Remco Evenepoel a szerződésbontásról: „A Red Bullnál látták, hogy miben tudok még tovább javulni"
Depresszió-közeli állapot a téli baleset után, egy eltitkolt bordatörés, ami mindent tönkretett a Tour de France-on és a világbajnoki időfutam, ahol sikerült utolérni Tadej Pogačart. Őszinte gondolatok Remco Evenepoeltól, aki jövőre biztosan ott lesz a Touron.
Durva erődemonstráció, Evenepoel sorozatban harmadszor lett időfutam-világbajnok
Videó forrása: Eurosport
"Minden profi tudja, mennyire fontos, hogy télen jó és stabil alapot tegyen le. Ha olyan rosszul alakul az off-season, mint nekem legutóbb, már ott jelentős hátrányt szedsz össze. Mégis sikerült nyolc minőségi versenyt nyernem, ezért merem azt mondani, hogy sikeres szezonom volt."
Talán nem meglepetés, de Remco Evenepoel lett az év versenyzője Belgiumban, bár sokak szerint a Quick-Step sprintere, Tim Merlier is megérdemelte volna a díjat.
"Tim egész évben stabilan sprintelt, és hozta a győzelmeket. Teljesen korrekt lett volna, ha őt választják a szezon legjobbjának" – mondta Evenepoel, aki a Het Nieuwsbladnak egy hosszú és meglepően őszinte interjúban mesélt az idei és a következő szezonról.
Tavaly december elején volt egy emlékezetes baleseted edzés közben. Annak még vannak utóhatásai?
A hátsó zsebemből a jobb kezemmel nem tudok semmit kivenni tekerés közben. A Liège-en volt egy érdekes szituáció, amikor beszorult a kezem, és a sportigazgatónknak, Klaas Lodewijcknek kellett megtartania, hogy ki tudjam húzni. Elég furcsa pillanat volt.
Ennek van kihatása a teljesítményedre? Egy időfutam-pozíciót azért nem könnyű sokáig tartani.
Ezért ragasztják be teljesen a jobb vállamat, hogy stabilizálják. Eleinte voltak fájdalmaim, de már nem zavar. Viszont egy időfutam után komoly kezelésre van szükségem, hogy a váll körüli izmokat kilazítsák.
Igaz, hogy a feleséged, Oumi is segített?
Még mindig van egy rész a vállamban, ami nagyrészt érzéketlen. Az orvosok tippje volt, hogy valaki kicsit élesebb vagy hosszabb körmökkel nyomogassa a vállam, hátha visszajönnek az ingerek. Eleinte Oumi olyan erősen nyomta, hogy látszott a nyoma, de én semmit sem éreztem. Most már érzek valamit, de még messze nem tökéletes.
Négy hónappal a baleseted után volt egy emlékezetes üzeneted a közösségi médiában, ahol arról írtál, hogy elég mélyre kerültél.
Eleinte úgy tűnt, hogy a sérülésem nem súlyos, és minden rendben van, de kiderült, hogy sokkal rosszabb az egész, mint gondoltuk. Kiderült, hogy az idegekkel is gond van, és akkor eléggé megijedtem. Az volt a pillanat, amikor komoly kételyek merültek fel bennem. Megvoltak a műtétek, reménykedtem, de sokáig semmit nem tudtam csinálni. Amikor mindenki elkezdett edzeni, én csak ültem otthon, és tudtam, hogy öt hétig még nem fogok tudni tekerni. Ráadásul télen történt minden, amikor későn lesz világos, korán sötétedik, és amúgy is depressziós a hangulatod. Azt éreztem, hogy ha most nem jövök rendbe, akkor be is fejezhetem az egészet.
/origin-imgresizer.eurosport.com/2025/11/26/image-4a1a893d-3a0c-4cf4-9a81-62c8d067e7b8.jpeg)
Remco Evenepoel
Fotó: Getty Images
Dario Kloeck, az unokaöcséd és szerelőd azt mesélte, hogy szerinte depresszió-közeli állapotban voltál.
Az ember ezt akkor nem így éli meg, de ha most visszanézek, tényleg úgy gondolom, hogy a depresszió felé haladtam, vagy már benne is voltam.
Egész nap a kanapén ültem. Ha valaki üzenetet küldött, úgy éreztem, zaklat, pedig mindenki jó szándékkal közelített felém. Ha hívtak, nem vettem fel. Csak anya, apa és Dario jelentett kivételt. Kezdtem elszigetelődni, és egyre kevésbé törődtem másokkal. Szerencsére fokozatosan jobban lettem, amint elkezdhettem a rehabilitációt, és tudtam normálisan mozogni. Már egy sétának is tudtam örülni.
Sok támogatást kaptál Oumitól, de neki épp vizsgaidőszaka volt. Ez számára sem lehetett könnyű.
Nem lehet egyszerű együtt élni valakivel, aki ennyire le van törve, és talán magába is zárkózik. Az egyetem utolsó évét csinálta, a téli vizsgaidőszak pedig kemény. Amúgy is stresszes volt, és akkor még jöttem én, és biztos nem lehettem a legkellemesebb társaság. Ezért is írtam, hogy elképesztően hálás vagyok neki.
Ez volt kapcsolatotok legnehezebb időszaka?
Igen, mindenképp. Mi társak és egyben a legjobb barátok is vagyunk. Bár minden rendben ment köztünk, ez komoly kihívást jelentett. Ilyenkor jönnek a viták és a kisebb veszekedések, de időben rájöttem, hogy az emberek körülöttem nem érdemlik meg, hogy így bánjak velük.
Első versenyedet, a Brabantse Pijlt úgy nyerted, hogy Van Aertot verted sprintben. Az Amstelen meg sikerült elkapnod Pogačart, de Skjelmose végül lenyomott.
Az a sprint ugyanolyan volt, mint a Brabantse Pijlen, csak szembeszélben hajráztunk, és túl korán kerültem előre. Tulajdonképpen összeroppantam egy kicsit a két srác nyomása alatt, akik tapadtak rám és kivártak. Talán pont az Amstelen olyan a pálya, ahol Pogačar ellen némileg előnyben vagyok.
/origin-imgresizer.eurosport.com/2025/10/24/image-6f404951-42ee-4683-9150-24c71363aff0.jpeg)
Remco Evenepoel
Fotó: Getty Images
A tervek talán még nem készültek el, de mi a megérzésed a Milánó–Sanremóról és a Flandriáról?
Képben vannak, de szeretnék az ardenneki egynaposokon is jó lenni, és ezeket nehéz kombinálni. Valamiről majd le kell mondanom. Új csapathoz megyek, ahol a fő cél az, hogy megnyerjük a Tour de France-t. De az olyan tavaszi egyhetesek, mint például a Katalán Körverseny, szükségesek ahhoz, hogy összeszokjunk, és élesben is teszteljük egymást. Meg ugye az sem mindegy, milyen lesz a Giro útvonala, annak alapján fogunk dönteni az egész évről. A terv az, hogy viszonylag későn kezdek, az Algarvén vagy az UAE Touron.
Az időfutammenők nincsenek elkényeztetve a 2026-os Touron. Ott mindenképp indulni fogsz?
Kilencvenkilenc százalék az esélye annak, hogy ott leszek a Touron.
Hét évet versenyeztél a Soudal Quick-Stepben. Lefevere meg tudott volna győzni, hogy kitöltsd a 2026 végéig szóló szerződésed?
Egyszer már meggyőzött, amikor 2023-ban azt mondta, hogy a befektetőkkel együtt mindent megtesznek azért, hogy minden szinten előrelépjünk. Ez lépésről lépésre meg is történt. Most viszont azt látod, hogy
a csapat újra inkább a tavaszi klasszikusokra koncentrál, pedig ott álltunk a Tour dobogóján, megnyertük a Vueltát, és azon voltunk, hogy megnyerjük a Girót. Akkor meg miért nem próbálunk jobban rámenni a háromhetesekre, és ebbe többet fektetni?
Ők valamiért ezzel már nem igazán számoltak. Én pedig azt gondoltam: rendben, ha nem adunk bele mindent, akkor nekem is jobb másik csapatot keresni.
Mit tud a Red Bull–BORA–hansgrohe, amit a Soudal Quick-Step nem tudott?
Egy példával válaszolok: már három-négy hónappal ezelőtt lefoglalták a teljes tavaszra a szállodai szobákat a Teidén. Ez a Soudal Quick-Stepnél nem így volt. Ott inkább "freestyle-ban" nyomtuk: nem sokkal az indulás előtt találtuk ki, hova menjünk edzőtáborba. Ez is működhet, de most minden új lesz, és új ötletekkel találkozom.
/origin-imgresizer.eurosport.com/2025/11/28/image-1c915181-d36d-43c4-818b-69dbed383ed0.jpeg)
Evenepoel és Pogacar.
Fotó: Getty Images
Olyan csapattársak mellé kerülsz, akik szintén tudnak nagy körversenyeket nyerni.
Ez arra ösztönöz majd, hogy mindig a legjobbat nyújtsam. Már többször kiderült, hogy két csapatkapitánnyal nagyobb az esélyed a győzelemre.
Florian Lipowitz és én egyidősek vagyunk, nem látom okát, miért ne tudnánk együtt dolgozni. Az tény, hogy elég különböző típusú versenyzők vagyunk: Florian szerintem kicsit introvertáltabb, jobban ragaszkodik a tervhez, míg én gyakrabban döntök hirtelen. Szerintem ez csak jól sülhet el.
Október végén a csapatépítőn már beszéltem vele röviden, sőt Rogličcsal is egy asztalhoz kerültem, de ott csak a poénkodás ment. Elég extra volt a csapatépítőnk: F1-es autón kellett kereket cserélnünk, aztán összeépítettünk egy kerékpárt, majd azzal versenyeztünk egy kijelölt tesztpályán. Vicces volt.
Évekig nagyon sikeresen dolgoztál együtt Koen Pelgrimmel, de most ez a kapcsolat is megszakad.
Már az első beszélgetések során világossá vált, hogy nem lehet saját edzőt hozni. 2018 nyarán kezdtem Koennel, hosszú időn át dolgoztunk együtt, és gyönyörű eredményeket értünk el. De ha tovább akarok fejlődni, akkor talán itt az idő a váltásra.
Az új edződ Dan Lorang lesz, aki többek között Jan Frodeno felkészítésével vált ismertté.
Igen, szerintem ő egy kicsit a "kívülről jön" kategóriába tartozik. Bizonyos dolgokat másképp akar csinálni, ami jó. A részletekbe nem mennék bele, de nagyon alaposan kielemzett, és már felállított egy teljes tervet. Pontosan tudja, mit akar velem csinálni. Lát bizonyos területeket, ahol javulhatok, máshol pedig azt szúrta ki, hogy már a határon vagyok. Az időfutam és az aerodinamika területén is vannak specialistáink, de ott már elég jól állok.
Hol lehet a legnagyobb javulást elérni?
Egy bizonyos ideig tartott teljesítmény fenntartásában, amiben Tadej extrém jó. Tud egy durván erős tempót körülbelül öt percen keresztül, amitől mindenki leszakad. Tulajdonképpen tíz percről beszélünk, mert általában a csapata megy előtte öt percig, aztán ő még rádob erre szólóban ötöt. Akkor nyer rajtunk egy-két percet, és azt a különbséget tartani is tudja. Ez az a pont, amin dolgozni fogunk.
/origin-imgresizer.eurosport.com/2025/11/28/image-cc6852a5-b5bc-42df-85be-2f5ecd38ba9f.jpeg)
Remco Evenepoel Kigaliban.
Fotó: SID
Csak azután beszéltél a bordatörésedről, miután kiszálltál a Tourról. Te magadban már a rajt előtt tudtad, hogy ez nem lesz az igazi?
Igen. A bordatörés kis apróságnak tűnt, de aztán az edzések nem mentek normálisan, és ez fogott meg igazán. Minden intervall-edzést le kellett fújnom öt-hat-hét perc után, miközben 15–20 perces blokkokat kellett volna csinálnom. Azt gondoltam: talán jobb lenne a Touron szakaszgyőzelmekre menni, és nem összetettre. A csapat azt tanácsolta, hogy menjek magaslatra, és bringázzak nyugodtan, az majd kompenzál. Bejött, de csak egy ideig, aztán elkezdtem rosszul aludni, nem volt étvágyam, és folyamatosan fáradt voltam. Ekkor lett vége mindennek, de igazából
a télen elrontott alapozás után egy nagy rohanás kezdődött: versenyezni meg készülni akartam, amivel állandó nyomást tettem magamra.
Mindenhol próbáltam nyerni, pedig lehet, csak simán el kellett volna indulnom egy-két versenyen, eredménykényszer nélkül.
Az idei szezon egyik emlékezetes pillanata volt, amikor utolérted Pogačart a világbajnoki időfutam végén.
Számolgattunk a rajt előtt, és azt gondoltuk, hogy ha jó napom van, talán egy percet hozhatok rajta. De 2,5 percre nem számítottunk. Ez önbizalmat adott a mezőnyversenyre, de azért tudatában voltam, hogy Pogačar az elmúlt évek legjobb versenyzője, fekszik neki a pálya, és aztán szépen meg is csinálta a show-t.
Szerinted mikor volt a legerősebb: a világbajnoki mezőnyversenyen, az Eb-n vagy a Lombardián?
Az Eb-n nagyon sokáig egyedül ment, ami durva volt, mert én is keményen nyomtam mögötte. Emelkedőkön mindig pár másodpercet közeledtem, de a síkon elment tőlem. Azt gondoltam magamban: ezek a részek feküdnének nekem, mégis időt vesztek. Az átlagwattjaim óriásiak voltak, 305 wattot hoztam öt órán keresztül. Köztünk sokáig egy perc volt, de a többiek majdnem négy percre jöttek mögöttem. Tadej zseniális volt azon a versenyen, nem lehet rá mást mondani.
(Nieuwsblad.be)
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
- "Minőségi versenyeink lesznek, de fel kell nőni a feladathoz" – szintet lép az MBH Bank csapata
- Dina Marci: "Szerintem nagy dolog, ha tagja lehetsz egy magyar pro-kontinentális csapatnak"
Kapcsolódó témák
Hirdetés
Hirdetés
/origin-imgresizer.eurosport.com/2024/11/01/image-5529e560-3c61-4bf4-bb62-6001888cc173-68-310-310.jpeg)