Buddhista szerzetes, birkózó és modell – egy nem mindennapi srác, aki csodát tesz a sportágában

Frissítve 01/01/2024 - 20:04 GMT+1

Tyrone Sterkenburg, holland-thaiföldi birkózó interjút adott az Olympics.com-nak, de ebben még nincs semmi pláne, ami igazán extra a srácban az az, hogy egyszerre volt szerzetes és birkózó, miközben – kapaszkodjunk – modellkedik is. Ismerjük meg a srácot, aki a spiritualitáson keresztül közelíti meg a sportot, és aki feltette hazáját a birkózás térképére.

Tyrone Sterkenburg (Fotó: United World Wrestling / Kostadin Andonov)

Fotó: From Official Website

Buddhizmus és a kötöttfogású birkózás egy mondatban? Míg Buddha tanításai a belső békét, a nyugalmat hirdetik, addig a birkózásról nem épp ezek a fogalmak jutnak eszünkbe. Van viszont egy holland srác, aki igyekszik megmutatni, hogy igenis megfér egymás mellett a kettő.

„Az édesanyám thaiföldi és buddhista, én pedig amikor 16 éves voltam, szerzetesnek álltam. Ez az időszak nagyban javított a mentális összpontosításomon és a spiritualitásomon is" – mesélte a 97 kg-os súlycsoportban versenyző Tyrone Sterkenburg.

„A szerzetesi lét az élet egy teljesen új oldalát mutatta meg nekem, mert ahhoz voltam szokva, hogy hetente kétszer edzek, tanulok és állandóan elfoglalt vagyok. Aztán a kolostorban hirtelen nem tudtam enni, futni vagy gyors mozdulatokat végezni akkor, amikor akartam.

Párizs 2024

Nehéz dolguk lesz a magyaroknak, de még mindig a 4-6 olimpiai kvóta megszerzése a cél

09/04/2024 - 16:54

A meccseim előtt pedig dühöngtem, és mindig nagyon ideges voltam. De most már csak becsukom a szemem, és megpróbálok meditálni a meccs előtt, hogy egy kicsit jobban tudjak koncentrálni és nyugodtabb legyek."

„Sokat segít, ha nyugodtabb vagy, mert a birkózás olyan, mint a sakk. Ki támad először? Hogyan lép az ellenfél a szőnyegre? Mi a következő lépésed? Ha csak dühvel mész oda, az szerintem olyan, mintha máris két ponttal le lennél maradva” – mondta.

„Még mindig elég gyakran meditálok anyukámmal, és ő arra tanít, hogy megbocsátó legyek, és ne az érzelmeim vezéreljenek. Ilyen szempontból a buddhizmus nagyon közel áll a sztoicizmushoz. És azt mondanám, hogy ez az a sztoikus filozófia az, ami szerint élek."

A szoticizmus görög filozófiai iskola, aminek fő üzenete, hogy azokra a dolgokra kell fókuszálni, amikre befolyásod van, és amiken nem tudsz változtatni, abba bele kell törődni.

Bár kétségtelenül szokatlan ez az életfelfogás a sportágban, Tyrone Sterkenburg nem egyedül ment végig ezen az úton: mellette volt az ikertestvére, Marcel, aki a 87 kg-os súlycsoportban képviseli Hollandiát.

A Sterkenburg testvérek ökölvívással és judóval kezdték a sportolói pályafutásukat, így aztán, ahogy évekig grapplingeltek az edzéseken, azt javasolták nekik, hogy próbálják ki a birkózást is. Mondani sem kell, azonnal rákattantak a srácok.

„Szerintem a birkózás sokkal tisztább. Sokkal keményebb a mentális harc, keményebb a szőnyegre lépés, keményebb a vereség is. Számomra ez egy teljesebb sport.

A kedvenc idézetem Szókratésztől származik, aki azt mondta: ’Zeuszra esküszöm, hogy az olimpiai futó meg sem közelíti az átlagos birkózót’. És ezzel én is egyetértek!" – mondta mosolyogva Sterkenburg az interjújában.

Annak ellenére azonban, hogy Sterkenburgék megtalálták hivatásukat, és úgy döntöttek, hogy elkötelezik magukat egy sportág mellett, még mindig voltak akadályok, amelyeket le kellett küzdeniük.

Tyrone Sterkenburg

Fotó: Eurosport

Egy olyan országban nőttek fel ugyanis, ahol nincs nagy hagyománya a birkózásnak, és kezdetben nehezen tudtak támogatókat szerezni.

„Nagyon nehéz volt meggyőzni a holland olimpiai csapatot arról, hogy ki lehet jutni az olimpiára, és akár még érmet is lehet szerezni. Borzasztó nehéz volt a finanszírozást megoldani, mert Hollandiában csak azokat a sportágakat támogatják, amelyekben már vannak érmeink” – folytatta a birkózó.

„Amikor 2021-ben Marcel junior világbajnok lett (82 kg), én pedig ezüstérmes lettem (87 kg), végre elkezdtek komolyan venni minket, és kicsit igazítottak a költségvetésen is” – tette hozzá.

A testvérek sportteljesítményei, valamint az egyedi profiljuk hamar felkeltette a hollandok érdeklődését – nemcsak a sportrajongók, hanem a divatmárkák képviselői is érdeklődni kezdtek irántuk, a srácok pedig nagy örömmel pózoltak a fotókon is, szinte teljesen elszakadtak a tipikus birkózó-sztereotípiáktól.

„Mielőtt felmentem a 97 kg-os súlycsoportba, mindig felkértek, hogy fotózkodjak a testvéremmel, mert nagyon tetszett nekik, hogy ikrek vagyunk" - mondta.

„Sokat modellkedtem, de mivel mindig az edzésekről jöttem karmolásokkal, sebekkel, egy kicsit mindig dühösek voltam rá, mert folyton retusálniuk kellett a képeket.”

A rengeteg felkéréssel és modellkedéssel a testvérek otthon a közösségi média sztárjaivá váltak, ma mindketten több mint százezer követővel rendelkeznek az Instagramon, ami még akkor is menő lenne, ha egy olyan nagy birkózó nemzet fiai lennének, mint mondjuk az Egyesült Államok, Hollandiában viszont szinte egyedülálló teljesítmény ez.

Az anyagiak mellett a testvérek arra is felhasználják a népszerűségüket, hogy minél több gyereket, fiatalt inspiráljanak arra, hogy kezdjenek el birkózni – ennél jobb reklám valószínűleg nem is kell a sportágnak.

„Minden nap kapok üzeneteket olyanoktól, akik azt írják, hogy miattunk kezdtek el birkózni, sőt, már birkózási tippeket is kérnek. Igyekszem minél több üzenetre válaszolni, és nagyon élvezem ezt az interakciót" – mesélte.

„Harminc évvel ezelőtt a birkózásnak még volt hagyománya itthon, néhány száz birkózó klub létezett, de amikor én kezdtem, az egész országban nagyjából csak tíz ilyen volt.

Most viszont a testvérem eredményeivel együtt elkezdtünk felépíteni valami egészen újat Hollandiában. Azt hiszem, az elmúlt néhány évben majdnem megháromszoroztuk a birkózók számát, szóval tényleg megpróbáltuk kihasználni a médiavisszhangot, hogy nagyobb figyelem irányuljon a sportágunkra" – folytatta Sterkenburg.

Viszont bármit is csinálnak a közösségi médiában, Sterkenburg úgy véli, hogy a szőnyegen elért sikernél nincs fontosabb dolog, ez az, ami először a reflektorfénybe hozta őket, és ez az, amiért annyit dolgoztak az évek során, így nem is kérdés, hogy a nagy céljuk a 2024-es párizsi olimpia.

„A közösségi médiás életemet teljesen elkülönítem az edzésektől. Az edzőm mindig azt szokta mondani, hogy ’az edzés a nap szent pontja’, vagyis ez a legfontosabb dolog.”

Az olimpiára való kijutás régebben csak álom volt számomra, de most már elérhető közelségbe került.

„A fél lábamat is odaadnám azért, hogy 2024-ben Párizsban versenyezhessek, és addig nem hagyom abba a munkát, amíg el nem jutok oda” – zárta a gondolatait Tyrone Sterkenburg.

Forrás: Olympics.com

Már Viberen is megtaláltok minket! Csatlakozzatok a csatornánkhoz, ha nem szeretnétek lemaradni a legjobb tartalmainkról!

Párizs 2024