„Szerintem már a Cipressán támadni fog” – tényleg Pogacar a Sanremo legnagyobb esélyese?

A 2022-es szezon első hónapjai során már rengeteg nagyszerű teljesítményt láttunk különböző versenyzőktől, de az idény eddigi részén talán senkinek a formája nem volt annyira lenyűgöző, mint Tadej Pogacaré. Két szakasz és címvédés az UAE Touron, 50 kilométeres szólógyőzelem a Strade Bianchén és újabb 2 szakasz meg összetett első hely a Tirreno-Adriaticón. A szlovén versenyző jelenleg legyőzhetetlennek tűnik, annyira, hogy még a hétvégi Milánó-Sanremón is a legnagyobb esélyesei között emlegetik.

De hogy lehet, hogy egy háromhetes menő az egyik nagy favorit egy versenyen, ami sokáig a sprinterek kedvence volt az öt nagy klasszikus közül? Nos, lassan mindenki megtanulja, hogy Pogacar nem egy egyszerű hegyimenő.

„Tadej a legkomplettebb versenyző, akit valaha láttam. Tényleg bármire képes. A legjobbak közt van az emelkedőkön, jó a lejtmenetben, jó időfutamon, és ha egy kis csoportból hajrázik, esélyed sincs ellene.” – mondja róla egykori csapattársa, Alexander Kristoff.

Ilyen képességekkel lényegében semelyik verseny megnyerése nem elképzelhetetlen tőle. A nagy kérdés, hogy egy Sanremóhoz hasonló többnyire sík egynaposon hol lehet képes kialakítani a különbséget.

„Ha előnnyel ér a Poggio tetejére, akkor azt gondolom, hogy lehet esélye. Viszont lehet, hogy a Poggio nem elég nehéz neki.” – nyilatkozza Kristoff.

Valóban, a Sanremo legendás utolsó emelkedője nem egész négy kilométer hosszú és négy százalék sincs az átlagmeredeksége. Egy edzettebb amatőr gond nélkül fölteker rajta, a robbanékony versenyzők mégis minden évben itt próbálnak meg (az utóbbi idényekben elég sikeresen) elszakadni a sprinterektől. A Quick-Step sportigazgatója, Davide Bramati szerint Pogacarnak is ez az elsőszámú terve.

„Azt gondolom, hogy Pogacar ott támad majd. Csak épp úgy gondolom, Wout van Aert és akár Julian Alaphilippe (róla időközben kiderült, hogy betegség miatt kihagyja a versenyt – a szerk) is fogja tudni követni.”

Az olasz sportigazgató szerint így a kétszeres Tour-győztesnek agresszívebb stratégiára lesz szüksége.

„Őszintén, szerintem már a korán támadni fog. Tempó a Capókon és aztán támadás a Cipressán.”

Aminek a tetejétől a Poggio lábáig viszont több mint tíz kilométert kell megtenni, és ez, egy üldöző mezőnnyel a háta mögött még akkor is sok lehet, ha a Stradén láttuk, hogy egy szóló szökés nem ijeszti el. Évről-évre próbálkoznak hasonlóval, az üldözők kíméletlenül levadásznak mindenkit.

Lehet, hogy ennél konzervatívabb taktikával vág neki a versenynek, elvégre ha egy nem túl nagy csoporttal érkezik a befutóhoz, akkor is bőven lesz esélye. Caleb Ewan mondjuk valószínűleg gyorsabb nála, de a Lotto versenyzőjéről még a csapaton belül sem gondolják, hogy önerőből követni tudja a Poggión a szlovént. Akkor pedig a leggyorsabb ellenfél talán Van Aert marad, aki tavaly Tokióban lehajrázta őt a második helyért, de emlékezve arra a sprintre, nem mernénk fogadni, hogy tízből tízszer ez lenne az eredmény.

Ennyiből talán már látszik, hogy bárhogy is alakul a verseny, Pogacar esélyeit nem lehet majd leírni.

„Ez a srác nem véletlenül nyerte meg zsinórban kétszer a Tourt. Azzal, amit a Stradén és a Tirrenón mutatott, egy dolog biztos: Pogacar a legnagyobb esélyes. Olyan a helyzet, mint 2019-ben, amikor Alaphilippe nyert ennyit és ő volt a favorit. Mindenki tudta, mire számítson és hozta is az eredményt. Ez viszont ritkán történik meg, a legnagyobb esélyes ritkán nyer Sanremót.” – mondja Bramati.

És hogy mit gondol az esélyeiről maga Pogacar?

Zárásként két faktort érdemes még említeni, ami nélkül nem lehet megnyerni a versenyt. Az olaszok, mint Valerio Piva, akitől a lenti idézet származik, mindenkinél jobban tudják, hogy ehhez szerencsére és a dolgok tökéletes együttállására is szükség van.

Forrás: Het Nieuwsblad