Tényleg szüksége van Monacóra a Forma-1-nek?

A Forma-1-es világbajnokság hosszú időn át elképzelhetetlen volt Monacói Nagydíj nélkül. Az ikonikus helyszín olyan hangulatot kölcsönöz a sorozatnak, amire egyetlen másik hétvége sem képes, emellett már csak a történelme okán is kikezdhetetlen volt. Elvégre nem véletlen, hogy a verseny a Le Mans-i 24 órás és az Indianapolis 500 mellett az autósportok három legrangosabbja között van.

Mindez azonban úgy tűnik, egyre kevésbé számít. Bármilyen egyedülálló látványt is nyújt, a monacói pálya egyre kevésbé alkalmas a modern versenyzésre, ráadásul a verseny szervezői, kihasználva kiváltságos státuszukat, régóta jóval kisebb díjat fizetnek a szereplésért, mint amibe manapság egy hely kerül a Forma-1-es naptárban. A jogtulajdonos Liberty Mediának ebből a kombinációból lett elege, és mivel a verseny szerződése a múlt hévégén lezajlott idei futammal lejárt, az is elképzelhető, hogy egy darabig az utolsó Monacói Nagydíjat láthattuk.

A vita- nem meglepő módon – elsősorban anyagi természetű. Monaco állítólag éves szinten 15 millió dollárt fizet a rendezésért, ez jó ha a negyede annak a 60-nak, amit több újonnan bekerülő város perkál.

A Forma-1 a tulajdonosváltás óta dinamikusan növekszik, így nincs hiány újabb és újabb jelentkezőkben. Olyan közel-keleti országok, mint Katar, Bahrain vagy Szaúd-Arábia lényegében évtizedes távlatban kibérelték a helyüket, de Miami és Las Vegas révén jövőre már az USA-ban is három helyszínen rendeznek versenyt. Vagyis egyre kevesebb a hely, így pusztán anyagilag teljesen érthető, ha megkérdőjeleződik Monaco kikezdhetetlensége.

“Azt gondolom, hogy Monaco szerződése az F1-el az idők kezdete óta elég előnyös, a sorozat pedig igyekszik egy olyan megoldást találni, ami jobban összhangban van a többi helyszín szerződésével, közben persze elismerve a futam fontosságát a naptárban.” – mondja Zak Brown, a McLaren Racing csapatfőnöke.

Ilyen szemszögből nézve egyik fél sem akarhat szakítást, a tárgyalások így némi kötélhúzás után úgyis egyezséggel végződnek valamilyen köztes összeggel az új szerződésben. Legalábbis így látják a csapatvezetők, például az Alpine-t irányító Otmar Szaufner.

Csakhogy egy másik fontos szempont a pálya versenyezhetősége. Monacóban évről-évre ugyanaz a forgatókönyve a versenyeknek: a pályán szinte lehetetlen előzni, így aki megnyeri az időmérőt, az vagy behúzza a futamot is, vagy egy taktikai hiba miatt azt a boxban veszíti el, mint tette Charles Leclerc az idei, eső miatt hányattatott versenyen.

Az előző évtizedben egy átlagosan monacói futamon 12-szer előztek a pályán a pilóták. Egy tipikusabb helyszínen, mint Belgium vagy Brazília, ez a szám inkább 30, a listát vezető Kínában pedig 50. Az utolsó pozícióváltás az élen (!) 1996-ban történt Damon Hill és Jean Alesi között, de a dobogón is több mint 15 éve, 2006-ban volt utoljára helycsere. Egy korszakban, ahol a kerék a kerék elleni csaták ültetik a nézőket a képernyők elé, az alkalmanként emlékezetes taktikai harc nem kárpótol a valós akció hiányáért.

Persze sokat számít az is, hogy gondolkodnak erről a pilóták, elvégre mégiscsak ők csinálják a showt. Márpedig a versenyzők véleménye egyértelműen pozitív a helyszínről a hiányosságok ellenére. Azt most hagyjuk is, hogy a helyi Leclerc érthető módon védelmébe vette a helyszínt, de a legendás városi pálya előnyei a címvédő Max Verstappen szerint is felülmúlják a hátrányait.

„Azt hiszem, ha ma nyújtanának be terveket ilyen vonalvezetéssel, valószínűleg nem kapna zöld utat. A történelmi szerepe miatt viszont ott a helye a naptárban.” – véli a holland.

Más szerint nem a történelem, sokkal inkább az egyedi hangulat teszi nélkülözhetetlenné a helyszínt. Daniel Ricciardo, aki 2018-ban nyerte a versenyt, minden évben elámul a futamot körülvevő miliőtől.

Ha hozzávesszük, hogy minden évben Monacóban látni a legtöbb hírességet és milliárdost a helyszínen, valamint azt, hogy Monaco csillogása a sorozatot szponzoráló luxusmárkáknak is fontos, akkor láthatjuk, hogy a problémák ellenére a Libertynek miért érné meg a megegyezés a folytatásról.

Kérdés, végül a különböző szempontok milyen súllyal esnek latba a tárgyalások folyamán. A Forma-1-es naptár évről-évre átalakulóban van , a jelenlegi helyzetben pedig az is elképzelhető, hogy hiába lenne mindkét fél érdeke a megegyezés, a kötélhúzás végén mindenki a padlóra esik. Reménykedjünk, hogy nem így történik, de addig is készüljünk fel a gondolatra, hogy egy darabig a hétvégén láttunk utoljára Forma-1-es autókat Monacóban.

Forrás: AP News