Gyászolunk: elhunyt Fenyves Tamás
Publikálva 16/12/2025 - 18:50 GMT+1
Legtöbben mind a mai napig hajlamosak egy televíziót azonosítani azokkal, akik látszanak, vagy – az Eurosport esetében – azokkal, akik hallatszanak. Pedig egy televíziónál nagyon-nagyon sokan dolgoznak, olyanok is, akik soha nem látszottak vagy hallatszottak, és még csak nem is szeretnének.
Elhunyt Fenyves Tamás - Fotó. Eurosport
Fotó: Eurosport
És itt ne csak a technikai személyzetre gondoljunk, operatőrökre, világosítókra, hangmérnökökre, azokra, akikről azt szoktuk mondani, hogy a kamera túlsó oldalán élnek, rajtuk kívül is akadnak még jó néhányan. Sokféle munkakörben. Nem igaz, hogy ők lennének a szürke eminenciások, vagy vízhordók, akiknek a munkájáról pusztán ünnepek tájékán meg szoktunk emlékezni egy vékonyabb borítékkal vagy virágcsokorral, egyébként pedig észre sem vesszük őket az év többi részében, ez nagyon nincs így. A háttérben is vannak olyan feladatok, amiket néhányan tízes mezben játszanak.
Tamás abban játszotta a magáét, akármi is volt éppen az.
Annak ellenére, hogy churchilli értelemben nem sportolt soha semmit, és ez meg is látszott az alkatán. De ettől még bejátszotta az egész pályát, ott volt már az Eurosport indulásánál is, ő intézte el, hogy az Eurosport akkori elnökét, Angelo Codignionit fogadja Göncz Árpád köztársasági elnök 1996-ban, amikor a magyar nyelvű adás elindult. Éveken át ő képviselt a minket (meg a CNN-t, meg a Discovery Channelt, meg még egy kismillió másik csatornát) Magyarországon, ami praktikusan annyit jelentett, hogy ő adott el minket a kábelszolgáltatóknak. Legyen az egy apró, pici településen működő cég 26 háztartással, vagy a Magyar Telekom. Mai ésszel felfoghatatlan dolgokat tudott elintézni. Amikor például úgy látta, hogy kellene valami kurrens jog ahhoz, hogy a kábelesek elkezdjék terjeszteni az Eurosport 2-t Magyarországon, akkor kijárta – barátjánál – az Eurosport akkori elnökénél, hogy vegyék meg a Premier League jogait Magyarországra. Rettenetesen érezte, hogy melyik csatornának mire van szüksége ahhoz, hogy benne maradjon a kínálatban.
Aztán persze a világ változott. Ahogyan egyre nagyobb médiavállalatok jöttek létre, egyre szélesebb portfólióval, arra a munkára se lett nagyon szükség, amit ő végzett. Vagy hát szükség az volt rá, csak azt a munkát már nem vállalkozók végezték, hanem alkalmazottak.
Ő pedig minden volt, csak az nem.
Tőlünk szerencsére nem távolodott el. Az elmúlt években egyike volt az Eurosport partnereként működő cég tulajdonosainak. Ami praktikusan annyit jelentett, hogy egyszerre nézte mindkét csatornánkat, olvasta a honlapot, és közben tájékozódott arról, hogy mi történik a konkurenciánál. Ez a pár feladat persze nem terhelte le annyira, hogy ne tudja követni a világpiaci trendeket, az utolsó mail, amit kaptam tőle, arról szólt, hogy a kalózstreamek ellen miként tudunk eredményesebben harcolni azáltal, hogy a blockchain-láncok manapság már jobban lekövethetők.
Mindene volt az Eurosport. A tévé pedig az élete. A lineáris tévé.
A streaminget már nem igazán szerette, talán azért, mert 15 teniszpálya párhuzamos követése már rajta is kifogott.
Hiányozni fog nagyon.
Kapcsolódó témák
Hirdetés
Hirdetés