Ganna: "Nyerni kell, egy ilyen szezon után nem válogathatok"

Filippo Ganna egy, az ő szintjén kevés sikerélményt hozó szezont után nem csak elengedi a pályát, hanem változtat a naptárán, és olyan versenyekre készül, ahol még nem volt túl sok sikerélménye. Nem csak neki, az Ineosnak sem volt túl erős az előző éve, de mindenki azért dolgozik a brit csapatnál, hogy ez megváltozzon.

Ez igaz, de ettől még nem veszítettük el a reményt, és mindannyian azért dolgozunk, hogy jobb szezonunk legyen. A vezetőség bízik bennünk, most egy olyan időszakban vagyunk, ahol kevés sikerélmény ért minket. De a sport ilyen, ciklusokból áll, egyszer nagyon megy, egyszer meg alig nyersz. Én a munkában hiszek, még ha váltani néha egyszerűbbnek is tűnhet.

Vagyis, szerintem jobb ott maradni a hajón és nyugodt vizekre kormányozni, mint azonnal leugrani róla.

Szerintem egy ilyen 2024-es szezon után nem vagyok olyan helyzetben, hogy válogassak. Idén az a cél, hogy nyerjek. Mindegy hol és mikor, de nyerni kell, méghozzá a lehető legtöbbet.

Azért voltak benne szép pillanatok és a formámmal egyik nagy egynaposon sem volt gond. Mondjuk úgy, nem hoztam jó döntéseket és nem mindig voltam a megfelelő helyen. De például az olimpia után szereztem egy érmet az időfutam-vb-n, amit nem mondanék gyenge eredménynek. Ettől még sokszor eszembe jut a legendás Jordan-idézet.

Amikor arról beszélt, hogy elhibázott 9000 dobást, elvesztett 300 meccset, és sokszor vallott kudarcot. Nagy igazság, a vereségekből lehet a legtöbbet tanulni.

Ez ilyen, ők zsenik, de ide tartozik Evenepoel meg Van Aert is. Bár szinte mindent ők nyernek, legalább én is folyamatosan fejlődök, a számok nem hazudnak.

A Roubaix olyan, mintha egy másik sportágról beszélnénk, egyáltalán nem hasonlít a többi országúti versenyhez. Öt óra szenvedés, a többség mégis imádja. Egy olyan őrült verseny, ahol mindennek össze kell állnia a győzelemhez. Hideg fej, jó döntések, csak így lehet esélyed.

Nem szó szerint, mert tesztek miatt azért fogok menni pályán, de versenyek nem lesznek. Meg nyilván ott van a 2028-as olimpia, vagy a tizedik világbajnoki érem lehetősége, ami elég csábító. Morkov búcsúját elnézve eszembe jutott, hogy nem lenne rossz egy olasz velodromban megszerezni a tizedik aranyat. Most még nincs sok realitása, de legrosszabb esetben várok egy kicsit és majd mastersben nyerek hazai pályán.