Yves Lampaert a Roubaix-győzelem esélyeiről, Pogačar elképesztő szólóiról és a kerékpársportban végbement változásokról
Publikálva 04/04/2026 - 07:00 GMT+2
Yves Lampaert két nappal a kedvenc versenye, a Paris-Roubaix előtt lesz 35 éves. Ez lesz a tizennegyedik szezonja, így érthető, hogy csapata, a Quick-Step elsősorban a tudását, a tapasztalatát, az érettségét szeretné kihasználni és azt a fiatalok javára fordítani. A belga klasszikus-menő elképedve nézni Tadej Pogačart és azt a változást, amin a sportág keresztülment az elmúlt években.
Cycling - Tour of Switzerland - Stage 1 - Highlights (VI only)
Videó forrása: Eurosport
Yves Lampaert a mezőny egyik legtapasztaltabb versenyzője.
Ráadásul a Paris-Roubaix-n éveken át főszereplőként volt jelen. Volt dobogós és összesen négyszer végzett az első tíz között. De volt ötödik a Flandrián, második az Omloopon, nyert Bruges-De Pannét és kétszer Dwars door Vlaanderent is.
Most a HLN készített vele nagyinterjút, amelyben mesélt arról, mennyit változott a kerékpársport az elmúlt 15 évben. Tágra nyílt szemekkel nézi a jelen legjobbjait, köztük Tadej Pogačart, akinek az őrületes szólóira nem is nagyon talál szavakat.
Mivel te vagy Mikel Landa után a csapatban a második legidősebb versenyző, mondhatjuk, hogy te vagy a Keresztapa a flamand klasszikusokon.
Persze, simán. Így legalább tudatosul az emberben, hogy közel a vég. (nevet)
Ezt most szó szerint érted?
A kerékpárban az átlagos visszavonulási életkor nem egészen 35 év. Mondjuk, ami engem illet, remélem, elhúzom 38-ig. Az egy szép kor arra, hogy az ember végleg összecsomagoljon. Az nagyon boldoggá tenne, ha még lenne három szezonom. Az van a fejemben, hogy 2029 lesz a visszavonulásom éve.
A jelenlegi szerződésed 2027 végéig szól. A korábbi főnök Patrick Lefevere elvből maximum csak egy évre hosszabbított a versenyzőkkel, miután azok betöltötték a 36-ot. Most, hogy Jurgen Foré a főnök, vajon még mindig életben van ez a szabály?
Ezt még nem tudjuk, majd kiderül. Ha így lesz, így lesz. És nekem ezzel nincs is problémám. Vagy legrosszabb esetben elszerződök még egy másik csapathoz az utolsó egy vagy két évemre.
/origin-imgresizer.eurosport.com/2026/04/01/image-de0ee4b7-8e49-4ee7-9305-76ca8d2a0985-85-2560-1440.jpeg)
25 kilométeres támadással és győzelemmel tért vissza sérüléséből a Movistar bringása
Videó forrása: Eurosport
Ez egyelőre nem is téma, hisz A Keresztapa vezeti a Quick-Step sorát a flamand klasszikusokon.
Főleg a fiatal srácoknak segítek. Egyfajta közvetítői szerepet várnak tőlem a csapatvezetés és a versenyzők között. És hogy húzzam a csoportot, ha kell.
És ezt hogyan csinálod? Szigorú utasításokkal, ahogy Lefevere idejében? Hisz mégiscsak az ő irányítása alatt versenyeztél tíz éven át.
Patrick remekül értett ahhoz, hogyan kezelje az embereket. Motivált minket és tett róla, hogy koncentráltak legyünk, de aztán hagyta, hogy mindenki tegye a dolgát. Jurgen is nagyon jó benne, de ő egy kicsit másképp csinálja. Egy kicsit diplomatikusabban. Nagyon közel áll a kerékpárosokhoz és a versenyhez és nagyon elkötelezett velünk szemben. Patrick egy kicsit távolabbról szemlélte a dolgokat.
És hogy én hogy csinálom? Néha egy kicsit szigorú vagyok. Ha valamivel kapcsolatban úgy érzem, hogy az lehetne jobb, akkor azt a lehető legdirektebb módon kommunikálom. És ez azt jelenti, hogy néha kemény vagyok, ugyanakkor emberi és fair.
Ha az embert sokkolja egy kijelentés, akkor az nem fáj. Nekem is volt ilyenben részem Patrickkal. Ilyenkor az ember a fejéhez kap és elgondolkozik, hogy ”talán nem a legjobbamat nyújtottam?”, ”vagy esetleg nem azt csináltam, mint amit vártak tőlem?”
És ilyenkor hagyod, hogy leülepedjen ez az egész. Általában két lehetőség szokott lenni. Az egyik az, hogy azt gondolod, hogy oké, a vezetésnek igaza van. A másik, hogy úgy érzed, neked van igazad, és ilyenkor vitát nyitsz róla. De a lényeg az, hogy mindig a csapat érdeke az első.
Egyelőre úgy gondolom, hogy minden a legnagyobb rendben, kézben tartjuk a dolgokat.
Azonban mostanság olyan elképesztően magas a színvonal, hogy szinte képtelenség úgy kontrollálni egy versenyt, mint annak idején. Így egy picit más a versenyzés, mint amihez korábban hozzászoktunk.
/origin-imgresizer.eurosport.com/2026/03/29/image-d8cab441-1fbb-452c-a4fb-ceb1e022fac3-85-2560-1440.jpeg)
Philipsen-győzelem az In Flanders Fieldsen, de Van der Poelról és Van Aertról szólt a verseny
Videó forrása: Eurosport
Most gondolom, a Remco Evenepoel előtti időszakra utalsz, amikor a csapat rendre hozta a jó eredményeket a tavaszi klasszikusokról. Ezt a fajta eredményességet elérni ma már gyakorlatilag lehetetlen.
Így van. Hacsak nincs olyan kaliberű csapatod, mint amilyen Pogačarnak vagy Van der Poelnak van. A jövőben reméljük, képesek leszünk ezt megcsinálni Paul Magnier-val, de ez most még korai lenne. A kisebb versenyeken jó, ha ott van elöl és döntő tényező, de a Flandrián és a Roubaix-n ehhez több tapasztalatra van még szüksége.
Hogy érzed, túl hamar, túl nagy nyomás van rajta már most is?
Igen, de ez már így van, nincs mit tenni. Ő is tudja, hogy már most ő a csapat egyik első számú embere. Jól kezeli a nyomást, nincs ezzel gond. Olyan a habitusa, hogy ezt el tudja engedni. Ha nyersz 19 versenyt egy szezonban, mint ahogy ő, akkor ezt könnyű megtenni.
Kár, hogy bukott a Tirrenón, ez olyasmi, amin még dolgozni kell.
Paul annyira lelkes, hogy néha túl sok kockázatot vállal, és ilyenkor benne van a bukás.
Foré szándéka volt, hogy újra megerősítse a csapatot a flamand klasszikusokra. Mondhatjuk, hogy küldetés teljesítve.
Ez így van. A költségvetésünk korlátozott, ehhez képest jó igazolásokat csináltunk. Stuyven és Van Baarle két igazi vezéregyéniség, de Rex és Van Gestel is két komoly erőforrás. A csapat mélységét tekintve erősebbek és érettebbek vagyunk. Kemény időszakon megyünk keresztül a klasszikusokon, de meggyőződésem, hogy jó úton vagyunk.
/origin-imgresizer.eurosport.com/2026/03/21/image-b6045351-9224-4c2d-8383-fc0307856706-85-2560-1440.jpeg)
A bukás sem állíthatta meg: Pogačar nyerte a Milánó-Sanremót
Videó forrása: Eurosport
Komoly a háttérbázisunk is nagyon: Tom Steels, Niki Terpstra, Iljo Keisse, Sep Vanmarcke és a többiek. De nem könnyű a helyzetük a dolgok menedzselésében így, hogy a legjobbak ennyire korán indulnak.
Mennyire lehetne elébe vágni a dolgoknak?
Annyira komoly a tempó, hogy ez is szinte lehetetlen. Régen a felderítés például nagyon fontos volt, mert értékes infókhoz lehetett hozzájutni. Most ott a VeloViewer meg a részletes időjárás-előrejelző appok, így mindent pontosan és alaposan ki lehet előre számítani.
Régen a tempó időnként visszaesett, és ha lemaradtál valamiért, akkor vissza tudtál zárkózni. Most ilyenről szó sincs, ezt el lehet felejteni. Bele tudsz esetleg kerülni egy csoportba, amelyik mondjuk a nyolcadik helyért küzd, mint én tavaly a Flandrián.
Kell egy jó csapattaktika. Van Gestel, Rex és én követjük a korai támadásokat azért, hogy Stuyven és Van Baarle tudjanak spórolni. A Roubaix-n előny lehet a tapasztalatunk. Itt a helyezkedés, a verseny ismerete többet ér, mint pusztán a wattok. A fiatalok néha fullon nyomják, ami aztán gyakran visszaüt nekik 200 km után.
Legyünk reálisak, Pogačar és Van der Poel dominálni fogják a tavasz hátralévő részét is?
Ott volt az Omloop, a Strade Bianche, a Milánó-Sanremo, ezek már mutatták, hogy nagyjából ez a helyzet. Van der Poel egy kicsit kiszámíthatóbban versenyez, egy kicsit jobban agyból.
De Pogačar?! Ember, mennyit is ment szólóban? 78 kilométert? Őrület!
És ez nem egyedi alkalom. Gyakran eltűnődtem azon, hogy ezeknek mi a taktikai haszna.
/origin-imgresizer.eurosport.com/2026/03/21/image-4fd40102-7f36-4360-9f34-5be6651d79d5-85-2560-1440.png)
Bukás a Cipressa előtt, durva felzárkózás és egy nagy sprint – így nyerte meg Pogačar a Sanremót
Videó forrása: Eurosport
Ez a temperamentum, nem?
Igen, de ha valaki ennyire jó, ennyi tartaléka van, akkor az várhatna a támadással és profitálhatna közben a csapattársakból vagy a versenyből. Ez rengeteg energiát igényel a testtől. De lehet, hogy rájöttek, hogy a verseny utolsó előtti órájában ő alkalmasabb fizikálisan erre, mint az utolsóban. Vagy minél több veszélyfaktort ki akarnak iktatni, nem tudom.
Philippe Gilbert nem így nyert Flandriát 2017-ben?
56 kilométerrel a vége előtt indult meg. De ő csak egyszer. Pogi viszont ezt gyakran csinálja, és nem ösztönből, hanem előre eltervezve. És ez tényleg kimerítő, pont, mint egy egyenkénti.
A versenyzők egyre gyorsabbak manapság?
Amilyen wattokkal négy-öt éve tekertem, el tudtam gurulni a mezőnytől. Most ugyanazokkal a számokkal jó, ha követni tudom őket.
Nem én lettem rosszabb, a szint emelkedett. Egyre profibb minden. Nekem fiatalon nem volt pulzusmérőm, és a wattmérővel is csak a QS-nél találkoztam először. Most már a fiatalok is használnak mindent és sokkal céltudatosabb az egész felkészülés.
És akkor mi marad a harminc pluszosoknak a klasszikusokon?
Ez jó kérdés. Ezen én is szoktam gondolkodni.
A Roubaix továbbra is közel áll a szívemhez. Ér álmodozni, nem igaz?
/origin-imgresizer.eurosport.com/2025/09/20/image-933f8ee4-ec58-440f-9854-ab825277c516-85-2560-1440.jpeg)
Megállíthatatlan a Soudal Quick-Step Hollandiában is
Videó forrása: Eurosport
Négyszer végeztem a top 10-ben, ha győzni tudnék, akkor a karrierem teljes siker lenne. Ha van nagy klasszikus, ami fekszik nekem, és ahol még most is bármi elképzelhető, az a Roubaix. Ott a robbanékonyságnak kevesebb szerepe van, az állóképességnek annál nagyobb.
Nézd, tudom, hol a helyem a csapatban, ők is tudják, mit várhatnak tőlem. De muszáj ébren tartanom ezt az ambíciót, különben vége.
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
- „Meglátjuk, tudok-e Roubaix-t nyerni” – Philipsen nyugodtabb, ha Van der Poel is ott van a csapatban
- "Ez a legvadabb álmom" – profi kerékpárosként folytatja az olimpiai bajnok francia sztár
Még mindig jól érzed magad a mezőnyben?
Régebben jobban szerettem versenyezni, mint edzeni, most viszont már inkább fordítva van. De ettől még élvezem a versenyeket is. Ami egyre nehezebb, az az, hogy elköszönjek a gyerekeimtől.
Az egyéves Lucien még kicsi, de a négy és féléves Alois már tudja, mikor megyek el egy hosszabb időszakra. Ez engem is érzékenyebbé, érzelmesebbé tesz. De közben meg úgy gondolom, minél tovább tart a karrierem, ő annál büszkébb lesz az apukájára.
/origin-imgresizer.eurosport.com/2025/10/15/image-95577d9d-bf5c-4e51-ab65-dd7a12409689-85-2560-1440.jpeg)
Megvan a Soudal Quick-Step 50. győzelme, ezúttal Merlier volt a leggyorsabb
Videó forrása: Eurosport
via HLN
Kapcsolódó témák
Hirdetés
Hirdetés