Van der Poel: „Ha tökéletes erőben vagyok, Pogačart akkor sem tudtam volna követni”

Kálmán Laci

Publikálva 21/04/2024 - 19:50 GMT+2

Tadej Pogačar hozta a papírformát a Liége-Bastogne-Liége-en. Azt kapták az ellenfelek, amire számítottak, de a szlovén elképesztően erős volt, úgyhogy képtelenség volt tartani vele a lépést. Richard Carapaz megpróbálta ugyan, de ő sem bírta sokáig. Romain Bardet jött meg másodiknak, Mathieu van der Poel végzett a harmadik helyen, Valter Attila pedig a 40. helyen zárt.

Pogačar brutális megindulás és hatalmas szóló után nyerte a Liège-t, utolérte Van der Poelt

Ez egy kegyetlen nap volt az elejétől kezdve.

Ezt mondta a győztes Tadej Pogačar a borzasztó hidegben megrendezett, hózáporokkal tarkított Liége-Bastogne-Liége után. Ez volt a szlovén hatodik győzelme a kiemelt klasszikusokon. 35 km-rel a vége előtt indult meg, és onnantól a győzelméhez semmiféle kétség sem férhetett. A nagy rivális Mathieu van der Poel harmadikként zárt.

„Ma főleg arra koncentráltam, hogy biztonságosan versenyezzek, és mindent melegen tartsak. Rettentő hideg volt a verseny első részében, de mi fantasztikus munkát végeztünk. A csapat borzasztóan gyors volt az emelkedőkön, és kellően óvatos a lejtmenetekben. Aztán jött a Redoute, ahol pont azt csináltuk, amit megbeszéltünk.”

Giro d'Italia

Olyan szökés tartja a rekordot, ami talán Pogačarnak sem jöhet össze - Giro-érdekességek

6 órája

„Ma Urška édesanyjáért versenyeztem, aki két évvel ezelőtt hunyt el. Az elmúlt két év nagyon nehéz volt, úgyhogy most tele vagyok érzelemmel. De persze örülök, hogy újra meg tudtam nyerni ezt a csodálatos versenyt. A csapat nélkül ez nem sikerülhetett volna. Nagyon-nagyon különleges volt szólóban célba érni, főleg szlovén bajnokként.”

„Készen állok a Giróra, de persze az utolsó simításokat e kell még végezni. Fel kell még készülni a hosszabb emelkedőkre. De ez egy teljesen másfajta verseny, nem tudom megjósolni, hogy jó leszek egy olyan hosszú verseny harmadik hetére is.”

Tadej Pogacar,

Fotó: Getty Images

Van der Poel érintett volt a tömegbukásban, amit egy parkoló motoros okozott 97 km-rel a vége előtt. Ő maga nem bukott, csak nagyon le kellett lassítania, és összeszedett némi hátrányt, amit a csoportjának 30 km után sikerült ledolgoznia.

„Olyan, mintha egész nap üldöztem volna. Nem tudom, végül, hogy fértem fel a dobogóra” – magyarázta a világbajnok. „Alapvetően elégedett vagyok, de most már értem, miért olyan nehéz összeegyeztetni a Liége-t a kockaköves klasszikusokkal. A vártnál egy kicsit jobban visszaütött a Flandria-Roubaix-dupla.”

De el kell ismernem, hogy ha tökéletes erőben vagyok, akkor sem tudtam volna követni Pogačart a Redoutén.

„Ezen el kell majd gondolkodni a jövőben. Úgy nyerni itt, hogy Tadej is ott van a rajtnál, szinte lehetetlen. Ahhoz, hogy én nyerni tudjak egyszer itt, mindennek klappolnia kell.”

„Ez volt az elérhető maximum” – mondta Christoph Roodhooft, az Alpecin főnöke. „Amikor Tadej is ott van a mezőnyben, nagyon nehéz lesz nyerni. De nélküle? Miért is ne? Nem könnyű úgy motiválni magad erre a versenyre, hogy előtte már kipipáltad a céljaid.”

„Elégedett vagyok, a bukás elég szerencsétlen dolog volt, de én jól éreztem magam” – mondta Mauri Vansevenant, aki hatodikként zárt. „A végén keményen jöttem előre, sajnos egy kicsit bezártak, úgyhogy maradt még bennem egy kevés. Jó érzések vannak bennem a Giro előtt. Tízből kilenc pontot adok magamnak ma, a dobogó azért nehéz lett volna. A célba érkezés után majdnem nekimentem egy nézőnek, de szerencsére megúsztuk.”

„Kár érte, mert közel voltam a dobogóhoz az egyik kedvenc versenyemen” – mondta Maxim Van Gils, aki végül negyedik lett. „Az elején nem éreztem jónak a lábaim, ezért elég kis önbizalommal mentem fel a Redoutéra, de aztán a végére elég jól alakult mindent. Pogačar viszont egyszerűen túl erős volt.”

„A végén nem volt már bennem több Mathieu-vel szemben. Kellett volna még néhányat rúgni a pedálba, de így is nagyon hosszú sprint volt.”