Alex Carera: "Hiába a sok győzelem, Pogačar személyisége semmit nem változott"
/origin-imgresizer.eurosport.com/2024/11/01/image-5529e560-3c61-4bf4-bb62-6001888cc173-68-310-310.jpeg)
Frissítve 10/04/2025 - 20:36 GMT+2
Telefonon tudtunk beszélni a WordTour-mezőny egyik, ha nem a legbefolyásosabb menedzserével, Alex Carerával, akinél kevesen ismerik jobban a Paris-Roubaix-ra készülő Tadej Pogačart. Carera 1997 óta dolgozik kerékpárosokkal, nagyjából 100 versenyző tartozik hozzá, nem mellesleg junior kora óta ismeri Pogačart.
Újabb szólógyőzelem Pogačartól, másodszor nyerte a Flandriát a világbajnok
Videó forrása: Eurosport
Alex Carera és testvére, Johnny 1997 óta dolgoznak menedzserként a mezőnyben. A kerékpársportra szakosodtak, focistákkal még csak véletlenül sem foglalkoznak, és valamit nagyon tudhatnak, ha jelenleg 100 versenyző tartozik hozzájuk.
Korábban Danilo Di Luca, Damiano Cunego, Thor Hushov, Gilberto Simoni, Chris Froome és Vincenzo Nibali volt az ügyfelük, jelenleg a nyolc klasszikus győzelemnél járó Tadej Pogačar, Jasper Philipsen, Antonio Tiberi és Elisa Balsamo is az ő versenyzőjük.
Mivel viszonylag ritkán van lehetőségünk a világ jelenlegi legjobb kerékpárosának menedzserével beszélgetni, kihasználtuk a ziccert, és a hét elején (vagyis nem sokkal Pogačar második Flandria-győzelme után) telefonon beszélgettünk Alex Carerával.
Pogačar vasárnap másodszor nyert Flandriát, gondolom, most kifejezetten elégedettek vagytok.
Mi Tadejjel mindig elégedettek vagyunk, de a Flandria megnyerése után ez nyilván most duplán igaz. Ebben a srácban nem lehet csalódni, pedig évek óta egyre magasabbak az elvárások vele szemben. Ha megnézed az idei évét, gyakorlatilag mindent megnyert, leszámítva a Sanremót, amit sokan könnyű versenynek tartanak, mégis láthatjuk, hogy mennyire nehéz megnyerni. Szóval nehéz lenne mást mondni, mint hogy boldogok és elégedettek vagyunk az eredményei miatt.
Szerinted nem kockázatos elindulni a Roubaix-n? Azért ott elég nagy a bukásveszély.
Szerintem nem. Az országúti kerékpár teljesen kiszámíthatatlan, bármelyik méteren vagy versenyen történhet valami, amire lehetetlen számítani.
Nézzük még a két évvel ezelőtti Liége-t! Szóba sem került, hogy veszélyes lehet, erre Tadej már korán, a verseny elején bukott. Ha a sors azt akarja, hogy ne érj célba, akkor ÚGYIS jönni fog a bukás.
Szerintem nem létezik az a kifejezés, hogy ez a verseny kevésbé veszélyes, mint a másik. Ettől még Tadej nagyon akarta a Roubaix-t, imádja a kihívásokat, ez élteti, meg akarja nézni, hogy mire mehet a kockaköveken a specialisták ellen.
A Roubaix-val kapcsolatban ki döntött igazából? A csapatvezetés vagy Tadej?
Természetesen itt mindkét fél kellett a döntéshez. Tadej nagyon akart indulni, de a véletlenszerű pályabejárás után, amit nem is tervezett előre, nagyon megjött a kedve. Megemlítette Matxinnak, hogy szeretne indulni, és ebben a vezetőség is támogatta.
/origin-imgresizer.eurosport.com/2025/04/09/image-ecab8717-8b68-426b-91c2-2156d80763ce.jpeg)
Pogacar és Carera.
Fotó: Other Agency
Amikor még junior volt és alig ismertük, nehéz volt őt kiszúrni és megszerezni?
Nem volt nehéz eljutni hozzá, mivel junior korában Andrej Hauptman volt a sportigazgatója, akivel mi már évek óta jól ismertük egymást, mivel Andrej versenyző korában volt az ügyfelünk. Attól a pillanattól kezdve, hogy Tadej hozzánk került, minden támogatást megadtunk neki, pedig akkor még messze nem volt a világ legjobbja. De mi nem válogatunk, minden ügyfelünk megkapja a maximális figyelmet.
Tadej nagyon elkötelezett volt Andrej irányába, ő pedig teljes mértékben megbízott bennünk. Inkább azt mondanám, hogy nem megszerezni, hanem megtartani volt nehéz. Mert a bizalmat az évek során elvégzett őszinte munkával tudod kiérdemelni.
Nyilván Pogačar a legértékesebb ügyfeletek, de hány versenyző tartozik hozzátok? Egyáltalán, csak kerékpárosokkal foglalkozik az ügynökség?
Régebben sok egyéb sportágból voltak ügyfeleink, például alpesi sí, snowboard, motorsportok, tenisz. Focistákkal viszont direkt nem foglalkozunk. Az elmúlt években rengeteget változott a kerékpársport, egy versenyzővel gyakorlatilag folyamatosan foglalkozni kell, nem elég csak mondjuk a Giro után odafigyelni rá, ezért is dolgozunk ilyen sokan az ügynökségnél, ami egyébként 27 éve létezik. Ezzel mi vagyunk a legrégebben jelen a kerékpáros piacon. Tizenöt megfigyelőnk és munkatársunk foglalkozik a nagyjából száz versenyzőkkel.
Mi a gond a focival?
Volt egy rossz élményem még 2006-ban, amikor egy másik ügynökség fel akart volna minket vásárolni. Én nem akartam eladni a céget, ők pedig pár hónappal később, nem sokkal a németországi vb előtt belekeveredtek a Juventus-féle botrányba. Ez nekem egy olyan negatív élményt jelentett, hogy inkább távol tartom magam a focitól, és inkább foglalkozom a kerékpársporttal, ami ugyan kisebb piac, de a profizmus többet számít az egyéb körülményeknél.
/origin-imgresizer.eurosport.com/2025/04/09/image-b151e84a-f8c4-45ca-a008-34e2ff8b3fd2.jpeg)
Carera és Pogacar.
Fotó: Other Agency
Tudnál arra példát mondani, hogy Tadej esetében milyen hétköznapi problémákat kell neked azonnal megoldanod? Legutóbb például mivel hívott?
Legutóbb három nappal a Flandria előtt kért segítséget. Az alapítványán keresztül árverésre bocsájtotta a Strade Bianchén használt bukósisakját, amit egy portugál srác vett meg. Mivel neki nem volt rá ideje, megkért rá, hogy menjek el a bukóért abba a szállodába, ahol a csapattal laktak és a lehető leghamarabb adjam fel. Tadej úgy volt vele, ha már valaki sokat fizetett érte, jusson el hozzá a lehető leghamarabb.
Őt rengetegen keresik meg különböző ajánlatokkal, nekem az a feladatom, hogy úgymond 'megvédjem az idejét', amit magára fordíthatna, mert abból neki nem sok van és nyilván nem tud mindenhol ott lenni.
Én vagyok például a szűrő közte és a sajtó között. Esetében nem a szerződésére kell figyelnünk, mivel 2030 végéig aláírt. De ettől még én nem vagyok a következő öt évben szabadságon. Mindig felmerül valami probléma, amit meg kell oldani. És nyilván a munkánk ezen részét a szurkolót nem is látják. Miközben egy profi 4-5 órát naponta edzéssel tölt, mi 2-3 órát minimum telefonálunk.
Ti tényleg nagyon szerencsések vagytok Pogačarral, mert miközben sokat nyer, mindenkitől azt halljuk, hogy a mindennapi életben egy teljesen normális és átlagos srác.
Nézd, nekem az elmúlt majdnem 30 év alatt nagyjából 5000 profi sportolóhoz volt szerencsém. Nyilván nem számoltam, de ennyien lehettek. Ha csak a fele volt, az is sok.
Viszont amióta én Tadejt megismertem, ez a srác emberként semmit nem változott, és ez szerintem valami egészen egyedülálló dolog.
Rengeteget nyert, de ez a személyiségén semmit nem változtatott, pedig tapasztalatom szerint ez nem így szokott működni. Aki híres és sikeres lesz, nehezen bánik ugyanúgy a hozzá közel álló emberekkel, mint fiatalabb korában.
Nekem is nagyon sokat segít a közös munkában, hogy ő még most is ugyanaz a szerény, alázatos srác, aki junior korában volt, neki tényleg elég annyi egy mosolyhoz, hogy felülhessen a kerékpárjára. Amikor tekerhet, ő mindig boldog.
Kapcsolódó témák
Hirdetés
Hirdetés