Sergő Andris elment

Általában nagyon nehéz megmondani, hogy egy közösségben ki a legbátrabb, és ki a legerősebb.

Nálunk nem volt az.

Andris kerekesszékhez volt kötve, szemén kívül talán ha két ujját tudta mozgatni, mégis teljes életet élt. Jött-ment a városban, cikkeket írt, interjúkat készített, podcastokat szervezett, moderált, és úgy általában: ott volt mindenütt. Nem volt értekezlet, amiről hiányzott volna, nem volt film, amit ne látott volna, nem volt sportesemény, ahol ne lett volna ott.

Mellette tanultuk meg mindannyian, hogy mennyire szerencsések vagyunk, hogy mekkora érték, hogy szabadságunkban áll akár csak főzni egy kávét.

De mellette tanultuk meg azt is, sőt, talán leginkább azt, hogy lehetetlen tényleg nincs, és hogy nevetni mindig, minden körülmények között lehet.

Csak most nem.