Jön az első hegyi befutó az idei olasz körversenyen, összeszedtük az előző évek emlékeit.

2015: Már az első hegyen egyértelmű, kik az esélyesek
Cikkünkben az előző öt év történéseit dolgozzuk fel, de kezdésnek rögtön csalunk is egy kicsit, hiszen a kevésbé emlékezetes 2016-os kiadás (a nagy esőben Tim Wellens nyert a Roccarasón) helyett 2015-be ugrunk vissza. Ebben az évben elég korán, már az 5. szakaszon hegyet mászott a mezőny, a ligúr tengerpartról indulva egy bő 10 kilométeres hegy végén Abetona volt a befutó helyszíne.
Tour de France
Öt dolog, amire külön érdemes lesz figyelni az idei Touron
EGY NAPJA
A következő évek tanulsága alapján látni fogjuk, hogy a későbbi győztesek sokszor még nem nagyon mutatják magukat az első hegyi befutón, ebben az évben azonban hamar nyilvánvalóvá vált, kik is az esélyesek. A szakasz ugyan szökésből Jan Polancé lett (az ő nevét még jegyezzük meg!), a show-t azonban a Contador-Porte-Aru hármas vitte el, akik elszakadva mindenki mástól csatáztak az emelkedőn. A jóváírással járó 3. helyet végül az olasz szerezte meg, a rózsaszín viszont a szakasz végén Contadorra került.
Tudjuk, hogy Porte végül az azóta védjegyévé váló balszerencse miatt nem lett tényező összetettben, Aru és Contador csatája azonban az egész Girót végigkísérte. Tőlük egyébként nem sokkal leszakadva érkezett meg aznap Mikel Landa is, aki végül 3. helyen végzett. Egy háromhetesen azóta is utoljára…
2017: Az Etna és a szembeszél
Vannak évek, amikor az időjárási körülmények nem kedveznek annak, hogy igazán komoly izgalmak legyenek már a verseny elején. Így járt a Giro 2017-ben, amikor a verseny századik kiadása 3 szardíniai napot és egy korai pihenőt követően érkezett Szicíliába és rögtön az Etna várt a versenyzőkre.

Polanc a 2017-es Girón

Fotó: AFP

A komoly szembeszélben az összetett esélyesei nem tudtak mit tenni, egy közel húsz fős csoportban vonatoztak fel az emelkedőre, csak Ilnur Zakarin tudott néhány másodperccel elszakadni. Ezt az egész nap szökésben lévő Polanc köszönte szépen, aki 2015 után ismét elvitte az első hegyi befutót. A későbbi dobogósok közül Tom Dumoulin, Nairo Quintana és Vincenzo Nibali is ott volt az élmezőnyben, ilyen szempontból sem volt tehát meglepetés.
2018: Ismét az Etna és egy emlékezetes kettős győzelem
Az, hogy nem az Etna volt az oka az unalmas versenynek, már a következő évben kiderült, hiszen 2018-ban újra (igaz, másik oldalról) a szicíliai vulkánt mászta meg a mezőny, a szakasz pedig jóval emlékezetesebbre sikeredett.
A jó verseny elsősorban a Mitchelton-Scott csapatának érdeme volt, az ausztrál sorból előbb Esteban Chaves támadta be az esélyeseket, majd hozzá felzárkózva a verseny elején bombaformában lévő Simon Yates is ellépett. A páros együtt érkezett a befutóhoz, ahol az angol versenyző emlékezetes módon adta át a győzelmet kolumbiai csapattársának.
Tudjuk jól, hogy Yates végül látványosan megzuhant a verseny végére, Chaves pedig már a következő nehezebb etapon megúszott a következő éveit megnehezítő Epstein-Barr vírus miatt. A végső győztes Chris Froome ellenben nagyot szenvedett az emelkedőn, időt viszont ezen a szakaszon nem veszített, megjött a Yatesék mögött érkező esélyesekkel.
2019: Az első nagy hegy a verseny közepén
Két évvel ezelőtt szokatlanul sokat kellett várni az első komoly hegyi etapra, csak a 13. szakaszon várt a versenyzőkre a Lago Serrú emelkedője. Eddigre már két időfutamon is túl volt a mezőny, a kialakult komoly különbségek pedig jelentősen befolyásolták a verseny képét.

Roglic és Nibali csak egymást figyelték, utólag kiderült, hogy ez komoly hiba volt…

Fotó: AFP

Az egyenkéntiken komoly előnyt szerző Primoz Roglic ugyanis szinte csak a hozzá legközelebb álló Nibalira figyelt, amit a szökésből szakaszgyőztes Zakarin mellett több más esélyes is köszönt szépen. A párosra több mint másfél percet vert aznap Landa, de nagyobb előnnyel jött meg a későbbi győztes Richard Carapaz is, akit ezután ennek ellenére engedtek el még egyszer az esélyesek…
Az összetettet egyébként a szakasz után ekkor még Polanc vezette, nyugodtan mondhatjuk, a szlovén versenyzőnek az első hegyi befutóig általában eléggé jól alakul a Giro.
2020: Az Etna több esélyes álmainak vet véget
Egy év szünetet követően tavaly ismét visszatért Szicíliába a mezőny, ahol (egy harmadik irányból mászva) újra az Etna lett az első nagy emelkedő. Az eső káoszában kifejezetten emlékezetesen alakult a szakasz, a végső eredmény fényében azonban meglehetősen megtévesztően is…
Még szinte el sem kezdődött a nap, amikor Geraint Thomas a neutrál rajt alatt egy kulacson keresztülesve sérült meg súlyosan, ezzel egy pillanat alatt elveszítve esélyeit az összetettre. Az emelkedőn aztán a tempó és az időjárás elkezdte szedni az áldozatait, S. Yates megzuhant, de sokat kapott a későbbi győztes Tao Geoghegan Hart és a másodikként záró Jay Hindley is. Az aznap jól menők közül viszont később Nibali, Fuglsang és Kruijswijk is elszállt, a szakasz után rózsaszínbe kerülő Joao Almeida ellenben még sokáig védte a trikót.
A szakaszt egyébként szökésből Jonathan Caicedo vitte el, először megvillantva az EF a versenyre készített különleges kacsás mezét.
Ha szeretnél minden reggel értesülni a legfrissebb híreinkről, iratkozz fel HÍRLEVELÜNKRE!
Tour de France
Thomas, Geoghegan Hart és Carapaz - ez lenne minden idők legerősebb Tour-kerete?
18/06/2021 17:04
Tour de France
Cycling Show: Primoz Roglic és a Tour de France
08/06/2021 11:12