Grimasz vagy vigyor? – Tiniként unalmas srác volt, most mégis szórakoztatni szeretne

Frissítve 07/04/2021 - 07:23 GMT+2

Az immáron kétszeres Párizs-Nizza-győztes Maximilian Schachmann a profi karrier reményében hagyta ott a műszaki egyetemet: a Bora német versenyzőjének a tekerés mellett a mai napig a hangfalépítés a legnagyobb szenvedélye.

Maximilian Schachmann - Parigi-Nizza 2020 - Getty Images

Fotó: Getty Images

Bólogatós stílusa mellett sokoldalúságával is kitűnik a mezőnyből a németek új kedvence, aki a kezdetekről és jövőbeli terveiről is mesélt.

Max Schachmann képtelen visszafogni magát, ha munkáról van szó. „Azért hülye nem vagyok, edzésen sosem csinálnék ilyesmit” – idézi fel viccelődve a német, amikor tavaly tavasszal az algarvei körversenyen széthajtotta magát és elterült a földön. Még mindig légszomj kínozza, ha visszagondol, hogy megpróbálta lenyomni Remco Evenepoelt az Alto de Malhão tetején, de ma már tud nevetni az elkeseredett erőfeszítésén.

Az efféle önsanyargatás a profi kerékpársport szerves részét képezi, ám ez sem szegheti kedvét attól, hogy töretlenül próbálkozzon, sőt. Amikor bedobják a gyeplőt a mezőnybe, Schachmann arcára kiül az a tipikus grimasz, amely leginkább vigyorra hajaz. Talán mindkettő.

Giro d'Italia

Pogačar és a többiek – itt a 2024-es Giro előzetes rajtlistája

3 órája

Schachmann a 2020-as Párizs Nizzán is a határait feszegette

Fotó: Getty Images

„Szeretem, amikor nem a szokásos csapattaktikát kell játszani, amikor végre szabadon tekerhetek” – magyarázza.

Szeretem szórakoztatni a közönséget, mindenkit, aki a képernyők előtt nézi a versenyeket, mert ez a sport attól jobb, ha valaki mer próbálkozni ahelyett, hogy ott ülne a mezőnyben és az utolsó 100 méterre vár.

Schachmann bólogatós kutyára emlékeztető stílusára először a 2018-as Flèche Wallonne-on figyelhettünk fel, amikor egy bátor, korai támadással vétette észre magát a Mur de Huy-ön, ám a befutótól 200 méterre vigyázzba álltak a lábai. A tavalyi Párizs-Nizza-győzelem jelentette számára az igazi áttörést: a német kerékpársport első számú reménységévé lépett elő, egyszersmind rászolgált egy szokatlanul hosszú, négyéves szerződéshosszabbításra is a Bora-hansgrohénál, így azon szerencsés kevesek közé tartozik – lásd Pogacart vagy van Aertot –, akiknek 2024-ig bérelt helye van csapatánál.

A bejelentés még azelőtt érkezett, hogy Schachmann a frenetikusra sikeredő Strade Bianchén szerzett harmadik hellyel újraindította volna a járvány miatt félbeszakított szezonját, mely két héttel később merőben más, abszurd okból került veszélybe: a lombard körversenyen egy, a pályára tévelyedő terepjáró idős sofőrje csapta el.

A baleset kimenetele sokkal rosszabb is lehetett volna, végül törött kulcscsonttal megúszta, emiatt azonban Tour-részvétele erősen kérdésessé vált. Schachmann mindezek ellenére higgadtan reagált a történtekre: „Nem ebből akarok meggazdagodni, én csak annyit szeretnék elérni, hogy biztonságosabbak legyenek a versenyek.”

A 2020-as Tour de France-ra kulcscsontöréssel hangolt

Fotó: Getty Images

Rajthoz állt ugyan a Tour de France-on, de a gyógyulófélben lévő sérülés rányomta bélyegét a teljesítményére – kisebb bravúrral ért fel a majdnem-szakaszgyőzelme a Puy Mary-n. „Megint megtanultam, hogy egy törött csont rengeteg energiát vesz el” – mondja nevetve. Schachmann nem is emésztette magát sokáig a kisebb kudarcokon, mivel úgy érzi, hogy pályafutása így is felívelőben maradt. „Összességében elégedett voltam az előző évemmel, és mindazzal, amit én kontrolláltam, újabb nagy lépést tettem előre.”

Példaképek nélkül nőtt fel

Amikor Schachmann 13 éves volt, édesapja kivitte őt a Tour de France-ra 2007-ben. A Col de la Colombière-en várták tűkön ülve a karavánt, és amikor elhaladt mellettük a mezőny, éppen egy honfitársuk tekert az élen: Linus Gerdemann később megnyerte a szakaszt, sőt a sárga trikót is átvette, azonban ez mit sem változtatott a német kerékpársportot övező negatív közhangulaton.

Egy évvel korábban robbant ki az Operación Puerto-botrány, ami véget vetett Jan Ullrich karrierjének, nem sokkal a Tour előtt pedig Erik Zabel vallott doppinghasználatáról. A német állami televízióban Patrick Sinkewitz pozitív tesztjét követően fel is függesztették a verseny közvetítését. A T-Mobile hamarosan távozott a sportágból, később a Gerolsteiner és a Milram is így tett, folytatva a német szponzorok tömeges kivonulását. A lufi kipukkant.

Schachmann túl fiatal volt az Ullrich-mániához – „Sosem volt igazi példaképem”, mondja – és ugyan 2007 volt a német kerékpározás egyik legsötétebb éve, mindez nem rettentette el.

„Sosem gondolkodtam ezen. Emlékszem Zabel beismerő interjújára, de egyáltalán nem érdekelt. Lefoglalt a suli és a tekerés. Viszont már junior koromban megfogadtam, hogy nem akarok egy piszkos sportot űzni. Ha bármi olyat kell csinálnom, ami büntetendő, akkor abba is hagyom.

Akkoriban már kezdett kirajzolódni, mi lehet Schachmann jövője. 12 éves kora óta versenyez, a motiváció pedig onnan fakad, hogy nap mint nap bringával ingázott az iskolába, ami meg se kottyant neki. Berlin keleti csücskében, Marzahnban lakott a család, a nyitott, sík vidéken pedig rágyúrhatott az időfutamra – nem véletlen, hogy ebben a számban jött az első nemzetközi sikere: 2012-ben bronzérmet szerzett a junior vb-n.

Maximilian Schachmann

Fotó: Getty Images

Röviddel 2019-es Tour-debütálása előtt Schachmann, akinek egyébként a hangfalszerelés a hobbija, elárulta a német Bildnek, hogy a kerékpározás iránti elköteleződése olyannyira visszavetette a szociális életét, hogy sosem járt például koncertekre: „Unalmas vagyok” – vágja rá, ugyanakkor tinédzser évei korántsem voltak egyhangúak. Az érettségin (németül Abitur) kitűnő eredményt ért el, így sok ajtó megnyílt előtte, ő pedig a műszaki menedzser szak mellett döntött, méghozzá Erfurtban.

A választott város sem véletlen, hisz ez volt a székhelye Jörg Werner Thüringer Energie nevű amatőr csapatának, ahonnan Marcel Kittel, Tony Martin és John Degenkolb is indult. Schachmann azonban hat hónap leforgása alatt rájött, nem fogja tudni összeegyeztetni az egyetemet a versenyzéssel.

Hogy mindkettőt rendesen tudjam csinálni, ahhoz napi 28 órára lett volna szükségem, ezért inkább úgy döntöttem, hogy a kerékpárra koncentrálok. Úgy voltam vele, ha négy éven belül nem leszek profi, visszamegyek az egyetemre.

Az Erfurtban töltött év nem pont úgy alakult kerékpáros szempontból, ahogy tervezte, de tehetségével már akkor is kitűnt. Amikor a Thüringer Energie megszűnt, Werner a szárnyai alá vette – ő lett a menedzsere. Előbb a Giant-Shimano, majd a Quick-Step utánpótlás-csapatához (Klein Constantia) került, ahol garantált volt a fejlődés.

Maximilian Schachmann (l.) gewann bei der WM 2016 in Katar Silber im U23-Einzelzeitfahren.

Fotó: Getty Images

Egyaránt ezüstöt szerzett a richmondi és a dohai U23-as időfutam-vb-n, amivel újfent bizonyította, hogy nagyszerű tempómenő, de hegyi menőnek sem utolsó, hisz a 2016-os Giro della Valle d’Aostán olyan nevek előtt nyert hegyi befutót, mint Pavel Sivakov vagy Enric Más. „A pályafutásom íve mindig egy egyenletes fejlődést mutatott. Sosem volt még olyan szezonom, ami gyengébb lett volna, mint az előző” – magyarázza.

Patrick Lefevere szereti, ha versenyzőinek nagyratörő céljai vannak, így csak csettinteni tudott, amikor 2017-ben, első profi évében Schachmann előállt élete álmával.

Többen röhögtek, amikor közölte, az egyik legfőbb célja az, hogy annyit keressen, hogy egyszer tudjon majd venni egy komplett apartmanházat Berlinben

– árulta el Lefevere a Het Nieuwsbladnak 2020-ban. „Nem túl szerény srác, de én kedvelem az ambiciózus versenyzőket.”

A Quick-Step struktúrája noha elsőre kicsit szigorúnak tűnhetett, Schachmann klasszis versenyzővé vált Lefevere irányítása alatt. „Néhány csapatban előfordul, hogy csak úgy céltalanul tekersz egy-egy verseny alatt, de itt mindig volt valami konkrét feladatom, akár a hajrában, akár a szakasz közepe táján” – mondja. „Eleinte elég nehéz volt, mert emiatt érzel némi nyomást, de éppen ez segített abban, hogy versenyzőként előrelépjek.”

Újoncként, 2017-ben Schachmann nagyban hozzájárult Philippe Gilbert Amstel-győzelméhez, és ugyan debütáns szezonja sarokcsont-törés miatt idejekorán véget ért, másodéves profiként már ő maga szállította a győzelmeket: a 2018-as katalán körversenyen aratta első szakaszsikerét World Tour-szinten, majd a Giro d’Italián egy remekül időzített támadással nyerte a Prato Nevosót (18. szakasz), az utolsó métereken faképnél hagyva szökevénytársait.

A Giro-szakaszgyőzelem felvitte Schachmann piaci értékét

Fotó: Eurosport

A Giro-győzelem igencsak megnövelte Schachmann piaci értékét, a Bora-hansgrohe pedig már régóta kitartóan ostromolta ajánlatokkal. Lefevere szerint Werner erőltette a távozását, de Schachmann leszögezi, a német csapatnál való versenyzés lehetősége győzte meg a váltásról. „Németként logikusnak tűnt, de nem volt könnyű döntés, mert mindenki, aki az utóbbi időben elhagyta a Quick-Stepet, nem tudott tovább fejlődni.”

Schachmann ma már magabiztossággal állíthatja, ő volt a kivétel, aki erősíti a szabályt, hiszen a Boránál bitang erős kezdést produkált 2019-ben: a baszk körön összejött neki a mesterhármas, ami a szakaszgyőzelmeket illeti, az ardenneki hetet pedig egy harmadik hellyel koronázta meg a Liège-en. A német bajnoki cím és színtiszta Bora-dobogó is döntése helyességét igazolta. „Egy percig sem bántam meg” – jelenti ki.

A Flandriától a Tourig jöhet bármi

Manapság Schachmann a bodeni-tó partján élő német kontingenst erősíti, Tony Martint állandó edzéspartnerének mondhatja. A Borában pedig négy feltörekvő honfitársával együtt – Pascal Ackermann-nal, Nils Politt-tal, Emanuel Buchmann-nal és Lennard Kämnával – öregbítik a német kerékpársport jó hírnevét, akikkel nagyjából egy időben robbantak be az elitbe. „Nem igazán tudjuk, mi erre a magyarázat, mert a hazai utánpótlásnevelésnek szerintem még mindig lenne hova fejlődni” – jegyzi meg óvatosan.

Schachmann és Buchmann a németek első számú háromhetes reménységei

Fotó: Getty Images

Ez a német mag mozdította el a Borát a Peter Sagan-központú gondolkodásból, ugyanakkor felmerül a kérdés, nincs-e túl sok dudás egy csárdában, ami előbb-utóbb érdekütközésekhez vezethet. Láthattunk erre példát a sztárokkal teletűzdelt Bayern Münchennél is, melyet az állandó öltözői balhék miatt ’FC Hollywoodként’ is emlegettek a ’90-es években, de Schachmann azt mondja, a Bora buszában egyelőre teljes harmónia uralkodik.

Jó a csapategység, remek a hangulat, és szerintem mindenki készen áll arra, hogy feláldozza magát a másikért, hiszen tudja, legközelebb visszakapja a segítséget. Ha jó formában vagy, meg fogod kapni a lehetőséget.

Schachmann pedig megbecsüli és jó százalékban ki is használja a maga lehetőségeit: a tavalyi Párizs-Nizza megnyerése vízválasztó volt ebből a szempontból. Az eső áztatta nyitószakaszon harcias stílusa vezette sikerre, majd komolyabb megingás nélkül sikerült megőriznie a sárga trikót Nizzáig, Tiesj Benoottal vívott komoly csatát – kiegyensúlyozottságát jól mutatja, hogy egyszer sem zárt a top20-on kívül. Némi szerencsével pedig 2021-ben meg is tudta védeni a címét összetettben.

„Ez új lehetőségeket nyitott meg előttem. A csapaton belül is új státuszba kerültem” – mondja. „Majdnem minden versenyen, ahol elindulok az idén, kapitányi szerepben leszek, és az Ardennekben is harcolhatok majd a győzelemért.”

Maximilian Schachmann (mitte) gewinnt Paris-Nizza 2020

Fotó: Eurosport

Schachmann sokoldalúsága az eredményeiből is visszaköszön, így a német nem hajlandó kizárólag az ardenneki klasszikusokra vagy épp az egyhetesekre összpontosítani – képességeihez mérten szeretne minél változatosabb versenyprogramot futni. Tavaly kipróbálta magát a Flandrián is, ami olyannyira tetszett neki, hogy visszatérne, és a háromheteseket illetően is maradt még benne kiaknázatlan potenciál – elvégre eddig három Grand Tourt teljesített, ebből kétszer sérülés hátráltatta.

„Talán sosem leszek a világ leggyorsabb hegyi menője. Talán igen, de nem tudhatom. Sose mondd, hogy soha…” – gondolkodik hangosan Schachmann.

27 éves vagyok, szóval ha a következő szezonban rágyúrok, még akkor sem leszek elkésve – rengeteg példa van arra, hogy valaki csak 28-29 évesen lett összetett menő. Miért is ne? Meg kell próbálnom. Fejlődnöm kell a hegyekben, ez nem titok. De ha meghozom ezt a döntést, bármi elképzelhető."

via Procycling magazin

Tour de France