Övé a jövő

Három nap telt el a Giro vége óta, három napja volt mindent alaposan átgondolni Fabio Arunak. Egy mindössze 23 éves szárd versenyőznek, akiről talán nem sokan hallottak május 9. előtt. Pedig tavaly is indult a Giron, és vastagon benne volt Vincenzo Nibali győzelmében.

Eltelt három hét és az olasz sajtóban már csak „SpettacolARU” néven szólítják. Erre a kifejezésre nincs igazán pontos magyar fordítás, talán a „FantARUsztikus” jelző a legpontosabb. Egy ilyen Giro után ő jelenti a reményt. Egy jel, hogy van/lesz élet Vincenzo Nibali után. Pedig Aru nagyon messziről indult. Szardíniát nem úgy ismertük korábban, mint a sziget, amely ontja magából a kerékpáros tehetségeket.

Tizenöt éves korában kezdett egy kis szárd montis csapatban. Korábban focizott (egész jó csatár volt) és teniszezett. A mai napig figyeli az eredményeket, Nadal a nagy kedvence. Nem származik különösebben sportos családból, az apukája Alessandro gyümölcsöt és zöldséget termeszt, a mama pedig általános iskolai tanár. Bár a Cagliaritól 50 km-re található San Gavino Monrealéban nőtt fel, mindene a tenger. Büszke szárd, ennek megfelelően elég makacs. A gimnázium elvégzése után sporttudomány és pszichológia szakra iratkozott be, de a kerékpár mellett nem volt esélye elvégezni az egyetemet. Északra, Bergamóba került, és ott kezdett komolyabban foglalkozni a sportággal. Azt már a szigeten vele dolgozó edzői is látták, hogy neki az országút lesz az igazi otthona. Amilyen megindulásokat produkált montisként a hegyeken…

A második U23-as évében vált számára egyértelművé, hogy van értelme folytatni a munkát. Nagyon korán elkerült Szardíniáról, elmondása szerint nehéz időszakot élt túl, a mamma bátorító telefonhívásainak köszönhetően. Mikor már feladta volna, jött a Giro della Valle d’Aostán elért negyedik helye, és minden komolyabbra fordult. Ekkor a Palazzago csapatában tekert, a híresen kemény - ugyanakkor szakmailag a legfelkészültebb edzők közé tartozó - Oliviano Locatelli keze alatt. „Olyan tökéletes képzést kaptam, hogy nem is tűnt fel a váltás. Az első évemben szinte észre sem vettem, hogy profik között tekerek”.

A Gironak úgy vágott neki, hogy mindössze 13 napot versenyzett. De biztos volt magában, hisz tudta, milyen munkát végzett el a tél folyamán. Három alkalommal volt magaslati edzőtáborban, kétszer a Teidén és egyszer Sestrierben. Az utolsó alkalommal már a barátnője, Valentina is vele volt. A 24 éves lány állítólag szigorúan figyel a barátjára, és nem engedi túlzásokba esni…az asztalnál. Merthogy Aru képes lenne csak pizzán és tésztán élni egész évben. Az Astana versenyzője szerint épp ez a legfájdalmasabb része az országúti kerékpározásnak. Hogy sok lemondással jár. Jelen esetben nem ehet mindig azt, amit szeretne.

Május 25-én mindenki megtanulhatta a nevét. Sokáig emlékezetes marad a Montecampionén mutatott teljesítménye. Picit talán sorsszerű, hogy pont ott tudott szakaszt nyerni. A hegyen, ahol Pantani 1998-ban legyőzte Tonkovot, és gyakorlatilag bebiztosította a rózsaszín trikóját.

Harmadik lett összetettben. Úgy, hogy nincs még huszonnégy éves. De már most óriási jövőt jósolnak neki. A legfontosabb talán, hogy ne szálljon el. Ebben lesz segítségére egyik segítője, Paolo Tiralongo. A 36 éves versenyzővel szobatársak voltak a Giron, és a felkészülési időszakban is sokat edzenek együtt. Hisz mindketten Bergamo közelében laknak. Arut szinte biztosan láthatjuk a Vueltán, és szinte biztosan marad az Astanánál. Pedig vinné a Sky és a BMC is. Olasz sajtóinformációk szerint 3 évre szóló, 6 milliós eurós szerződést írhatna alá. Persze, most sem keres rosszul. Ötszázezer eurót kap évente a kazah csapattól. De mi lesz Nibalival? Mi lesz akkor, ha Aru töretlenül fejlődik? „Vincenzo nagyon intelligens srác, ebből nem lesz probléma köztünk. Jól érzem magam a csapatnál, és a tavalyi Giron is óriási volt mellette versenyezni”. Ha már szóba került Nibali. Vajon kit tart Fabio Aru a világ legjobb háromhetes versenyzőjének? Egyik példaképét, Alberto Contadort? „Sorrend nélkül: Froome, Contador, Nibali, Quintana és Rodríguez. Ők egy külön szintet képviselnek. A többiek csak utánuk jönnek. Albertoval az előző évben volt szerencsém találkozni a Tour de San Luison. Odatekertem a közelébe, elég nagy élmény volt…”

És, hogy mekkora jelentősége volt a szárdok számára Aru dobogós helyezésének? Keddendélelőtt Matteo Renzi miniszterelnök után maga Gigi Riva hívta telefonon az Astana versenyzőjét. Riva 1970-ben bajnoki címig vezette a Cagliari focicsapatát, 42 válogatott meccsén 35 gólt szerzett, egyszóval igazi legenda a szigeten. A 69 éves egykori játékosnak három fontos tanácsa volt - az egyébként nagy Milan szurkoló - Aru számára: 1. Ne felejtse el, hogy honnan indult. Viselkedjen mindig büszke szárdként. 2. Ne szálljon el a gyorsan jött sikerektől, és maradjon önmaga. 3. Emlékezzen rá, hogy nem csak Szardínia, hanem egész Olaszország mögötte áll. Ő a nagy reménység, olyan versenyző, aki nagyon messzire juthat.