Kétszázötven euróból a világelitbe – óriási változáson ment keresztül a Wanty

Egy stabil, régóta létező, és főleg belga versenyzőkre építő csapat, amely minden fontosabb egynaposon ott van, de igazán nagy eredményekre azért nincs esélye.

Sokáig talán ez a kép élt a Wantyról, ahol az évek során tudatosan adtak lehetőséget olyan kerékpárosoknak, akikben máshol nem láttak fantáziát. Jó példa erre Marco Marcato, az egyetlen francia sornak sem kellő Guillaume Martin, Enrico Gasparotto, Yoann Offredo, Timothy Dupont vagy Andrea Pasqualon.

2017-ban még 5 milliós eurós költségvetésből hozták össze a Tour de France-meghívót, ahol később Offredo egy emlékezetes, 190 kilométeres szóló szökéssel „ünnepelt.”

Egy évvel korábban egy sajnálatos tragédia, Antoine Demoitié halála miatt kerültek be a hírekbe.

„Bármilyen közhelyesen is hangzik, szerintem kaptunk némi extra erőnk azért, mert érte küzdöttünk” – mondta MarkMcNally, aki 2016 és 2018 közt tekert a Wantynál.

Három héttel később, alig túllépve a sokkon, a csapat megszerezte az első World Tour-győzelmét, miután Gasparotto elég nagy meglepetésre behúzta az Amstelt.

2019-ben már azért írtak róluk az újságok, mert kiderült, hogy a versenyzők reggel a buszban sorsot húztak arról, hogy ki menjen szökni. Bár utólag megtudhattuk, hogy Frederik Backaert csak poénnak szánta az egészet, a Touron mégiscsak a szakmai stáb döntött ebben a kérdésben, és az eredeti történettel ellentétben, nem volt szükség szalmaszálakra.

2020 végén a CCC kivonulása után lecsaptak egy szabaddá váló World Tour-licenszre, bár azt a vezetőség is elismerte, hogy nem feltétlenül álltak készen a legmagasabb szintre. Két éve egészen a Giróig kellett várni az első győzelmükre (Taco van der Hoorn emlékezetes szökése), tavaly viszont Kristoffnak, Hirtnek, és persze Bini Girmaynak köszönhetően sorozatban hozták a minőségi eredményeket. Peák Barna pedig az ő versenyzőjükként teljesíthette pályafutása első háromhetesét.

Ezt a szezont viszont négy győzelemmel indította az Intermarché-Circus-Wanty, így nem meglepő módon vezetik a világranglistát.

„Nagyon jól tudjuk, hogy nem fogunk a csúcson maradni, és ez még csak az év eleje, de ettől még nekünk ez egy történelmi eredmény” – mondta Jean-François Bourlart vezérigazgató, aki 2001-ben két barátjával együtt vette át a Vélo Club van Ath csapatát, a Wanty elődjét.

Manapság sem tartoznak az elithez, a WT-mezőny egyik legkisebb költségvetéséből dolgoznak, épp ezért becsülnek meg mindenkit, aki támogatni szeretné őket. Azaz nem véletlen a csapat honlapján megjelenő 96 (!) szponzor.

„Amikor 2020 végén átvettük a CCC helyét, még az UCI részéről sem igazán hittek bennünk. Azt mondták: inkább engedjétek el az egészet, ebből nem lesz semmi. Az volt a benyomásom, hogy akkoriban a szövetségben inkább a pénzes csapatokat látták volna szívesen” – mesélte Bourlart.

És a belga csapat már tud mit „adni” a támogatásért cserébe, hisz a WT-licensznek köszönhetően mindhárom Grand Touron és az összes nagy egynaposon ott vannak. Az Intermarchénak különösen a Tour de France fontos, hisz a főszponzor konkrétan egy francia cég.

Természetesen a belga csapatnál is van valaki, aki mindent újraszervezett, a háttérben teszi a dolgát, de nagyon érti a szakmát. Ő Aike Visbeek.

Aztán ott van a kerékpár kérdése. Váz, kerék, gumi, sisak, ezek is rengeteget számítanak. A kerekeket meg a guminyomást nem két nappal a Flandria előtt kell tesztelni, hanem a téli edzőtábor során, amikor van rá elég idő” – mesélte a korábban a Sunweb csapatát vezető Visbeek.

A kiegészítők mellett pedig egy megfigyelőhálózatot is létrehoztak, azaz a Wantynál figyelnek a fiatalokra.

„Kobe Goossens, Hugo Page vagy Madis Mihkels a jövő reménységének számít, és őket mi szúrtuk ki. Visbeekkel együtt folyamatosan kapjuk a híreket a különböző utánpótlás versenyekről, szóval képeben vagyunk a fiatalokat illetően. Illetve kifejezetten keressük az olyan alulértékelt versenyzőket, akikből egy kis odafigyeléssel, még többet ki lehet hozni” – mondta Jean-François Bourlart.

Jó példa erre Alexander Kristoff, akinek a megszerzésében azért volt némi kockázat.

Kristoff leigazolása nagyon bejött, de akkor mit mondjuk Bini Girmay-ra, akit a megszűnő Delkótól sikerült megszerezni.

„A 2021-es szezon elején már láttam, hogy Bini a kisebb versenyeken elég biztató dolgokat produkál. Amikor megtudtam, hogy a francia csapat pénzügyi nehézségekkel küzd, azonnal szóltam a nagyfőnöknek, Jean-François Bourlart-nak, hogy hozzuk ide. Alex Carera személyben ugyanaz a menedzsere, mint Pogačarnak, rajta keresztül meggyőztük Binit, hogy kellemes környezetbe, és egy igazán jó hangulatú csapatba kerülhet” – mesélte Hilaire Van der Schueren, a Wanty menedzsere.

„Mi is figyeltük, rajta voltunk, de végül nem minket választott. Állítólag azért, mert félt attól, hogy ennyi nagy név mellett nem kapna elég lehetőséget. Akármi legyen az igazság, jár a gratuláció a Wanty vezetőinek, hogy lecsaptak rá” – mondta még tavaly tavasszal Patrick Lefevere.

„Egyértelműen Girmay az elmúlt évek legjelentősebb igazolása, akit sikerült 2026 végig megtartanunk. De sietnünk kellett, mert a Gent-Wevelgem-győzelme után az Ineos is leült volna tárgyalni vele. Kár lenne tagadni, a két nagy tavalyi győzelme sok ajtót megnyitott előttünk, például jobb ruha vagy cipőmárkákból tudunk választani, hisz Bini miatt ezek a cégek szívesen jönnének hozzánk. Remélem, hogy az előttünk álló időszakban igazán nagy klasszikust, és egy Tour de France-szakaszt is be tud húzni. Természetesen egynél többet is nyerhet, nem fogunk haragudni rá, ha így lesz” – mondta Bourlart.

A szerződését 2026 végégig meghosszabbító Girmay mellett szinte az összes versenyző kiemeli, hogy tényleg kiváló a hangulat a csapatnál, és a vezetőség a kerékpárosok mellett az üzleti partnereire is odafigyel.

Vagyis a ’vallon Lefevere’ jól dolgozik, ezt a négy idei győzelem is bizonyítja.