolnak, mennyi a költségvetésünk?

Kevesebb, mint 30 millió. Tudom, hogy sokan állítanak mást, de ez nem igaz.

Amit Tadej fizetéséről mondanak, az így nem igaz. A többi felsorolt versenyző persze jól keres, de összehasonlítva a Jumbo vagy az Ineos keretével: nincs több nagynevű versenyzőjük, mint nekünk?

2018 júniusában. 19 éves volt, hat kilóval nehezebb, mint most, mégis ment a legjobbakkal a Szlovén körön. Nem hittem a szememnek, amikor ez a „kövér srác” bejött negyediknek. Ő a legnagyobb tehetség, akit valaha láttam.

Versenyzőként volt szerencsém Indurain és Hinault ellen menni. Tadejnek még sokat kell dolgoznia, hogy az ő eredményeiket elérje. Hinault remek személyiség volt. Ő nagy benyomást tett rám, de ez Tadejben is megvan. Mentálisan megállíthatatlan.

Emlékeztek az első Tourjára? A hetedik szakaszon egy esés miatt több mint egy percet vesztett. A buszon óriási volt a csalódottság, amíg Tadej be nem jött és megkérdezte, miért vagyunk dühösek. Azt mondta, az esés a verseny része, holnap pedig megpróbáljuk visszanyerni az elvesztett időt. Másnap egy percet vissza is hozott a Pireneusokban.

A stressz szó nem szerepel a szótárában. Azon a Touron a döntő időfutam előtti napon a csapatbuszban táncolt. Bemelegítés közben videotelefonált. Hihetetlen. Mi idegesek voltunk, ő pedig egyszerűen haza csörgött.

Ritkán. Amikor 2019-ben, 20 évesen, elsőéves profiként elindult a Liégen, egyből tizennyolcadik lett egy esős versenyen, de csalódott volt. Akkor mondtam neki, hogy nem fogja fel, mit ért el ma. Az utolsó emelkedőig az esélyesekkel tudott maradni, egy nap meg fogja nyerni ezt a versenyt. Igazam lett.

A világbajnokság után mondta, hogy indulni szeretne. Amikor az első edzőtáborban is előjött ezzel, mondtuk, hogy miért ne? Tadej szeret kilépni a komfortzónájából. Az első évében indulni akart a Vueltán. Sokan mondták, hogy ne menjen, mert fiatal és hamar kiég majd. Mi úgy döntöttünk mehet, de szabad szerepkörben, hogy kitapasztalhassa magát. Harmadik lett összetettben és nyert három szakaszt.

Ha nem mehetett volna, az lelassítja a természetes fejlődését. Az olyan srácok, mint Evenepoel vagy Tadej, 19 évesen készen állnak a nagy feladatokra, de néha le kell őket lassítani.

Edzésen. Néha túl sokat akar, ilyenkor mondanunk kell neki, hogy vegye ma lazábbra. Tavaly el akart indulni a Dauphinén a Tour előtt, de aztán mondtuk neki, hogy az sok lenne a jóból. Ez néha vitákhoz vezet, de megbízik a tanácsainkban. Minden évben egyre jobban kiismeri a testét. Higgyetek nekem, még sok van benne.

Forrás: HLN