Geoghegan Hart olyan titkot árult el a 2020-as Giro-győzelméről, amit még soha
Publikálva 20/04/2023 - 19:07 GMT+2
Amikor Tao Geoghegan Hart arról beszél, hogy tinédzserként Londonban kerékpározott, nem a győzelmek, a vereségek vagy a támadások jutnak először az eszébe. Sokkal inkább az esti, a Crystal Palace pályától vagy a Herne Hill velodromtól Londonon keresztül hazafelé tartó tekerések, amelyek örökre beleégtek az emlékezetébe.
Egésznapos Ineos-munka, és egy Geoghegan Hart-győzelem
Videó forrása: Eurosport
A londoni naplemente egy tiszta nyári estén a világ egyik legszebb és legigézőbb látványa. A sűrű narancs-arany fény szinte vízszintesen vág át a városon, visszaverődik az üvegépületekről, majd megtörik a poros levegőben. A dél-londoni részeken a City és a Canary Wharf felhőkarcolói vonzzák a figyelmet, de a horizonton a többi klasszikus csúcs – a BT Tower, a Szent Pál-székesegyház, a Shard – is világít.
Tao Geoghegan Hart személyes kedvence a Tower Bridge, ami mindig is a dél-londoni hackney-i otthonába vezető út átkelőhelye volt. A klasszikus Temze-parti naplemente a The Kinks-dal miatt inkább a Waterloo Bridge-hez kötődik a brit emlékezetben (Waterloo Sunset), de a Tower Bridge naplementéje ugyanolyan lenyűgöző.
"A legjobb emlékeim közé tartoznak azok a percek, amikor már felnőve a Tower Bridge-en tekertem át pályabringával. Csodálatos kilátás nyílik a városra, amikor egy késő nyári estén érkezel. A hétköznap esti versenyekről való visszautazást legalább annyira szerettem, mint magukat a versenyeket, mert ott volt a város nyáron egy csendes, gyönyörű estén, és közben még dolgozott bennem a verseny adrenalinja. Ez olyan különleges érzés, amit újra és újra át akarsz élni.”
A visszaemlékezés rávilágít két dologra, ami Tao Geoghegan Hart legfontosabb alkotóeleme: először is, ízig-vérig londoni és mélyen kötődik a hackney-i gyökereihez; másodszor, egyike azoknak, akik tényleg nyitott szemmel járnak az életben. Olyan ember, aki tudja, honnan jött, hol van és hova tart.
Kerékpárosként talán kicsit nehezebb őt meghatározni. Amikor profi lett, úgy emlegették, mint egy mini-Bradley Wigginst, mert londoniként jó volt a többnaposokon. Mindkettőjükben közös az a fajta nyers, szorgos magatartás, amely a londoni általános iskolákban alakul ki (a hackney-i Stoke Newington School neves öregdiákjai közé tartozik például Geoghegan Hart és a Sex Pistols néhai sztárja, Sid Vicious is), Wiggins ugyanakkor renitens volt a suliban, Geoghegan Hart viszont komoly, fegyelmezett diák. Emellett pedig nem tűnt úgy, hogy valaha is felérhet Wiggins kerékpáros eredményeihez: érződött, hogy tisztességes versenyző lehet belőle, de sokkal inkább a Sky/Ineos oszlopos segítőjének képzelték el őt, mint kapitánynak.
/origin-imgresizer.eurosport.com/2023/04/20/3688054-75051008-2560-1440.jpg)
Tao Geoghegan Hart
Fotó: AFP
Aztán jött a rendkívüli 2020-as Giro d'Italia és a győzelem, aminek a sztoriját mindenki jól ismeri. A közösségi médiában időnként hallani olyan morgolódásokat, hogy a koronavírus miatt jelentősen befolyásolt Giro nem is volt igazi Giro, így a siker sem ér annyit, de a tény ettől tény marad: a jelenlegi mezőnyben mindössze hat Giro-győztes és összesen 12 Grand Tour-bajnok van, és Geoghegan Hart közéjük tartozik.
"Alapvetően nem hiszem, hogy emberként megváltoztam volna a Giro megnyerése után. Ezek a versenyek nagyon elszigeteltek, sokkal inkább, mint azt a szurkolók gondolnák, de a kerékpársport már csak ilyen: az ember végigteker egy akár fantasztikusan, akár szörnyen sikerülő versenyt, utána vasárnap este rohan a repülőtérre, sosem tudja, mikor ér haza, és kedd reggel már újra edz. De a Giro így is csodálatos élmény volt. Összeálltak nekem a csillagok, tényleg minden jól alakult.”
A legemlékezetesebb pillanata mégsem feltétlen a győzelem – a második szakaszon, az agrigentói emelkedő alján a mezőny hátuljában helyezkedett, de észrevette, hogy a kapitány Geraint Thomas mellett közvetlenül csak Jhonatan Narváez maradt segíteni, és egyből cselekedett.
"Beugrott, hogy Narváez 48-as vagy 50-es méretű bringával teker, G pedig 56-ossal, így ha valami történik, meg kell várnia a csapatkocsit, és valószínűleg perceket veszít. Egyértelmű volt, hogy fel kell érnem hozzá, és rögtön oda tudjam adni neki a bringámat, ha kell. Nagyjából 30-40 versenyzőt kellett egy balkanyar alatt kikerülnöm. A lottós Jon Dibben később írt nekem egy sms-t, hogy látta, mit csináltam az emelkedő alján, és valahogy úgy fogalmazott: ’Teljesen elszálltál’.
/origin-imgresizer.eurosport.com/2023/04/20/3688057-75051068-2560-1440.jpg)
Tao Geoghegan Hart
Fotó: AFP
A tavalyi éve kifejezetten rosszul sikerült: februárban covidos lett, a szervezete legyengült, így fogékonyabb lett a különböző fertőzésekre, betegségekre, amik nagyon sok versenyét meghatározták.
"Úgy éreztem, hogy a teljes év elszalasztott lehetőségek sorozata volt. Néha azt hittem, hogy minden kezd összeállni, aztán valami mindig elromlott. Ez a harc sokat kivett belőlem mentálisan és fizikálisan is: nem könnyű feldolgozni, hogy folyamatosan a padlóról kell felállnod. Talán sokan nőttünk fel úgy a mezőnyből, hogy fiatalként sokat nyertünk, de a sportban mindig lesz olyan, amikor szembesülni fogsz a valósággal. Valószínűleg pont ezért vonzódnak annyian a kerékpársporthoz: látják a hullámvölgyeket. Mindig lenyűgöz, mennyire imádják az emberek Thibaut Pinot-t, és sokkal nagyobb rajongótábora van manapság, mint néhány éve, amikor sokkal jobb eredményeket ért el. A mi sportágunkban nem minden csupa siker és csillogás, talán ezért szerethetik ennyien.”
Geoghegan Hartról néhány éve azt mondogatják, hogy öreg lélek fiatal testben. Ő ezt elég viccesnek tartja.
"Tényleg megpróbálok mindig kiegyensúlyozott maradni és élvezni az életet, és erre büszke is vagyok. Hihetetlen életmódot élünk, és nagyon kiváltságosok vagyunk, hiszen ilyen életről álmodtunk kamaszként és tinédzserként. Tisztában vagyok azzal, hogy a miénk egy nagyon sajátos életmód, így elég maximalistának tartom magam, ugyanakkor néha le kell ülnöd a kanapéra olvasni, filmet nézni, vagy csak szimplán pihenni. Hálás vagyok azért is, hogy a versenyek miatt gyönyörű helyekre utazunk és olyan kultúrát láthatunk, amilyeneket egyébként valószínűleg soha nem látnánk. Talán az a legnagyobb örömöm a kerékpársportban, hogy ennyi különböző emberrel találkozom a világ minden tájáról.
Geoghegan Hart a remek Tour of the Alps ellenére sem gondolja úgy, hogy esélyes lenne a Girón, főleg úgy, hogy az Ineos kapitánya ismét Thomas lesz.
„Nagyon várom már a pescarai rajtot, biztos vagyok benne, hogy gyönyörű lesz, aztán reméljük, hogy megússzuk bukások nélkül az első hetet. 100%, hogy nem esélyeként indulok majd, mert sok jó versenyző van a csapatunkban, akiknek megvannak a saját ambícióik. Csapaton belül egy darab leszek a kirakósból, semmi több.”
Valahogy így kezdődött a sztori 2020-ban is...
Forrás: Rouleur, Cyclingweekly
Kapcsolódó témák
Hirdetés
Hirdetés