Fausti alku, amit az atlétika köt a szupercipővel és a szuperpályával

A rekorddöntők között ott van a norvég Karsten Warholm, aki a 400 gát döntőjében a saját világcsúcsát javította meg. Őt követte Sydney McLaughlin, aki ugyanebben a számban, a nők versenyében állított fel új világrekordot.

Az atléták egy része a szupergyors pályának tulajdonítja a kiváló időeredményeket, míg mások szerint a Nike által kifejlesztett új szuperszögesek biztosítottak jelentős előnyt a sprinterek számára.

Az új cipő titkos fegyvere a szénszálas talplemez, valamint a kivételes energia-visszanyerést, ún. trambulinhatást biztosító habszivacs. Ráadásul az egész cipő iszonyatosan könnyű.

„Ez a kombináció komoly hatással van az időeredmények alakulására” – mondta Geoff Burns, a Michigan egyetem sporttudósa.

A forradalmi változás először az utcai cipőknél jelent meg, nemrégiben azonban már a pályán is megfigyelhető volt. Előbbi esetben jelentős javulás tapasztalható az időeredményekben, de a pályán versenyző közép- és hosszútávfutók esetében is ad a cipő 1-2 százaléknyi előnyt Burns szerint.

Annak ellenére, hogy egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy a szuperszögesek a sprinttávokon is előnyt jelentenek, Warholm élesen kritizálta a Nike-ban futó riválisát, Rai Benjamint. A norvég aggódik, milyen hatása lesz a szuperszögeseknek a sportágra nézve.

„Amúgy rajta is az a cipő volt, amit én utálok” – mondta a Pumában versenyző Warholm Benjaminre utalva. „Ha szükség van párnázottságra, azt betétekkel is meg lehet oldani. Ezek azonban trambulinként működnek, amit én baromságnak tartok, és ami ráadásul veszélyezteti a sportág hitelességét is.”

A rivális Benjamin a remek eredményeket sokkal inkább az atlétáknak, mintsem a technológiai újításoknak tulajdonítja.

---

„Az emberek a pályára meg a cipőre fogják – fogalmazott Benjamin. „Felvehetnék egy másik cipőt is, és akkor is ugyanolyan gyorsan futnék, nincs jelentősége. Ne értsenek félre, számít a cipő, és az is jó, hogy ilyen pályán futhatunk. De ezekhez a futásokhoz mi kellettünk, mi magunk voltunk ilyen gyorsak.

A kritikusok más véleményen vannak. Ők úgy látják, hogy ezek a technológiai újítások már majdnem olyanok, mintha valaki tiltott teljesítményfokozót szedne.

„Mi most a teljesítmény tisztességéről beszélünk” – mondta Ross Tucker, sporttudós még 2019-ben, a legújabb cipőfejlesztésekre utalva. „Ezek a cipők ugyanazt a problémát vetik fel, mint a dopping.”

Burns ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a szupercipő használata semmiféle szabályba nem ütközik.

Amikor azonban a jelenkor atlétáit a korábbi csúcstartókkal akarjuk összevetni, az egész ügy egy kissé bonyolultabbá válik. Usain Bolt a 100 méter világcsúcstartója például nincs elájulva ezektől a cipőktől, de nem is aggódik különösebben.

„Nem félek, hogy veszélyben volnának a világcsúcsaim” – mondta Bolt a Guardian munkatársának. „Meg mégis mivel érvelhetnék, ha a szövetség szerint ezek a cipők rendben vannak? Nem tehetek semmit, a szabály az szabály. Nem vagyok boldog, de hát ez van.”

Warholm elismerte, hogy a remek idők annak is köszönhetők, hogy az atléták folyamatosan jobb eredményekre sarkallják egymást, ugyanakkor ő is kiemelte a pálya szerepét.

A nemzetközi szövetség és a Mondo szerint a tokiói olimpiát megelőzően több, mint 280 világcsúcs született a cég által készített különböző pályákon.

Dalilah Muhammad, a 400 gát ezüstérmese azok egyike volt, aki határozottan elismerte, hogy a pálya bizony komoly hatással volt a teljesítményére.

A győztes McLaughlin is dicsérte a pályát a rekorddöntését követően.

„Ha úgy van, ahogy a Mondo mondja, akkor ugyanazon az elven alapszik, mint a Nike szuperszögesei” – mondta Burns. „Minden egyes lépés több energiát ad vissza, mint a korábbi pályák.”

Miközben sokan az új technológiák ellen érvelnek, Burns szerint nem szabad elfeledkezni arról a szintén hatalmas váltásról, amikor a salakpályákról áttértek a szintetikus pályákra.

Burns azt is kiemelte, hogy ezek a változások hátrányt is jelenthetnek az atléták számára.

via CNN