Belgium "luxusproblémákkal" érkezik a vb-re: egy sorban Evenepoel, Van Aert és Philipsen

Wout van Aert, Jasper Philipsen és a címvédő Remco Evenepoel is Belgiumot képviselve áll majd rajthoz vasárnap, a Glasgow-i országúti világbajnokság mezőnyversenyében. Egyes vélemények szerint egy ilyen csapattal szinte borítékolható, hogy belga világbajnoka lesz a szakágnak idén is, de azért ne szaladjunk ennyire előre.

„Ez már szinte luxus. Ők hárman lehetővé teszik azt a csapatunk számára, hogy Glasgow-ban egyszerre támadjunk és védekezzünk is” – mondta Sven Vanthourenhout a Sporzának adott interjújában, de a belgák edzője arról is beszélt, hogy milyen szerepköröket álmodtak meg a sztárjaiknak.

Evenepoel a hosszú támadásokra, Philipsen a sprintre, Van Aert pedig a kettő között nagyjából mindenre tökéletesen alkalmas, így elég egyszerűnek tűnik a képlet, nem?

Első ránézésre persze, egyszerű. Azt viszont nem szabad elfelejteni, hogy ha három ilyen nagy esélyes van a csapatban, akkor előállhat a több dudás-egy csárda effektus, és a belgák beleszaladhatnak egy kevésbé optimális versenyhelyzetbe. Arról már nem is beszélve, hogy a lesben álló hollandok, franciák, ausztrálok vagy épp szlovénok egy pillanatra sem akarják majd elveszíteni a belga kerekeket a versenyen.

„Csalódott leszek, ha nem tudjuk megvédeni a trikót" – mondta Vanthourenhout. „De az a legfontosabb, hogy nem szabad csalódnunk a versenyzési stílusunkban.”

Az, hogy a belgák kinézik maguknak a szivárványos trikót, nem újdonság, viszont két fájó pont is volt a közelmúlt történelmében: Van Aertot 2020-ban Julian Alaphilippe (és 24 másodperc) ütötte el a világbajnoki címtől, míg a hazai, 2021-es vb-n még a dobogóra sem tudott felállni egyetlen belga sem.

Evenepoel 2022-es győzelme Wollongongban viszont éppen jókor jött, hogy feledtesse ezt a két kellemetlen élményt, bár a leuveni szurkolók a fekete-sárga-piros zászlóikkal valószínűleg még mindig összefutnak a rémálmaikban azzal a nappal, amikor egy évvel előtte annyira csúnyán mellé ment a belga taktika. Nem véletlen, hogy az edzőjük semmiképp sem szeretné azt megismételni.

Evenepoel és Van Aert összekülönbözött a taktikán, megzavarta őket a franciák agresszív versenyzése, ezzel pedig hosszú-hosszú időre témát szolgáltattak a sajtónak. Egy évvel később már azt mondta Van Aert, hogy mindketten megtanulták a leckét, nincs bennük tüske, most pedig már egyenesen csapatgyőzelemben gondolkodnak. Az egyéni ambíciókat mindenki a háttérben hagyja majd. Állítólag.

„Pokoli erős csapatunk van Jasperrel, Wouttal, velem és a többiekkel, több kártyánk is van, amit ki tudunk játszani” – mondta Evenepoel még a múlt héten a sajtónak. „Sok erős srác van a csapatunkban, bármelyikünk megnyerheti a versenyt."

Csapategység ide, egyéni ambíciók oda, mindkét nagyágyú örömmel viselné a szivárványos trikót jövőre, ez a vb egy kihagyhatatlan lehetőség mindkettőjüknek.

Evenpoel címvédőként, friss San Sebastian-i győztesként érthető, ha mindent megtesz majd a győzelemért, és a formája miatt sem kell aggódni, szóval ezeket a jó előjeleket akár már a Vueltára is le lehetne írni.

Ráadásul, ha Evenepoel nyerni tud Glasgow-ban, egy igazán elit klubba kerül be: Alaphilippe, Peter Sagan, Paolo Bettini, Gianni Bugno és Rik van Looy mellett mindössze a hatodik olyan versenyző lehet, akinek sikerül megvédenie a címét.

Eközben ott van Van Aert, akinek 2018 óta nem volt ilyen visszafogott szezonja, mostanában elég sokat bosszankodhatott az elszalasztott lehetőségeken, elég csak a két emlékezetes Touros második helyére gondolni.

Evenepoel győzelme a San Sebastian-i egynaposon pedig ismét arra enged következtetni, hogy a sprintet se lehet már a kriptonitjának nevezni, így pedig még inkább fel tudja venni a versenyt Van Aertékkal.

„Én magam is nagyon hiszek benne” – mondta a baszk klasszikus megnyerése után Evenepoel arról, hogy megvédheti-e a címét a vb-n.

„Három egynapost mentem idén, mindhármat megnyertem. Ott volt a Liège-Bastogne-Liège, a belga bajnokság és a San Sebastian. Ráadásul ma elég jól éreztem magam a bringán. Volt egy jó edzőtáborom magaslaton, itt pedig úgy éreztem, én vagyok a legerősebb. Ez a győzelem fejben sokat segít, nagy motivációt ad a vb-hez és a szezon további részéhez” – részletezte Evenepoel.

A versenypálya keménynek tűnik, de ez nem újdonság. A 271 kilométer hosszú, 3570 méter szintkülönbséggel rendelkező táv hasonlít a Wollongongban látottra, ez pedig ismét Evenepoelnak kedvezhet, de nem szabad elfelejteni a sprint lehetőségét sem. Bár a nagycsoportos mezőnyhajrára kisebb esély van, hiszen ahhoz kemény a pálya, de alakulhat úgy, hogy a belgák luxus C-terve, (azaz a Touron elképesztő formában hajrázó Philipsen) lép életbe.

Az biztos, hogy a verseny végén egy jó kis gonosz utolsó kör vár a srácokra, 40 kanyaron kell átküzdeniük magukat, ez kedvezhet egy korai nyitásnak is akár.

Van Aert pedig nem titkolja, hogy szeretne ő lenni Glasgow világbajnoka, különösen a már említett keserű közelmúltbeli élmények miatt is.

„Többet várnak tőlem, és én is többet várok magamtól, győzelmeket akarok szerezni" – vallotta be Van Aert egy sajtótájékoztatón. „Ez a szezon nem volt könnyű nekem, mindig közel voltam a győzelemhez, de gyakran ez nem volt elég".

A 2022-es stratégiával ellentétben ezúttal némileg szabadabb kezet kap Van Aert.

„Tavaly Wout volt az az ember, akinek várnia kellett az esetleges sprintre. Ez a szerep most viszont Jasperé, ami azt jelenti, hogy Wout sokkal támadóbb szellemben versenyezhet majd” – mondta Vanthourenhout. „Viszont az, hogy mi lesz Wout végső szerepe, azt leginkább a verseny fogja meghatározni” – tette hozzá az edzőjük.

És valóban, nyilván nem láthatja senki előre, hogy mi fog történni, egy hétórás verseny kapcsán pedig tényleg rengeteg tényező szólhat közbe, ott van például a glasgow-i időjárás is, amitől egészen kiszámíthatatlanná válhat a pálya. Nem túlzás, bringás körökben az ottani időjárással kapcsolatban legsűrűbben elhangzó jelző mostanában az, hogy „alattomos”.

Vanthourenhout magabiztosságát az adja, hogy az Evenepoel-Van Aert-Philipsen hármassal a taktika kiválóan tud alkalmazkodni a változó helyzetekhez, borzasztó erős, de egyben jól variálható és rugalmas a csapatuk. Elméletben szinte már elronthatatlannak tűnik.

„Az őszinteség fog győzni. Bármiről beszélhetünk előre, de úgyis a verseny dönti el, mi lesz” – mondta az edző, aki tisztázta azt is, hogy ha egy kisebb csoportban érkeznek meg a célhoz, kire lesz bízva a hajrázás.

„Az dönt majd a sprintről, hogy kinek lesznek frissebbek a lábai. Nem célunk a páros sprintbefutó” – zárta a sorait Vanthourenhout.

Forrás: Velo