Pozzovivo: „Az én pályafutásom már csak ilyen, az állandó bukásokról szól”

Mármint ha a helyezését nézzük, hisz a dobogótól ugyan messzebb került, de a Top 5 egyáltalán nem elérhetetlen számára.

Sőt, a pihenőnapi nyilatkozata alapján, ő bizony még a legjobb tíz közé kerüléssel is ki lenne békülve. Csak maradjon egészséges, és ne fenyegessék a bukások.

Peák Barna egy csendes, kifejezetten szerény és igazi profinak festette le, egy olyan kapitánynak, akiért tényleg jó dolgozni.

De ez a versenyző sajnos az évek során rengeteget volt földön, saját számításai szerint legalább 20 törésnél, és 16 olyan műtétnél jár, amiből 12 volt altatásos.

Pozzovivoról sokaknak a kiváló zongoratudása ugorhat be elsőként, pedig ennél ő jóval érdekesebb. Van két diplomája, edzés közben politikai tartalmú podcasteket hallgat, rajong a meteorológiáért, és a messzi Materából indult, ahol a kilencvenes évek végén azért nem hemzsegtek a kerékpárosok. Ráadásként elképesztő fotografikus memóriával rendelkezik, a csapattársai pedig egy időben simán csak WikiPozzónak becézték, az hatalmas tárgyi tudása miatt.

"Bár az apukám majdnem minden sportot nézett a tv-ben, nálunk senki nem rajongott a kerékpársportért. Én kicsiként fociztam meg szertornáztam, aztán 1997-ben pont a mi városunkban volt a basilicatai kör befutója. Kimentünk megnézni a szakaszt, és beleszerettem az egészbe. A csapatok, a színek, a különböző országokból érkező versenyzők, az egész körítés...egyszerűen megfogott. Tisztán emlékszem rá, hogy az ausztrál Allan Davis nyerte a szakaszt. Aztán apu gyorsan beíratott egy helyi csapatba. Hát így kezdtem."

A tehetséges Pozzovivonak nem mellesleg az is elég nagy lökést adott, hogy az egyik általa megnyert juniorversenyen, maga a legenda, Francesco Moser adta át neki a díjat. Bár kiskorában még külön zongoratanárhoz is járt, egy pillanatig nem volt kérdés számára, hogy a zenét vagy a sportot választja.

Hát erről szó sem volt, ugyanis most ott tartunk, hogy a római egyetemen megszerzett közgazdász diploma után, elvégezte a testnevelési egyetemet, így készítve fel magát a civil életre.

2010 tavaszán például két órával a diplomamunkájának megvédése után, már a Terminillót mászta, hogy az akkori Giro egyik fontos hegyét a lehető legalaposabban be tudja járni.

Négy évesen találkozott először testközelből a profi sporttal, amikor az apukája kivitte a San Siróba egy Inter meccsre. Ennek ellenére - többek között Del Piero miatt - Juventus szurkoló lett. Imádja a zenét ("a raptől kezdve a metálig bármi jöhet"), a teniszt (Federer a kedvence) és rajong meteorológiáért. Ami elnézve az ő szakmáját, néha kifejtetten hasznos is tud lenni.

De az igazi szerelem persze az országúti kerékpár, amellyel Pozzovivo nagyjából kilenc éves korában ismerkedett meg. Akkor kapta az első kerékpárját.

Pozzo elég messziről, a nem éppen a kerékpáros csapatiról híres Basilicata régióból, egy Montalbano Jonico nevű városkából származik. Amely a csodálatosan szép Matera közelében található. Ugyan manapság már – Nibalihoz hasonlóan – Luganóban él Valeriával a feleségével, de amikor csak teheti, megy haza.

"Szülői segítség nélkül nem lehettem volna sikeres. Ha apuék nem vittek volna versenyekre folyamatosan, esélyem sem lett volna arra, hogy profinak álljak."

Két kiváló, olasz szinten kiemelkedően jó utánpótlás csapatnál, a Vellutexben (későbbi nevén Palazzagónál) és végül a Zalfban tekert, mielőtt elvitte volna a Colnago (és a Bardiani) jogelődje, a Ceramica-Panaria.

2005-ben lett profi, rögtön az első évében elindították a Girón, a mostani már a 22. nagy körversenye, jelenleg pedig úgy van ott a legjobb tízben, hogy az év elején még nem is volt csapata, a 2019-es, edzésen elszenvedett súlyos bukása után meg azt mondták neki az orvosok, hogy könyökprotézisre lesz szüksége, és nyugodtan felejtse el a kerékpársportot.

De nem csak ez az esés maradt meg benne, ott van a 2015-ös Girón elszenvedett lejtemenetes bukása, amire nem is emlékszik.

Egészen hihetetlen de azt a Passo dello Scoglinás lejtmenetet néhány karcolással és egy minimális agyrázkódással megúszta. Bár azt utólag ő is elismerte, a tv-ből nagyon durvának tűnt a dolog.

Valentinára visszatérve, Pozzovivo a feleségét is a kerékpárnak köszönheti. Hisz Matera környékén már elég híresnek számított, amikor meghívták egy általános iskolába élménybeszámolóra.

Ekkor találkoztak először, majd 2015 augusztusában jött az esküvő, ahol biztos ami biztos, Pozzo álmodta meg a menüsort, hisz a gasztronómia is érdekli.

A mezőnyön belül a hatalmas tárgyi tudása mellet, a már-már mániákusan alapos felkészülési stílusáról, az edzések közben hallgatott politikai témájú podcastekről, és a közösségi média használatának teljes hiányáról híres.

Pozzovivo története nem lenne teljes, ha ennyi pozitívum és érdekesség után, nem mondanánk róla valami negatívat. Mármint a rendszeres bukások mellett. És ha negatívum, akkor jöjjön a felesége:

Ezzel Pozzo sem vitatkozik, sőt elismeri, sokszor a biztonságra játszik, és nem mindig mer kockáztatni. Ebben lehet valami, mert egy ilyen jó hegyimenőtől, az egy szem Giro-szakaszgyőzelem tényleg nem túl sok.

De ennyi műtét és bukás után, lassan 40 évesen, már a Top10 is kiváló eredmény lenne tőle ezen a Girón. Főleg azok után, hogy az év elején sokáig még csapatot sem talált magának.

És, hogy mi lesz jövőre?

Hanem attól, hogy elkerüli-e a további komoly sérüléseket. Egy kisebb bukáson már most is túl van, jó lenne, ha ezzel minden rosszat letudott volna. Nem csak erre a versenyre, hanem az egész évre.

Forrás: Gazzetta, Bicisport