9 másodpercen belül futni a 100 métert?! Forradalmi változás atlétikában: jönnek a szuperpályák, veszélyben Bolt csúcsa

Cambridge közelében, az A428-as út melletti laboratóriumban ugyanis állítják, hogy a lehetetlennek vélt eredmény hirtelen nagyon is lehetségessé vált.

"Nagyon is reális az esély a 9 másodperc eleji, vagy akár a 9 másodperc alatti időre" – mondta a hongkongi születésű, később brit színekben sprinterként versenyző Alvina Chen, aki vállalkozóként, a Feldspar ötletgazdájaként vezérigazgatójaként három évnyi kemény munka után alkotta meg a világ első digitális, úgynevezett intelligens futópályáját.

A szuperpályára keresztelt projekten egy olyan szakértői csapat dolgozott, ami a fizika, a matematika, az elektromosság, a gépészet, a kémia és a gyártás területén is precíz kutatást végzett.

A pálya szenzorai egyrészt aprólékos, teljesen valós idejű adatokkal szolgálnak, ami Chenék szerint a sportolók, edzők, szurkolók és a média számára is jelentős változást jelentenének, emellett a korai tesztek szerint az energiamegtérülés mintegy 20 százalékkal nagyobb, mint a meglévő pályák esetében.

Az olimpiai bajnok sprinter, Darren Campbell a Brit Atlétikai Szövetség sprint- és váltófutásért felelős vezetőjeként tavaly csatlakozott a Feldsparhoz, és miután hónapokig tesztelte, figyelte a fiatal sprintereket az új szuperpályán, úgy érzi, a hatás tényleg óriási. A mesterséges intelligenciával támogatott azonnali adatokból a tempót, a lépéshosszat, a láb elhelyezkedését, a gyorsulási sebességet, a rajtot, a vízszintes vagy épp a függőleges és oldalirányú erőket is részletesen vizsgálni lehet, ráadásul a pálya technológiailag képes arra, hogy egy-egy futam után a versenyzők, edzők egyből letöltsék az adatokat.

Több fiatal sprinter is tesztelte az utóbbi időszakban a pályát, és úgy érzik, a különbség ijesztő az eredeti rekortánokhoz képest. Az új felület lágy, az áramlása durván más, jobban kijön a futó képessége, és szinte magától kap lökést a sprinter a futáshoz. A gyorsasághoz az adatok alapján kevesebb energiavesztés társul.

Chen egyébként azok után álmodott nagyot, hogy a saját sprinterkarrierjét az autoimmun betegsége, a myasthenia gravis teljesen romba döntötte. Különböző tervezőmérnöki cégeknél kezdett el érdeklődni, ám több mint tízen utasították el azzal az indokkal, hogy túl nehéz a megvalósítás. Végül Cambridge-ben, a Cambridge Design Partnership (CDP) esélyt adott neki.

"Mindent beleadtunk, amit csak a tudomány és a mérnöki munka nyújtani tud" – nyilatkozta Karlheinz Lamprecht, a CPD vezető mérnöke. "Több mint 50 fajta pályapontosítás után értük el a jelenlegi, tökéletesnek mondható állapotot. Úgy érhetnek el 20 százalékos energia-visszanyerést a sportolók, hogy manapság már két-négy százalék is elképesztő különbségeket jelent. Ha a mi pályánkon leejtenénk egy tárgyat, az nem pattanna vissza egyből, hanem tényleg előre mozogna. A felület lefelé irányuló erőt előre irányuló mozgássá alakítja át."

A pálya felső felület gumi és kompozit, és olyan természetes anyagot alkalmaznak, amit Lamprecht a lőtereken a golyók felfogására alkalmas felülethez vagy a bányászatban a fémtartályok védelmére szolgáló eszközökhöz tud hasonlítani. A legjelentősebb részletet a a szögletes konzolrendszer jelenti, ez újrahasznosított nyomtatott áramköri lapokból áll, amik jellemzően hőre keményedő gyantákból és üvegszálakból készülnek, és amikhez szenzorokat lehet hozzáadni.

Szeretnél értesítést kapni a téged legjobban érdeklő cikkekről, videókról? Töltsd le az Eurosport Applikációt (Android – Apple)!

A pálya alapja poliuretán gyantából készült, modelllemez-blokkokból CNC-megmunkált anyag. Különböző fémeket, akrilokat és szálakat próbáltak ki mindenféle formában, hogy olyan szerkezetet fejlesszenek ki, amik a legjobban "visszaadják" az energiát a sportolónak. Prototípusok is készültek a ferde konzolrendszer nélkül.

Lamprecht hangsúlyozta, hogy mesterségesen nem hoznak létre új energiát, és a tesztjeik szerint a szerkezet a mai 70 százalékkal szemben a futó által természetes módon termelt energia 90 százalékát adja vissza.

Chen több fontos jellemzőt is kiemelt.

A teszteléshez szolgált prototípus ugyan jelenleg csak 20 méter hosszú pályát jelent, de Campbellék szeretnének hozzáférni egy 100 méteres verzióhoz is, hiszen "végre ujjlenyomatot kaphatunk majd arról, hogyan működik minden egyes sportoló, és ezáltal a sérülésveszély is csökkenne".

A legfrissebb hírek szerint az atlétikai világszervezettel már folytak pozitív tárgyalások arról, hogy a Feldspar szuperpályáit hivatalosan is elfogadják, így a tervek alapján a közeljövőben semmi sem akadályozhatja meg a(z egyelőre még) nem hivatalos világrekordkísérleteket.