Alighogy véget ért az olimpia, Dél-Dakotában dupla világversenyt rendeznek az íjászoknak

A vb-k 90 éve íródó történetében az Egyesült Államok negyedik alkalommal rendezi a sportág csúcseseményét. Az olimpia egy évvel történő halasztása ellenére és a pandémia közepette is a nemzetközi szövetség (FITA) ragaszkodott ahhoz, hogy csak úgy mint az elmúlt 60 évben, páratlan évben a világbajnokság megrendezésre kerüljön.

A pénteki férfi, női és vegyes csapatversenyek, illetve a hétvégi egyéni számokat követően a legjobbak számára a dél-dakotai túrának viszont nincs vége, jövő hét közepén a Világkupa-döntőt is megrendezik, ezáltal megkönnyítve a járvány okozta utazási nehézségeket a tagszövetségek számára.

Foglalkozzunk viszont egy kicsit a 51. világbajnoksággal, már csak azért is, mert az EUROSPORT 2013 óta valamennyi vb-ről beszámolt és ez idén sem lesz másképp, sőt ezúttal élő közvetítésekkel is jelentkezünk.

A helyszín Dél-Dakotán belül Yankton, a kevesebb mint 15 ezres városba 55 ország közel 350 íjásza áll lőállásba, a mienket az olimpiai versenyszámban, a reflexíjászoknál a Tokiót is megjárt Balogh Mátyás László képviseli.

A helyszín ugyan meglepő lehet, eleve az USA egyik legritkábban lakott államáról beszélünk, mégis a Missouri folyó partján hozták össze a világ legnagyobb – 130 hektáros – kifejezetten az íjászat sportra készült létesítményét. Nem véletlen, hogy rendeztek itt már ifjúsági vb-t, illetve felnőtt fedett vb-t, jövőre pedig a terepíjász vb-nek is otthont ad majd a komplexum. Közel két év után egyébiránt újra helyszíni nézők előtt rendeznek nagy nemzetközi íjász versenyt, a helyi közösség pedig a hírek szerint szenvedélyes szurkolók, így talán a hangulatra sem panaszkodhatunk majd.

„Az Eurosport az olimpia otthona”, a kétféle íjtípus közül fókuszáljunk az olimpiai számra, a reflexíjászatra, ahol ugye a csigás íjakkal ellentétben az íjászok az íjak oldásához nem használhatnak technikai segítséget. A működés lényege a két reflex megfeszítése által az íjat megfeszítő íjász által keltett energia leadása. Hogy mekkora erőt kell kifejteni ekkor, csak egy adat: a reflexíjból kilőtt vesszők sebessége a 230-250 kilométeres óránkénti sebességet is elérik.

Mindkét nemben egyébiránt a tokiói érmesek tiszteletüket teszik, sőt az olimpián legjobb nyolcba jutó versenyzőkből, illetve a világranglista legjobb tízből is mindössze ketten hiányoznak majd mind a férfiaknál, mind a nőknél. Ha ebből indulunk ki, kis túlzással olimpiai visszavágóként is szolgálhat a vb, már csak azért is, mert hosszú felkészülés nem előzhette meg a versenyt.

Ha viszont íjászat, ami feltétlen leszögezendő: Dél-Korea, a sportág nagyhatalma nevezett, ez pedig azt is jelenti, hogy az olimpiát leszámítva a világjárvány folytán két év után vesznek részt újra nemzetközi versenyen a legjobbjaik.

Köztük Tokió csillaga, a három aranyérmet (egyéni, női csapat, vegyes csapat) szerző An Szan (An San), aki ezzel történelmi triplát ért el, igaz ehhez az is kellett, hogy a vegyescsapat is először az olimpiai program része legyen.

An Szan (An San) ahhoz képest, hogy sportág történetének 4. legeredményesebb olimpikonja lett, még mindig csak 20 éves, első világbajnokságán vesz részt, két hónapon belül akár háromszoros olimpiai és háromszoros világbajnok is lehet. Ha eddig nem kezelték szupersztárként hazájában (bár már számos koreai showban szerepelt), akkor egy jó vb-szereplés után már egészen biztosan más lesz a helyzet. An Szan (An San), ami a nyilatkozatokat illeti, már vérprofi, mivel ez az első világbajnoksága, úgy foglalt állást, hogy próbálja élvezni, ahelyett, hogy nyomás alatt lenne.

Ha már visszavágót is említettünk, a kétszeres tokiói ezüstérmes orosz Jelena Oszipovának lenne is miért visszavágnia, hiszen talán néhányunkban emléken élhet még, hogy a fináléban szétlövés után maradt csak alul a koreaiak csodalányától.

Fűtheti a bizonyítás vágya honfitársát is, a Lausanne-ban világkupát nyerő Szvetlana Gombojevát is, aki az olimpián a tokiói hőségben a rangsoroló selejtezőben elájult, majd a főtáblán már az első meccsén kiesett. Ha ekkora hőség nem is, de 30 fok Yanktonban is várható...

Nem szabad elfeledkezni An Szannal (An San) csapatban Tokióban aranyérmet szerző csapattársairól sem, Csang Minhi (Jang Min-hee) mellett a legendás Ki Bobe-éra (Ki Bo-bae) utáni legjobb koreai Kang Cshejongról (Kang Chae-young) sem, aki a két évvel ezelőtti hollandiai világbajnokságon azonban nagy meglepetésre veszített a döntőben.

Kínai és Tajvan az utazási korlátozások miatt végül nem nevezett versenyzőt, így az őt legyőző tajvani Lej Csien-jing (LeChien-Ying) nem védheti meg címét, ami azt is jelenti, hogy új női világbajnokot avatunk a sportágban.

A regnáló világbajnok mellett a hazaiak éremesélye, a Tokióban negyedik Mackenzie Brown is hiányzik majd a mezőnyből. Az amerikai az olimpia előtt akként nyilatkozott, hogy amennyiben az oltást kötelező tették volna az amerikai csapatban, az olimpiát is kész lett volna kihagyni. Ilyenre végül nem került sor, sőt An Szan (An San) szétlövésben múlta csak felül az elődöntőben, néhány hete azonban elkapta a koronavírust és a verseny kezdete előtt is pozitív tesztet produkált. Ő maga erről azt mondta, hogy minden okkal történik, mindenesetre így nem nevezhették őt a vb-re.

Bőven benne van így is a pakliban, hogy az amerikai kontinens részéről végül mexikói érem születhet, Alejandra Valenciára a vegyescsapat olimpiai bronzérme után érdemes lesz figyelni.

Prózai okok vezettek a világelső, idén két világkupa versenyt megnyerő Deepika Kumari távolmaradásához is. India nagy reményekkel érkezett az olimpiára, végül azonban érem nélkül zártak, így szinte az olimpiai hazatérés másnapján valamennyi válogatott versenyző számára válogatót rendeztek a vb-részvételre. Kumari még a legjobb háromban sem végzett, így vele csak vk-döntőn találkozhatunk majd. Ugyanígy járt egyébként a férfiaknál az első VK versenyt megnyerő Atanu Das is, úgyhogy indiai részről megfiatalított válogatottat láthatunk majd.

Minden jel szerint a nőknél koreai dominancia és talán An Szan (An San) tündöklése várható, európai szemmel figyeljük azért az idén Európa-bajnoki címet nyerő 21 éves Lisa Barbelinre és a Tokióban bronzérmes Lucilla Boarira is.

A férfiaknál az olimpiai számban azonban élnek a hazai remények, a nyilatkozatai alapján oltáspártinak szintén kevésbé titulálható, korábban a fertőzésen már átesett Brady Ellison megvédheti a s-Hertogenbosch-ban szerzett vb-címét.

A 32 éves amerikait már a helyszínen kérdezték a formájáról:

A világelső ráadásul ha döntőbe jut, szembe kerülhet tokiói legyőzőjével, az őt már legjobb nyolc között búcsúztató és az aranyéremig meg sem álló Mete Gazoz-szal. Az 22 éves török az egyetlen a legjobbak között, aki versenyzett már Yanktonban, mindenesetre óriási dolog lenne, ha a meglepetés olimpiai bajnoki cím mellé a vb-n is maradandót alkotna.

Hogy az ifjú török bármire képes, mi sem bizonyítja jobban, mint az olimpiai döntő, melyet hátrányból nyert meg a Londonban csapatban olimpiai bajnok Mauro Nespoli ellen. A sportág európai királya, a világranglista 3. olasz egyébiránt szintén elutazott a világbajnokságra.

Dél-Korea ugyanakkor revansot vehet a tokiói fiaskóért, a 2004-es athéni olimpia után ugyanis most először fordult elő, hogy nem született egy számban koreai érem, így hiába söpörték be a megszerezhető öt aranyból négyet is, maradt azért hiányérzet az országban. Nagy a tét tehát a kétszeres egyéni világbajnok Kim Udzsin (Kim Woo-jin) számára, aki Tokióban miután a főtábla 1. körében Balogh Mátyás Lászlót búcsúztatta, végül legjobb koreaiként „csak” a negyeddöntőig menetelt. Hogy emeljük a tétet, ha Dél-Dakotában a 29 éves koreai győz, az amerikai Rick McKinney után ő lenne a sportág történetének második háromszoros egyéni világbajnoka.

Kim Udzsin (Kim Woo-jin) ott volt persze az aranyérmes férfi csapatban, Tokióban a legeredményesebb férfi íjász ugyanakkor a vegyescsapatban is aranyat szerző 17 éves csodagyerek, Kim Dzsedok (Kim Je-deok) lett, és akkor még nem beszéltünk a londoni olimpia győzteséről, a 40. életévében járó O Dzsinhjokról (Oh Jin-Hyek).

Finoman szólva is erős koreai trió érkezik tehát Dél-Dakotába, ha viszont a vb sem sikerül úgy a számukra, ahogy azt a koreaiktól az elmúlt évtizedekben tapasztaltuk, talán ez már tendenciának is betudható lesz, ami a sportág népszerűsége szempontjából sem másodlagos kérdés.

Kihívókból ugyanis az eddig felsorolt nagyneveken túlmenően sincs hiány, kár lenne leírni az olimpián hazai pályán két bronzérmet is szerző japán Furukawa Takaharut, az idén Eb-aranyat ünneplő Pablo Achát és a világranglista negyedik helyén álló orosz Galszan Bazarzsapovot.

Ha a reflexíjászoknál azt mondtuk, hogy a vb egyfajta „rematch” az olimpia után, a csígás íjászok számára viszont az év legnagyobb versenye következik, ráadásul a szakág visszatér az őshazájába.

A csigás íjat ugyanis először 1966-ban a Missouri állambeli North Kansas Cityben fejlesztették ki és rá három évre szabadalmaztatták az USA-ban. Az Egyesült Államokban a mai napig a csigás emelő rendszerrel ellátott, mondhatni könnyített íj az uralkodó íjforma. Könnyített, hiszen használatuk során az íj megfeszítése után az energia tárolódik, így a célzás folyamán az olimpiai íjakkal szemben nem az íjászt terheli az íj ereje.

A nőknél a verseny háromesélyesnek mondható, az idén Európa-bajnoki címet szerző dán Tanja Gellenthien, a vb-címvédő orosz Natalja Avdejeva és a világcsúcstartó első vb-címére hajtó kolumbiai Sara López között nagy csata várható. Ők hárman foglalják el a világranglista első három pozícióját is, az amerikaiak azonban bízhatnak a vb-döntőt két éve elbukó Paige Pearce-ben is.

A férfiaknál Tanja Gellenthien, leánykori nevén Tanja Jensen férje, amerikai Braden Gellenthien áll a ranglista 2. helyén, Guetamala városban, a szezon első vk-versenyén pedig le tudta már győzni a világelső és korábbi világbajok, Mike Schloessert. Azt sem nehéz így elképzelni, hogy a Gellenthien-család sajátítja ki az idei világbajnokságot. Persze kettőjük csatájába beleszólhat az idén gyenge évet produkáló címvédő hazai James Lutz is.

Mindenesetre az elmúlt években azért tendenciózusan a csigás íjász szakág volt az, ahol a papírforma borult, ahol hátrébb rangsorolt versenyzők is érem közelbe kerülhettek a világkupákon, sőt a lebonyolítás is más az reflexíj szakághoz képest, így a nem olimpiai versenyszám is számos izgalmat és meglepetést tartogat számunkra.

És akkor zárásként nézzük mikor érdemes velünk tartani: