Eurosport
5 nagy pillanat az atlétikai vb-k történetéből
Publikálva 02/08/2017 - 20:14 GMT+2
Egy kis kedvcsináló a pénteken kezdődő világbajnokság elé.
Fotó: Eurosport
Augusztus 4-én, pénteken kezdődik Londonban a 16. atlétikai világbajnokság. Azt még csak sejthetjük, kik lesznek az idei év legnagyobb alakjai, és, hogy mely versenyszámokban láthatjuk majd a legnagyobb küzdelmet.
Kedvcsinálóként álljon most itt egy kis múltidézés. Felelevenítünk öt nagy pillanatot a világbajnokságok történetéből.
Mike Powell és Carl Lewis - Tokió, 1991
Ők ketten elképesztő küzdelmet vívtak egymással távolugrásban azon az emlékezetes tokiói éjszakán. Lewis abszolút lendületben volt, hisz nem sokkal korábban döntötte meg a 100 méter világcsúcsát.
Ezen az estén azonban Powellt nem lehetett megverni. Ugrott egy fantasztikus 8.95-ös világcsúcsot. Persze a rekordhoz kellett az is, hogy Lewis rettenetesen megszorongassa őt. Olyannyira, hogy ő is nagyobbat ugrott, mint Bob Beamon akkor még érvényben lévő csúcsa (8.91-et), azonban ezt az ugrást a megengedettnél nagyobb hátszél miatt nem hitelesítették.
A tokiói távolugró döntő színvonaláról csak annyit, hogy minden idők hét leghosszabb ugrásából öt ezen az estén született.
/origin-imgresizer.eurosport.com/2021/04/13/3077570.jpg)
ATHLETICS WC/JUMP-POWELL
Fotó: Eurosport
Fotó: Europress/AFP
Jonathan Edwards - Göteborg, 1995
Edwards azon az estén két alkalommal is megdöntötte a hármasugrás világcsúcsát, miközben megszerezte két világbajnoki címe közül az elsőt.
Először 18.16-ra repült, amivel ő lett az első ember, aki hitelesen került 18 méter fölé. Aztán az adrenalintól hajtott Edwards 20 perccel később ugrott egy egészen döbbenetes 18.29-et is.
A brit, aki hat évvel később Edmontonban is világbajnok lett, illetve közben Sydney-ben olimpiai bajnok is, a mai napig világcsúcstartója a számnak.
Michael Johnson - Sevilla, 1999
Sokan őt tartják minden idők legnagyobb atlétájának. Többek között amiatt, amit ezen az estén a teletömött sevillai stadionban művelt.
Az erőtől duzzadó Johnson látszólag erőfeszítés nélkül, elképesztő iramban haladt a túlsó egyenesben. Már ekkor óriási előnnyel vezetett a többiek előtt.
A világcsúcs ott lebegett a szeme előtt, amikor az utolsó 100 méteren még inkább rákapcsolt. Végül az óra 43.18-nál állt meg, amivel megdöntötte Butch Reynolds 11 évvel korábban felállított világcsúcsát.
Wayde van Niekerk tavaly, a riói olimpián ezt a rekordot még tovább javította, 43.03-ra.
/origin-imgresizer.eurosport.com/2021/04/13/3077572.jpg)
johnson
Fotó: Eurosport
Fotó: Europress/AFP
Tirunesh Dibaba - Helsinki, 2005
Mint minden idők egyik legeredményesebb hosszútávfutója, ő is pályázhat a valaha volt legjobb atléta címére.
Az etióp futó 12 évvel ezelőtt megcsinálta a 5,000 - 10,000 duplát. Ő lett az első atlétanő, akinek ez sikerült, ráadásul a rövidebb távon világbajnoki csúcsot ért el.
Dibaba három évvel később, Oslóban megdöntötte az 5,000 méter világcsúcsát, a mai napig fennálló rekord 14:11.15.
Usain Bolt - Berlin, 2009
Felsorolni is képtelenség lenne, mennyi mindent ért el pályafutása során. Ezek közül is kiemelkedik azonban a berlini világbajnokság, azon belül is a 100-as világcsúcsa.
Sok nagy időt repesztett életében, de a 100-as döntő estéjén, még saját magához képest is eszeveszettül nagyot futott. Hátborzongató volt, amilyen könnyedséggel hagyta maga mögött az egész mezőnyt, és amilyen magától értetődő módon javította meg saját világcsúcsát.
9.58 lett az új rekord, aminél azóta ő maga sem tudott jobbat futni.
/origin-imgresizer.eurosport.com/2021/04/13/3077574.jpg)
bolt
Fotó: Eurosport
Fotó: Europress/AFP
via
Kapcsolódó témák
Hirdetés
Hirdetés