"Ez őrület!" 18 évesen top 10-ben zárt a Dauphinén Paul Seixas, ott volt a legnagyobbak között, de azért egy háromhetes idén még szóba sem jöhet
Critérium du Dauphiné 2025 | Vasárnap a Decathlon AG2R La Mondiale Team 18 éves francia versenyzője, Paul Seixas a 8. helyen végzett a Critérium du Dauphinén, ami kivételes teljesítmény egy ilyen fiatal versenyzőtől az első profi évében. Seixas ez alatt az egy hét alatt sokat tanult Tadej Pogačartól, Jonas Vingegaard-tól és a többiektől. A francia Eurosport készített vele interjút a verseny után.
Pogačar 99 győzelemnél jár, Martinez a Nizza után a Dauphinén is nyerni tudott - Összefoglaló
Videó forrása: Eurosport
Eurosport: Paul, érthető, hogy nagyon-nagyon fáradt voltál a vasárnapi eléggé őrült nap után, amikor még egy bukásba is belekeveredtél. Mesélj nekünk a Dauphiné utolsó szakaszáról!
Paul Seixas: Természetesen nagyon fáradt voltam vasárnap este. Nagyon hosszú volt, és nem is volt igazán jó napom. Úgy éreztem, hogy minden emelkedőn borzasztó nehéz volt felmenni, pedig nagyon keményen hajtottam. De azt mondtam magamnak, hogy ki kell tartanom, hiszen nyilván a többieknek sem esik jól.
Sajnos egy ponton, amikor (Tobias) Johannessen támadott, valaki elkaszálta a kerekemet. A kormányom elhajlott kicsit, fogalmam sincs, mennyi időt vesztettem, csak a kormány miatt talán egy fél perc ment el, a bukással együtt meg talán egy perc. Nem tudom, hogy elöl tudtam volna maradni vagy sem, ha nem lett volna ez az eset, de szerintem nem maradtam volna le nagyon.
Végül összetettben a 8. helyen végeztél, annak ellenére, hogy a 6. helyről kezdted a szakaszt. Csalódott voltál emiatt?
Nyilván nem ugyanaz a hatodik vagy nyolcadik hely, de ez még mindig egy top 10-es helyezés, és őszintén szólva, a hét elején nem gondoltam volna, hogy ez lesz. Persze, egy kicsit frusztrált vagyok, de az utolsó emelkedő előtt már nem gondoltam, hogy sikerül bent maradnom a top 10-ben, ha így vesszük, a 8. hely akkor is nagyszerű eredmény.
Mindenesetre nagyon nehéz volt ez a verseny, voltak olyan emelkedők, ahol teljesen a határomon voltam, és mégis a legjobbakkal együtt tudtam felérni. Azt gondoltam, hogy még 30-40-en vannak a mezőnyben, és ha egyszer csak megindulnak, én már nem leszek ott.
- Ez a cikk is érdekelhet: Tour-győzelemről álmodik és minden versenyén show-t csinálna a franciák legújabb reménysége
A szombati szakasz a három kiemelt kategóriás emelkedővel és a több mint 4800 méteres szinttel olyan volt, mint egy szakasz a Tour de France-on, és mégis teljesíteni tudtad. Erre vagy a legbüszkébb?
Nyilvánvalóan. A hegyi szakasz volt a hét egyik nagy pozitívuma. Még soha életemben nem tettem meg 4800 méternyi szintet egy nap alatt, így egy kicsit ismeretlen is volt ennyit egyhuzamban megtenni. Nagyon büszke voltam magamra, hogy majdnem a 6. helyen értem célba a Valmeinier-n. Az is nagyon kellemes meglepetés volt, hogy mennyire jól tudtam regenerálódni. De borzasztó hosszú volt.
Ott volt még az időfutam és a 10. helyed, ami egy újabb rendkívüli teljesítmény egy 18 éves sráctól. Meglepődtél?
Tudom, hogyan kell egy időfutamhoz hozzáállni, ezt a részét jól ismerem (junior világbajnok a szakágban – szerk.). Az még mindig meglep, hogy az első 10-ben végeztem, de tudtam, hogy jó a formám, és ha minden a helyére kerül, akkor nagyon jó időt tudok majd menni. Inkább a többiekhez viszonyítva volt kérdéses a dolog, de határozottan elégedett vagyok, mert ez azt mutatta meg, hogy jó úton haladok, és hogy jó az időm, ez pedig megnyugtatott a verseny hátralévő részére is.
Szerettem volna látni, hogy mire vagyok igazán képes ebben a mezőnyben.
Ráadásul ebből az időfutam jót tett az összetett szempontjából is.
/origin-imgresizer.eurosport.com/2024/09/23/image-9b8c1645-3027-420e-9885-4e2c931d1640-85-2560-1440.jpeg)
Paul Seixas
Fotó: Getty Images
Visszatekintve, a Critérium du Dauphiné nem szerepelt a programodban a szezon elején. Hogyan született meg a döntés, hogy elindulsz itt?
A szezon elején két lehetőségünk volt. Az első volt az összetettebb, amiben benne voltak az U23-as versenyek a Baby Giróval és az Alpes Isère Tourral, a B-terv volt a Dauphiné. De annyira összeállt minden, a szintem meghaladta kicsit az én várakozásaimat is, nagyon gyorsan fejlődtem, és végül ez bizonyult a jobb döntésnek. Valamikor az Alps környékén született meg maga a döntés, akkor volt pár jó eredményem és az edzésszámaim is jól néztek ki.
A csapat nem gyakorolt rád nyomást, hogy eredményt érj el, de te hogyan álltál hozzá a héthez?
A csapat annyit mondott nekem, hogy "tapasztalatokat fogsz gyűjteni, megpróbálsz jól menni az összetettben". Ha ez összejön, az szuper, de ha nem, akkor is megmarad a tapasztalat. Valahogy én is így gondolkodtam.
Nyilván reméltem, hogy jól fogok menni, de nehéz volt megítélni, hogy ez mire lesz elég - top 20, top 15 vagy akár a top 10.
Amikor megérkezel egy ilyen versenyre, fogalmad sincs róla, hogy hol tartasz, és azt sem tudod, hogyan fog reagálni a tested a terhelésre.
/origin-imgresizer.eurosport.com/2025/06/19/image-0c749596-2638-4a1a-a8f6-ea9e569e21df-85-2560-1440.jpeg)
Paul Seixas
Fotó: Getty Images
Milyen volt testközelből látni Tadej Pogačart, Jonas Vingegaard-t, Remco Evenepoelt és a többieket?
Nagyszerű élmény ilyen srácokkal együtt tekerni. Pontosan látod, hogyan versenyeznek, hogyan viselkednek a mezőnyben. Testközelből láthatod, hogy mit csinálnak a legjobb versenyzők, és mi az, ami potenciális különbséget jelentheti. Sok mindent lehet elemezni, nagyon érdekes ez az egész.
Rengeteg ötletet adtak a jövőre nézve.
Összességében meglepetés volt ez a 8. hely?
Igen, az volt. Nem gondoltam volna, hogy a hatodik helyért harcolhatok az utolsó napig, hihetetlen volt megtapasztalni mindezt a bringán, őrületes volt. Az pedig, hogy ilyen jó versenyzők indultak, hogy ilyen magas volt a színvonal, nagyon fontos volt a számomra, mert a tapasztalatszerzés érdekében a legjobbakkal akartam küzdeni. Így látod csak igazán, hogy min kell még dolgoznod. Végső soron pedig ez a cél, és még hosszú út áll előttünk.
Tisztában vagy a teljesítményed történelmi jelentőségével?
Ez őrület, teljes őrület. Soha nem gondoltam volna, hogy képes leszek eljönni és így versenyezni... majdnem a top 5-ben...
Olyan versenyzőkkel együtt menni, akik ennyire erősek, akiknek megvan mindenük ahhoz, hogy akár dobogósok legyenek a Grand Tourokon... velük tekerni, ez nem semmi.
Őrületes élmény volt. Egyáltalán nem számítottam erre, de ez arra késztetett, hogy csak még keményebben hajtsam magam.
Az új generációval kapcsolatban sok szó esik arról, hogy fennáll a veszélye annak, hogy elkapja őket a hév, és túl nagy nyomást helyeznek magukra. Erről mit gondolsz?
Ez nagyban függ az embertől is. Igyekszem távol tartani magam ettől, nem foglalkozok ezzel. Én inkább a fejlődésemre koncentrálok. Ha olyan dolgok történnek, mint a múlt héten, az őszintén szólva csak egy kis bónusz, imádok bringázni, de nem fogom vakon hajszolni az eredményeket.
Inkább úgy vagyok vele, hogy csak élvezem ezt az egészet, a fejlődés pedig csak ezután jön. Nem a média miatt csinálom, tudom, hogy ha tovább akarok fejlődni, akkor nem térhetek le az utamról.
Attól, hogy az emberek beszélnek rólam, nem fogok megváltozni. Nagyon szeretnék olyan maradni, amilyen vagyok, nem akarom túlságosan szétfeszíteni magam.
/origin-imgresizer.eurosport.com/2025/04/25/image-8317d8df-7e96-46ed-b293-48b3382b2a55-85-2560-1440.jpeg)
Nagyot ment az AG2R, Storer az utolsó nap fordított az Alpson
Videó forrása: Eurosport
Ezért döntöttél úgy, hogy maradsz a Decathlon-AG2R La Mondiale-nál, amikor más ajánlatok is voltak, még külföldről is?
Nem csak emiatt, de részben igen. Nagyon egyszerű a képlet: amikor még kicsi voltam, a csapat felajánlott nekem egy helyet a juniorok között. Három nagyszerű évet töltöttem ott, csodálatos élmény volt. Igazán kiteljesedettnek éreztem magam. Végül, amikor eljött az idő, hogy profiként folytassam, és megkaptam az ajánlatot a csapattól, egyértelmű volt, hogy megyek tovább velük.
Jól éreztem magam a csapatban, ismertem az embereket, és tudtam, hová tartok. Tudtam, hogy ők vigyázni fognak rám, és hogy minden jól fog menni. Azt hiszem, a teljesítményem most bizonyítja, hogy igazam volt.
Mi következik a programodban?
Jön a francia bajnokság (június 29.), aztán egy kis nyaralás és egy edzőtábor magaslaton, majd a Tour de l'Ain (augusztus 6-8.).
A Vuelta szóba sem jöhet?
Az nem. Egy háromhetes idén még szóba sem jöhet. Olyannyira, hogy még csak szóba sem kerül, mert egyszerűen túl fiatal vagyok még hozzá.
ez az első évem profiként, és még mindig fejlődöm. még mindig van időm arra, hogy később rámenjek egy háromhetesre.
A szezon végén a csapat megvizsgálja a lehetőségeimet, én pedig megbízom bennük, mert eddig nagyon jól irányítottak. Olyan versenyekre vittek el, amelyek jól illeszkedtek a szintemhez, és mindig figyeltek rám.
/origin-imgresizer.eurosport.com/2025/04/28/image-4e9e77a1-a8e6-4fc3-8128-5394824b0aa2-85-2560-1440.jpeg)
Paul Seixas - Fotó: Getty Images
Fotó: Getty Images
Forrás: Eurosport.fr
Hirdetés
Hirdetés
/origin-imgresizer.eurosport.com/2024/09/16/image-de5031ce-4074-491f-a474-2672824b033b-68-310-310.jpeg)