Kelvin Kiptumot csak a halál tudta elválasztani a két órán belüli maratonitól

Az a bő egy év viszont, ami a szemünk előtt zajlott, az felforgatta a maratonifutást.

Ha ez a szörnyű baleset két évvel ezelőtt történik, Kiptum halálhíre talán még az atlétikai szaklapok ingerküszöbét se éri el. Annak ellenére, hogy már ekkor is 58:42-es félmaratoni egyéni csúccsal rendelkezett, és hat alkalommal futotta egy órán belül a távot. Ám míg az órán belüli félmaratoni európai születésű futók esetében még mindig nagy időnek számít - hiszen még csak heten vannak, akiknek ez összejött - addig Kenyában mindezzel már nagyon nehéz kitűnni.

Kelvin Kiptum innen, ebből a közegből indult, és mindössze három futással nemcsak megismertette a nevét a világgal, hanem egyértelműen jelezte, hogy ő lehet – vagy inkább ő lesz – az első futó, aki versenykörülmények között két órán belül futja majd a maratoni távot.

Alig több mint egy évvel ezelőtt, 2022 december 4-én rendezték azt a maratonit Valenciában, ahol 2:01:53-mal, minden idők legerősebb idejével debütált, és rögtön az örökvilágranglista harmadik helyére ugrott, közvetlen Eliud Kipchoge és Kenenisa Bekele mögé. Ezt követően 2023 tavaszán pályacsúccsal megnyerte azt a londoni maratonit, amelyik most már hosszú évek óta a világ legfontosabb maratonijának számít, majd október 8-án Chicagóban 2:00:35-tel megdöntötte Kipchoge világcsúcsát is.

Nem egészen 300 nap alatt futott három olyan versenyt, ami önmagában is elegendő lenne ahhoz, hogy egy komoly életműről beszéljünk, ám Kiptum esetében maguknál az időeredményeknél is fontosabb volt az, hogy ezeket az időket hogyan érte el.

Nincs még egy maratonifutó a történelemben, aki háromból három versenyt fejezett volna be úgy, hogy a táv második felét gyorsabban futotta, mint az elsőt, és nincs még egy maratonifutó, aki három olyan versenyt futott volna, ahol a harmadik tíz kilométere lett volna a leggyorsabb. Kiptum teljesen átalakította mindazt, amit addig a maratonifutásról gondoltunk. A szakág tán legfontosabb alapvetését, miszerint a maratonifutás harminc kilométernél kezdődik, ő ugyanis teljesen komolyan vette.

Ő tényleg akkor kezdte.

Londonban és Chicagóban órán belüli második félmaratonit futott, úgy, hogy a harminc és negyven kilométer közötti 10 000 métert 28 percen belül tette meg. Persze, lehet mondani, hogy ezek a részidők csak az új karbon talpú futócipőkben voltak lehetségesek, hogy ilyen felfogásban, ezzel az erőbeosztással csak ezekben a cipőkben lehetett versenyezni, ám furcsa mód mégis ezek a karbontalpú cipők azok, melyek igazán megmutatják Kelvin Kiptum kivételes nagyságát.

Egy olyan időszakban tudott kiemelkedni - nem is kevéssel -, amikor minden a tömeg, a mezőny forradalmáról szólt. Arról, hogy minden eddiginél több futó ment be 2 óra 5, 6, 7 vagy éppen 8 perc alá. Egy ilyen korban adott ő tavaly egy teljes percet a második legjobb Sissay Lemmának, és több mint kettőt Eli Kipchogének. És karbon talpú cipők ide, karbontalpú cipők oda, sajnos le kell írni:

Kelvin Kiptum halálával a két órán belüli maratoni ismételten nagyon távolinak tűnik.