Wout van Aert a Sanremóról: „Ez nem Playstation, ilyen a versenyzés”

A címben idézett mondat volt Wout van Aert utolsó pár szava, mielőtt felszállt volna a Jumbo-Visma csapatbuszára a szombati Milánó-Sanremót követően. Érthető, hogy pont ezeket használta, hiszen egyrészt nagy gamer hírében áll, másrészt egy játékban azért többnyire a legerősebb nyer. A kerékpárversenyek viszont másképp működnek.

Így aztán hiába volt a belga versenyző egy remek szezonkezdés után toronymagas esélyes az év első nagy klasszikusán, egy kései támadás miatt megint hoppon maradt. A verseny után pedig maradt az okok keresése.

- mondta Tadej Pogacarról, aki a Poggión négyszer is megindult, amire a belgának mindig ugrania kellett.

Ez a magyarázat egyébként részben megállja a helyét, mert a számok igazolják, hogy a szlovén versenyző az emelkedő első felén új rekordidőt ment 35,2 km/h-s sebességével.

Más kérdés, hogy miért neki magának kellett ezekre a támadásokra ugrania és pláne hová tűntek a csapattársai, amikor a végén Matej Mohoricot kellett volna üldözni? Az új igazolások közül Tiesj Benoot eleve el sem indult a sérült térde miatt, Christophe Laporte pedig nem bírta ki a Poggiót. Meglepőbb, hogy az emelkedő végére Primoz Roglic is elfogyott, akinek valószínűleg az került sokba, hogy az elején egy nagy erőfeszítéssel zárkózott fel a csoport elejére. Más kérdés, hogy a lejtmeneteit ismerve valószínűleg amúgy sem ő lett volna a megfelelő ember Mohoric levadászására…

A csapatnál viszont részben inkább Pogacar lejtmenetében látták a problémát.

„Csak arra tudunk gondolni, hogy honfitársként elég lazán kezelte Mohoric támadását, amitől a kis előnye 30 méteresre nőtt. Talán visszaadta a kölcsönt a munkáért, amit a világbajnokságon és az olimpián kapott?” – nyilatkozta Richard Plugge csapatvezető.

A Jumbo főnöke Pogacar mellett a többi csapat taktikáját is kritizálta.

A verseny végén volt még egy figyelmeztető pillanat Van Aert és a csapat számára, hiszen a Poggio tetején a belga nem tudta egyből lekövetni Sören Kragh Andersen támadását. Vagyis hiába a csúcsforma, kiderült, ő sem mindes esetben a legerősebb.

Ez a pillanatnyi megingás és a csalódást keltő eredmény viszont még akár jól is jöhet a Jumbónak a következő klasszikusok előtt. Most már nem nézhet az összes csapat csak rájuk, hogy semlegesítsék a támadásokat, az Alpecin vagy mondjuk a Trek is többet kell, hogy vállaljon. Ez pedig akár azt is jelentheti, hogy Van Aert kicsit többet tud majd spórolni a hajrákra.

Ettől még persze az eredmény a Flandrián vagy a Roubaix-n sem lesz számára garantált. Elvégre ez nem egy videojáték.

Forrás: HLN