Ti mind megőrültetek? Csak úgy dobnátok az atlétika legizgalmasabb versenyeit?

Jakob Ingebrigtsen nem tudta megvédeni címét 1500 méteren Párizsban, még a dobogóról is lemaradt, 5000 méteren azonban szinte már játszott a mezőnnyel, és rettentő simán lett olimpiai bajnok. Sokakban felmerült, hogy a norvégnak hagynia kellene az 1500-at, és helyette nyitnia kellene a 10000, majd a maraton felé. Másszóval, hogy rá kellene lépnie a Sifan Hassan által kijelölt útra.

Minden attól függ persze, mi Jakob Ingebrigtsen legfontosabb célja.

tette fel a kérdést a letsrun.com munkatársa.

Atlétika

"Felpofoz egy gyereket, mégsem ítélik el?" – váratlan döntés született Ingebrigtsenék apja ügyében

08/11/2025 - 14:59

A szakíró úgy véli, hogy ha Ingebrigtsen célja pusztán a megszerezhető aranyérmek számának maximalizálása, akkor a norvégnak el kellene engednie az 1500 métert, és helyette rá kellene mennie a 10000 méterre.

5000-en úgy tűnik, verhetetlen, úgyhogy nem túl nehéz vizionálni számára egy Mo Farah-típusú versenyprogramot, amelyben az 5 és a 10000 méter kapja a főszerepet. Főleg úgy nem, hogy Cheptegei az utcai versenyeken akar most már bizonyítani.

Egyébként maga Ingebrigtsen is elismerte nemrég a The Times-nak adott interjújában, hogy a hosszabb távok jobban fekszenek neki.

„Én a félmaratonra született ember vagyok” – fogalmazott a kétszeres világ- és kétszeres olimpiai bajnok. „Ott vagyok a legjobb. Úgy leszek egyre rosszabb, ahogy csökken a táv. 10 km-en egy kicsit rosszabb vagyok, 5 km-en még rosszabb, és ugyanez igaz 1500-ra is. Állóképességi atléta vagyok, az 1500 a legrosszabb versenyszámom.”

De mi van, ha Ingebrigtsen nem pusztán abból a célból versenyez, hogy minél több aranyérmet begyűjtsön? Mi van, ha a kihívás izgatja igazán? Mi van, ha épp azért indul 1500-on, mert tudja, hogy ott iszonyú nehéz nyernie?

Olimpia 2024: Jakob Ingebrigtsen

Fotó: Getty Images

Egy élsportolóról beszélünk, aki imád versenyezni, imádja kitolni a határait, és imád megkísérelni megoldani brutálisan nehéz feladatokat. Szereti tehát nem a könnyebbik utat választani.

És mi van velünk, a sportág rajongóival? Minket vajon melyik verseny izgatott jobban, az 1500, ahol nyílt versenyre számíthattunk, vagy az 5000, ahol jó eséllyel lehetett Ingebrigtsen győzelmére fogadni?

Legendák azokból a kiváló atlétákból lesznek, akik folyamatosan tolják kifelé a határaikat. Lássuk be, nem igazán tudunk legendásabb teljesítményt elképzelni annál, hogy Ingebrigtsen az élről futva, nyúl segítsége nélkül, magáról mindenkit leszakítva megnyerjen egy nagy világversenyt 1500-on.

De hagyunk időt, tegye fel mindenki magának a kérdést: létezhet ma atlétikában ennél extrább győzelem? …

Az 1500 egyébként is az egyik legizgalmasabb versenyszám, mostanság pedig épp attól az, hogy Ingebrigtsen is ott fut a mezőnyben. Ne akarjunk már lemondani olyan versenyekről, amelyek jelenleg a legkomolyabb izgalmakat hordozzák.

Abban tehát megegyezhetünk, hogy az mindenkinek jó, ha ő indul 1500-on. De mégis hogyan fog nyerni? Mert a kihíváson túl azért nyilván az aranyérem is fontos lenne a számára.

Jakob Ingebrigtsen javított, simán kilépett a szorításból és olimpiai bajnok lett 5000 méteren

Videó forrása: Eurosport

Párizsban megpróbált az élről nyerni. A világcsúcshoz közeli iramot diktált, 54.8-as 400-zal és 1:51.5-ös 800-zal kezdett, a végén azonban hárman is lehajrázták. Az Athletics Weekly összeszedte, milyen lehetőségek kínálkoznak a számára.

Fusson még gyorsabban

Hicham El Guerrouj a világcsúcsa alkalmával 54.3-as 400-zal és 1:50.7-es 800-zal kezdett, így lett a vége 3:26.00. Ha Ingebrigtsen jövőre még jobb formában lenne, talán le tudná rázni a riválisait.

Van azonban ezzel két probléma. Egyrészt, hogy az ellenfelek egyre inkább képesek kezelni ezt a tempót, a másik dolog pedig, hogy El Guerrouj-nak volt nyula, amikor a rekordot futotta.

Kezdjen gyorsan, és gyorsuljon tovább

Nick Willis, a kétszeres olimpiai érmes 1500-as javasolta azt nemrég, hogy Ingebrigtsennek erősen kellene kezdenie, így az ellenfelek sok energiát veszítenének a helyezkedéssel, és azzal, hogy a külső pályákra kényszerülnek. A tempó kifejezetten erős, de azért nem brutális lenne nagyjából 800-ig, onnan pedig tovább kellene gyorsítania, ami azért lenne nehéz, mert addig is majdnem a határon futott.

Verseny közbeni erős iramváltás

Ez a Jürgen Straub-féle stratégia. Straub az 1980-as olimpián nyert ezzel egy meglepetés ezüstérmet. Ő ugyan a keltnémet rendszer tagja volt, de a taktika, amivel futott, az akár ma is alkalmazható lenne.

Ő futott az élen, és egy kifejezetten lassú, 2:04.9-es 800-zal kezdett, amire rátett egy 54.2-es harmadik kört. Ez Ingebrigtsen képességeivel akár győzelmet is érhet.

Jakob Ingebrigtsen

Fotó: AFP

Alkalmazzon egy nem hivatalos nyulat

Ez nyilván vitatható taktika, de El Guerrouj is próbálkozott vele világversenyeken. Hol nagyobb, hol kisebb sikerrel. Sydney-ben például a honfitársa, Youssef Baba futott neki tempót, ő pedig megindult mögüle. Mivel azonban nem tudta lerázni a riválisait, Noah Ngeny a hajrájával legyőzte őt. Azt persze nehéz látni, hogy Narve Gilje Nordås feláldozza magát Ingebrigtsenért.

Dolgozzon a hajráján

Nyilván nem látunk bele az edzéseibe, de azt mondjuk tudjuk, hogy telente végez dombsprintes munkát is. Lehet azonban, hogy egy kicsit még nagyobb figyelmet kellene fordítania a hajrá- és a ritmusváltási készsége fejlesztésére, hogy versenyképesebb legyen az utolsó 200-on.

Atlétika-vb

Ingebrigtsen: „Így vagy úgy, de az életben minden kockázattal jár”

06/09/2025 - 06:52

Atlétika

Miért csak a fehér hosszútávfutók fejlődnek, a feketék miért nem?

01/07/2025 - 20:52