A magyar NFL-sztori: 20 éve hódít itthon az amerikai futball és a Super Bowl

2013. február negyedike. A Baltimore Ravens a San Francisco 49ers csapatával játszik az NFL nagydöntőjében, a Super Bowlon. A mérkőzés sokáig simának tűnik, a Baltimore egy ponton már 22 ponttal is vezet. Aztán viszont a meccs helyszínéül szolgáló New Orleans-i stadionban áramszünet miatt váratlanul kihunynak a fények. A jó félórás közjátékot követően a San Francisco óriási zárkózásba kezd és lőtávolba kerül számukra a siker. A döntőt egy hősies védekezéssel és egy okos trükkel végül a Ravens nyeri, a szurkolók pedig joggal érezhetik, hogy nem láttak még hasonlót.

A cikk szerzője, aki ebben az évben testvéri unszolásra először marad fent megnézni a Super Bowlt, szintén ekkor lesz az amerikai futball rajongója. Ekkor még nagyon keveset tud arról, hogy egy Magyarországon már hosszabb ideje terjedő, egyre népszerűbb sportág mellett köteleződik el. Még kilenc évet kell ugyanis visszaugrani az időben, hogy megtaláljuk az amerikai foci itthoni felfutásának kiindulópontját.

2004. február elsején, azaz szinte pontosan 20 évvel ezelőtt SportTv-n mutatták magyar csatornán először élőben a nagydöntőt. Arra az akkori stáb közül sokan másképp emlékeznek, hogy kinek az ötlete volt műsorra tűzni a mérkőzést, de az biztos, hogy hirtelen döntés volt: a meccset kommentáló Méhes Gábornak legfeljebb két és fél hete volt, hogy alapszintű tudásról felhozza magát a közvetítésre.

A döntő akkor is emlékezetesre sikeredett. Janet Jackson és Justin Timberlake incidense a félidei showműsor alatt – amit egyébként a SportTv is élőben mutatott - tévétörténelmi pillanat lett, de a mérkőzés is csak az utolsó másodpercekben dőlt el a később a sportág legendájává váló Tom Brady vezette New England Patriots javára.

Hamar meg is született a döntés, hogy a következő évtől már a teljes szezont megmutatja a csatorna. Arra viszont a visszaemlékezések alapján akkor senki sem számított igazán, hogy az amerikai futball közvetítései itthon nem csak a sportágat ilyen-olyan külföldi adón már korábban is követő elkötelezett rajongói tábort szólítják majd meg, hanem 20 év alatt a legnépszerűbb amerikai sporttá teszik Magyarországon a focit. Arra meg talán végképp nem, hogy nem csak az NFL körül alakul ki máig egyre bővülő szurkolói tábor, hanem a semmiből itthon is felépül egy jórészt még mindig amatőr, de óriási utat bejáró sportélet.

De miért alakult ez így? Hogyan vált ismertté itthon az NFL és hogyan fejlődött ezzel párhuzamosan a hazai amerikai futball? Kik voltak ennek a folyamatnak kulcsszereplői? Elérte a sportág a népszerűsége csúcsát, vagy van még tér a növekedésre?

A Super Bowl első magyar közvetítésének 20 éves évfordulója kapcsán a hazai amerikaifutball-közeg számos meghatározó tagjával beszélgettünk, hogy választ kapjunk ezekre a kérdésekre.

Az első magyar nyelvű közvetítés idején az országban még nagyon kevesen voltak vele tisztában, hogy egyáltalán mi az amerikai futball, pláne kevesen látták át a sport szabályait. A döntőt megelőző héten ugyan a tévében leadtak pár magyarázó kisfilmet, de a többség azért nem ezeken keresztül ismerkedett meg a sportággal. Ennek fényében adja magát a kérdés, hogy egy ennyire idegen közegben mi fogja meg a nézőt?

Ahogy elkezdünk beszélgetni a megkérdezettekkel, hamar egyértelművé válik, hogy a válaszok erre nagyon különbözőek. Többen épp az újdonság varázsát emelik ki, de ugyanúgy előkerülnek a látványos játékok, az agresszivitás, a káosz és a rendszer elegye, de a rendre izgalmas és fordulatos mérkőzések is.

A legjobban talán Buday Zoltán, a Pro Futball Focus (PFF) elemzőcég vezető munkatársa, a sportág egyik legelismertebb hazai szakértője emeli ki ezt a sokszínűséget.

Az előnyök mellett viszont ott vannak a szembetűnő hátrányok is. A nagyon amerikai vonások sokakat elijeszthetnek, nem is beszélve a meccsek időpontjáról, hiszen magyar idő szerint sokszor késő este vagy munkanapokat megelőző éjszaka kezdődnek a közvetítések.

Gallai László szerint, aki a SportTv-n a hazai kezdetektől 15 éven át volt az NFL-műsorok szerkesztője, az amerikai foci ezzel együtt jóval könnyebben követhető, mint a többi amerikai sport. Mint elmondja, az, hogy a csapatok fix műsorsávokban, hetente egyszer játszanak, esemény jelleget ad mérkőzéseknek. A sportág pedig mondjuk a jégkoronggal szemben látványos a tévén keresztül is, az Amerikából kapott közvetítési kép pörgőssége néha egy akciófilmével vetekszik.

Ennek ellenére a csatorna nyilván nagy fába vágta a fejszéjét, amikor úgy döntött, a 2004-es alapszakaszt már heti két mérkőzéssel végigközvetíti. Méhes Gábor, bár az első Super Bowl kommentálását egyáltalán nem bánta, azóta sem közvetített egyetlen NFL-meccset sem, így kellett valaki, aki állandó jelleggel viszi a sportot.

„Azzal fordultam oda a főnökömhöz, Máté Pálhoz, hogy rendben, csináljuk, de ki? Mondott jól bejáratott, amerikai sportágakhoz kötődő szakértő neveket, de mondtam, hogy ők nagyon jók, csak fogalmuk sincs az amerikai futballról, úgy meg azért ezt nehéz lesz felfuttatni. Akkor a szemében már benne volt, hogy ő tudja a megoldást, csak még nem beszélhet róla. Ekkor kiesett a számon, hogy két embert tudok: Hajdú Pistit és Faragó Ricsit. Csak egyikükről sem tudtam elképzelni, hogy munkahelyet vált emiatt. Aztán kiderült szerencsére, hogy tévedtem…” - emlékszik vissza Gallai.

Így szerződött a csatornához Faragó Richard, akivel kapcsolatban talán a sportágat kevésbé ismerőknek sem kell hosszan magyarázni, mennyire összeforrott a neve az amerikai futball itthoni közvetítéseivel. A kommentátorról, aki már az 1990-es évek óta az NFL rajongója volt, minden megkérdezett kiemelte, hogy nem lehet túldimenzionálni a szerepét, sem azt a lelkesedést, amivel belevágott a sport közvetítésébe.

„Adott egy (a fociból) szakmailag és a nézők által ismert kommentátor, aki világbajnoki- és BL-meccseket közvetített iszonyú lelkesen. Aztán egyszer csak azt látod, hogy ugyanez a kommentátor egy, az ország számára teljesen ismeretlen sportág tulajdonképpen lényegtelen alapszakasz meccsén úgy örül egy háromyardos futásnak, mintha valaki megnyerte volna a foci-vb-t. Ekkor szerintem az jön át, hogy ha a Faragó Richard ennyire lelkes, akkor nehogy már ne maradjak itt.” - mondja róla Gallai László.

Így fordulhatott elő, hogy Buday szerint a kommentátor tudattalanul, pusztán a szeretetével más szintre emelte itthon a sportot. Egy-két szezon alatt kialakult egy olyan nézői réteg, ami nem csak jóval színesebb volt, mint egy átlag sport rajongóinak köre, hanem sokkal interaktívabb is a megszokottnál. Míg máshol előfordult, hogy a szerkesztő pötyögött be „nézői” kérdéseket, az NFL esetében a kezdetektől válogatni kellett a lelkes és többnyire pozitív hozzászólások közül.

Az aktivitást és népszerűség gyorsan érzékelhető növekedését alátámasztották a nézettségi mérések is, amik azt mutatták, és mutatják még manapság is, hogy az amerikai foci a legpiacképesebb, 18-49-es korcsoportot találta telibe.

Ezzel párhuzamosan Faragó körül is kialakult egy – a visszahúzódó jellemével elég furcsa ellentétben álló – kultusz. Ezt jól mutatja, hogy a Gallaival közösen 2010-ben kiadott NFL című könyve óriási siker lett, a villámgyorsan elfogyó első kiadást ma is csak több tízezer forintért lehet beszerezni.

Faragó és később a többi kommentátor viszont soha nem egyedül közvetítettek, mindig ült mellettük egy sportághoz kötődő szakértő. Közülük a legismertebb és népszerűbb párost Faragó a Budapest Wolves magyar amerikaifoci-csapat egyik alapítójával, Kovács Sándorral alkotta.

„Ő olyat tud, amit Magyarországon senki. Olyan hangulatot visz bele bármilyen közvetítésbe azzal, hogy teljesen gátlástalanul dől belőle a nagyon komoly dolog mellett sokszor a végtelen hülyeség is… hogy nem tudom elképzelni, hogy őt valaki ne szeresse. Ezt tanítani nem lehet, ilyen vagy van, vagy nincs.” - mesélte róla Gallai.

De nem Kovács volt a SportTv közvetítéseinek egyetlen eleme, ami nagyon jól vált be. Kollégái mind kiemelik, hogy Gallai milyen nyitottsággal válogatta össze a szakértőket: így kerülhetett adásba nagyon fiatalon az irányító Bencsics Márk, kaphatott szerepet a játékvezető Udvardi Gyula, a blogger Herczeg Ádám vagy az elemző Buday. Néhány évvel később pedig Gallai ötlete nyomán született meg a Trash Talk nevű szórakoztató beszélgetős műsor, ami egy adásban fogta össze az amerikai sportokat, Bencsics szerint pedig ez is új löketet adott a sportág itthon terjedésének.

„Még ha nem is mindegyiküknek élveztem a kommentálását, ez a része erősen szubjektív, az pedig tény, hogy elévülhetetlen érdemeik vannak, nélkülük senki sem nézné (az NFL-t).” - mondja róluk Katona Dániel, a Fűzővel Kifelé! szakportál főszerkesztője.

Idővel persze, ahogy a bázis szélesedett, a közvetítések pedig még mindig próbálták az újabb nézőket is kiszolgálni, egyre többen lettek olyanok, akik mélyebbre ásva a sportágban inkább a külföldi közvetítéseket választották. Mivel, szemben mondjuk az európai foci topbajnokságaival, az NFL eredeti nyelvű közvetítései egy előfizetéses platformon szinte bárhonnan elérhetők a világban, ezt a szurkolók könnyebben megtehetik.

Közben viszont már messze nem csak a televíziós közvetítések foglalkoztak itthon az amerikai focival. Idővel a legtöbb nagyobb magyar híroldal elkezdett részletesebben beszámolni az NFL-ről, több tematikus aloldalt is üzemeltetett. A hazai blogolásban úttörő NST felületén megjelent egy amerikai focis blog is, amiből kinőtte magát az említett Fűzővel Kifelé!

Az FK! Facebook-oldalát ma nagyjából 30 ezren követik, a szakportál napi szintű híreket és komolyabb elemző tartalmakat is szállít, ezzel egy elég széles réteg érdeklődését lefedve. Előfizetési modelljüknek köszönhetően pedig mára a magyar piacon egyedüliként meg is élnek ennek a tartalomnak a gyártásából, amit a hobbiból indult blogok közül nem sok mondhat el magáról.

Megjelentek itthon az NFL-lel foglalkozó podcastek és YouTube-csatornák is. A már említett Herczeg Ádám videós tartalmai inkább egy szűkebb rétegnek szólnak, Bencsics és Buday podcastje, a 4th & Long viszont szórakoztató, mégis szakértő formában igyekszik foglalkozni a sportággal. Ez utóbbi műsort egyébként szintén Gallai tanácsára, kvázi rögzített baráti beszélgetésként indította a két szakértő, de egyre növekvő közönséget szólít meg.

Mindezen pozitívumok és kínálatbővülés ellenére a megkérdezettek többsége abban azért egyetért, hogy az elmúlt évek mutattak lassulást a növekedésben. Bár a magyar nyelven nézhető meccsek száma a közvetítési jogok 2020-as cseréje óta tovább nőtt, a mérkőzéseket mutató Aréna4 sokáig nem volt fogható a szolgáltatók többségénél, a sportág pedig manapság új nézőket már amúgy is nehezebben vonz be, mint korábban.

Ennek Katona Dániel szerint az egyik oka lehet, hogy a hosszú közvetítések és a sok reklám a mai tizenéves korosztályt már jobban elijeszti, erre pedig hosszútávon minden szereplőnek megoldást kell találnia. Az NFL-lel foglalkozó médiumok helyzete ilyen szempontból érdekes párhuzamot mutat a magyar amerikai futballal, amire ezen a ponton érdemes kitérni.

Bár próbálkozások már a kilencvenes években is voltak az itthoni futballélet beindítására, az első komolyabb hullám itt is 20 éve, a magyar nyelvű Super Bowl-közvetítés hatására indult meg. A játékot egy évvel később elkezdő Bencsics szerint az amerikai fociban hirtelen sokan találtak rá egy olyan sportágra, amiben jobban kiélhették a keménységüket.

Az új játékosok között volt Sződy Ferenc is, akiből aztán egy sérülés miatt rövidúton edző lett, mára pedig már a Budapest Wolves vezetőedzője és a magyar válogatott szövetségi kapitánya. Szerinte a sportág az elmúlt években óriási utat járt be itthon ismertségben.

Persze a nézők túlnyomó többsége még mindig az NFL-el azonosítja a sportágat, itthoni meccsekre jóval kevesebben, jellemzően a játékosok rokonai és ismerősei kíváncsiak. Igaz, a szűkebb közegnek megvan az előnye is, egy-egy ilyen meccs hangulata Sződy és Buday szerint is jóval barátságosabb és családiasabb, mint mondjuk egy focimérkőzésé.

Az évek alatt a játék színvonala itthon is óriásit fejlődött. Bencsics szerint, akinek nemrég befejeződött aktív karrierje lényegében lefedte ezt a 20 évet, a kezdeti kevés passzal dolgozó, brusztolósabb fociból sok helyen eljutottak a kreatívabb, látványos játékhoz.

Mindezt úgy, hogy a sportág jórészt továbbra is amatőr státuszban van, az edzők és a játékosok többsége nem keres pénzt a munkájával. Ez alól kivételt jelentenek az úgynevezett import játékosok, vagyis azok a jellemzően amerikai focisták, akik egy kevésbé sikeres tengerentúli karrier után jönnek át Európába focizni, különböző ügynökségek közreműködésével. Ők és a külföldi edzők a tudásukkal nagymértékben járulnak hozzá a fejlődéséhez.

Érdekes anomália ebben a közegben a Fehérvár Enthroners csapata, ami jelentős szponzori támogatásoknak hála Magyarországon egyedül tudja minden játékosát fizetni, és kifejezetten a sportághoz épített pályán játszani hazai mérkőzéseit.

A fehérváriak nem is az itthoni bajnokságban, hanem az összeurópai ELF-ben indulnak, a jóval színvonalasabb liga és az anyagiak segítségével pedig érthető módon el is tudják csábítani a többi csapat legjobbjait. A helyzet ilyen szempontból kettős: ez a versenynek nyilván nem tesz jót, a magyar amerikai futball fejlődését viszont segítheti, ha a legjobbak magasabb szinten is kipróbálhatják magukat.

Ebből például az a válogatott profitál, ami 2013 óta létezik, a legutóbbi A divíziós Európa-bajnokságon pedig 9. helyen zárt. A nemzeti csapat, ellentétben a klubokkal, rendre nagyobb pályákon, több ezres közönség előtt játszik. Sződy szerint ebben az általános itthoni sportrajongás mellett szerepe van az erős médiakommunikációnak és annak is, hogy évente többnyire egy itthoni találkozó van.

A válogatott népszerűsége az elmúlt években sem hanyatlott, azt viszont Sződy és Bencsics is elmondja, hogy általánosságban a hazai futballélet megsínylette a koronavírus járványt. A csapatok a járvány alatt rengeteg játékost vesztettek – a Wolves utánpótlása például 150 főről 70-re csökkent – ez a trend pedig a vírushelyzet végével sem fordult meg.

Sződy szerint a fiatalok számára ma már kevésbé vonzóak a hagyományos kemény módszerek, a sportágnak ezért az értékei megőrzése mellett változnia kell.

- mondja el. A szigor enyhítése mellett fontos szerepe lehet a hatékonyabb kommunikációnak is, aminek részeként a Wolvesnál például megpróbálják a célkorosztályba tartozó fiatalokra bízni a csapat egyes közösségi médiás felületeit.

A trendek tehát most egyik fronton sem pozitívak annyira, mint néhány évvel ezelőtt, de abban is minden megkérdezett egyetért, hogy továbbra is van lehetőség a növekedésre. Önmagában segíthet a terjedésben, hogy lassan gyerekei lesznek egy olyan korosztálynak, akik tizenévesen már az amerikai foci rajongóivá váltak, ezt a szeretetet pedig természetes módon adhatják tovább a következő generációnak. Buday szerint az új nézők miatt is fontos, hogy az itthoni közvetítések továbbra is próbáljanak egyensúlyozni a különböző tudásszintű tévézők kiszolgálásában.

Az elemző szerint emellett adhatna egy nagyobb lökést az is, ha az NFL egyre bővülő nemzetközi programjában Magyarországnak is jutna egy alapszakasz-meccs. Annak is nagy a jelentősége, hogy egyre több magyar játékos próbálhatja ki magát ösztöndíjjal amerikai egyetemeken. Bencsics szerint ők, ha nem is lesznek profik, mutathatnak perspektívát az itthoni játékosoknak.

Ezt Sződy is fontosnak tartja, de szerinte az itthoni futballélet újbóli fellendülése szempontjából fontosabb lenne, hogy a hazai meccsek újra képernyőre kerüljenek valamelyik adón. Korábban a DIGI Sport már közvetítette az itthoni első osztály, a HFL mérkőzéseit, a járvány és a csatorna megszűnése viszont ezt a folyamatot visszavetette.

Korántsem lehet tehát azt mondani, hogy a sportág elérte volna a népszerűségének csúcsát Magyarországon. A folyamat, ami 20 éve egy hirtelen ötlettől vezérelt Super Bowl-közvetítéssel kezdődött, mára egy nagy és elkötelezett rajongótábort teremtett, ami sokféleképpen, sok helyen találhatja meg az itthoni közegben, amit keres.

Napokon belül pedig jön az újabb Super Bowl. Az ismét döntős San Francisco ellenfele az utóbbi évek sikercsapata, Kansas City Chiefs lesz. Ki tudja, ezúttal hányan állnak majd föl úgy a mérkőzés végén, hogy ehhez hasonlót még nem láttak, de mindenképpen szeretnének még.