A kiválóan teljesítő Vogel Soma a felszabadultságot hiányolta a válogatottból a párizsi olimpián

Kevés kiemelkedő teljesítményt láthattunk Párizsban a negyedik helyen végző férfi vízilabda-válogatottban. Abban viszont szakértők, edzők, újságírók is egyetértettek, hogy Vogel Soma nyújtotta a legjobb produkciót a csapatban.

A Ferencváros kétszeres Bajnokok Ligája-győztes, olimpiai bronzérmes, világbajnok és Eb-aranyérmes kapusával hétfőn az olimpikonok budapesti fogadásán beszélgettünk hosszabban a párizsi olimpia vízilabdatornájáról.

Vogel elmesélte, hogyan élte meg a mérkőzéseket, hogyan értékeli a csapat és a saját játékát, hogy szerinte mi hiányzott a jobb eredmény eléréséhez, és milyen volt megnyert és hosszú idő után elveszített büntetőpárbajban részt venni.

A Párizsba utazásotok előtt néhány héttel beszélgettünk a Margitszigeten, Manhercz Krisztián mellett te is kimondtad, hogy az aranyéremért mentek az olimpiára. Közel álltatok az éremszerzéshez, negyedik hely lett belőle. Hogyan élted meg ezt a nagyon kemény két hetet? Utólag látsz valami ívet a csapat teljesítményében? Nehéz összefoglalni, a pontosság kedvéért talán vissza kéne néznem a meccseket. A két hét alatt nyolc meccset játszottunk, kettőt leszámítva végigvédtem ezeket. Nem gondoltam volna, hogy ezt meg tudom csinálni.

Tokióhoz képest pont megfordult a dolog, ahol neked jutott epizódszere, erről is beszéltünk Párizs előtt. Igen. Az állóképességi és a fizikális részével elégedett vagyok a magam szempontjából. A csapat formája se felfelé nem ívelt, se lefelé, nagyon hullámzó volt végig. A meccsek egészét nézve, és a mérkőzéseket negyedekre, vagy percekre lebontva is. Előfordult, hogy egy negyeden belül teljesen más játékot nyújtottunk. Nagyon rosszból is át tudtunk fordulni kiválóba, ahogy fordítva is. Ennek nehéz megmondani az okát. De ez az egész nyárra jellemző volt ránk. Az edzéseken és az edzőmérkőzéseken is. Néha érződött, hogy elkapunk valami jó irányt, vagy fonalat csapatostul, de aztán nem tudtuk meglovagolni tovább a hullámot. Pedig nagyon akartuk a jó játékot, azt is, hogy jól menjen a csapatnak, hogy működjön a taktikánk. Olimpiai bajnokok akartunk lenni. Valószínűleg ez a nagy akarás most inkább hátráltatott minket.

Te voltál a legjobb helyen, hogy jellemezd a dolgot, kívülről úgy tűnt, a védekezéssel volt a kevesebb gond az olimpián. Szokatlan módon inkább a támadójátékban akadtak problémák, több kulcsmérkőzésen is megálltatok nyolc dobott gólnál. Annyira felőrlődtek a srácok védekezésben, az emberhátrányokban, hogy ezúttal kevesebb energiájuk és ötletük maradt a gólszerzésre? Évek óta szajkózzuk, hogy a védekezés az első, általában úgy nyertünk meccseket, hogy tíz fölött lőttünk, és előfordult, hogy tíz fölött is kaptunk, sokgólos meccseket is játszottunk. Egyébként ez nem csak ránk jellemző, hanem a magyar vízilabdára általánosságban. Lehet, hogy elvett a védekezés a lövőinkből energiát, de azért gondolom, hogy nem, mert a helyzeteink ugyanúgy megvoltak, csak azokat valamiért nem használtuk ki jól. Az a magabiztosság, ami például Manóban megvolt a csoportmeccsek során és még az olaszok elleni negyeddöntőben is, az utána belőle is elszállt.

Pedig nyilván ugyanazt csinálta, mint eddig, és te az ő szobatársaként mindenkinél több időt töltöttél vele. Semmi nem történt, ami ezt indokolta volna. Ugyanúgy lepihentünk az olaszokkal vívott meccs után, ugyanúgy edzettünk másnap is, láttam, hogy ugyanazt csinálja, mint korábban. Csak egyszerűen nem jött ki neki a lépés, illetve rá is jobban figyeltek. Ezáltal neki nem adódott annyi helye és lehetősége. Más pedig nem tudott előrelépni, és átvenni az ő szerepét, mondjuk két másik játékos a négy-öt gólját. Ez pedig ráült a csapatra.

A jó védekezésről itt beszélteknek mondjuk némileg ellentmond a legjobb meccsetek, amelyet 17-13-ra nyertetek meg a szerbek ellen. A kettőséget ott is tapasztalhattuk. Sokan emlegették már ezt a meccsünket a médiában is. Oké, lőttünk 17 gólt, de kaptunk 13-at. Valószínűleg kívülről is látszódott az, ami sem előtte, sem utána: a felszabadult játékunk. Valóban játszottuk a vízilabdát, és úgy fogtuk föl, mint egy játékot, és nem úgy mint hivatást.

Az alapján nem a szerbekről hittük azt, hogy olimpiai bajnokok lesznek Párizsban. Fel is csillant akkor bennünk valami, hogy 'azta, na végre megtaláltuk a játékunkat'. A szerbeken meg az, hogy ők még mindig nem találják. Még érmük sem volt világversenyen ebben az olimpiai ciklusban. Ez is mutatja a vízilabda mai mezőnyének erősségét. 9-10 csapat is esélyes már az aranyra. A szerbek téthelyzetben brutál magabiztosak, akkor működnek a legjobban. A belülről jövő, ösztönből való cselekvés jól megy nekik.

Kimagasló teljesítményt nyújtottál Párizsban, te bizonyultál a válogatott legjobbjának. Talán most mutattad a legstabilabb teljesítményt világversenyen. Hogy bírtad? Nagyon elszántan és a lehető legjobb mentális állapotban próbáltam Párizsba utazni és elkezdeni az olimpiát. Nagy elvárások voltak felém, mert a korábbi válogatott kapusok olyan nyomot hagytak, amihez fel kell nőni. Ezzel a mentalitással ugrottam vízbe mindig. Örülök, hogy tudtam hozni egy állandó teljesítményt. Viszont egyszer-egyszer hiányoltam, hogy kimagaslóbb legyen az adott meccsen, néhány extra védésre gondolok, ami még jobban át tudja billenteni a csapatot. Ha most aranyéremmel ülnék itt, akkor ezt valószínűleg nem mondanám, és elégedett lennék. Ha ezüsttel, akkor viszont ugyanezt mondtam volna. Ezért is nehéz a dolga a kapusnak, nincs olyan meccs, amin nem kapnánk gólt. Minden kapott gólt után tudom magam "hibáztatni", átpörgetem a fejemben, és eljátszom, hogy kivédem, és így védhetőnek érzek mindent. Federer nyilatkozta egyszer, hogy a játszott pontjainak az 54%-át nyerte csak meg, miközben mennyi trófeát gyűjtött be! A kapuslét is ilyen, sok meccset játszunk, ami csak egy gólon múlik. Valószínű a kapott és lőtt góljaim száma is közel lehetnek egymáshoz. Ezt meccs közben is fel kell dolgozni, fejlődnöm kell abban, hogy ne ragadjak le egy-egy kapott gólnál.

Két éve, a budapesti vb óta nem veszített a magyar válogatott büntetőpárbajt világversenyen – akkor is az amerikaiak ellen tette, ahogy a párizsi bronzmeccsen. Azóta óriási mértékben neked köszönhetően hoztuk ezeket. Hogyan élted meg, hogy elöl sem ment be egyik lövés sem, és ezúttal te se tudtál védeni?Az olaszokkal játszott meccsen valami történt az ötméteresek terén. A tudatalattinkban beragadt, hogy nem érdemeltük meg az elődöntőt. Még ha nem is mondtuk ki - bár akadt, akivel beszéltünk róla -, hogy éreztük, nagyon sokan szurkoltak ellenünk. Miközben az ominózus bírói döntést nem mi akartuk.

Tőletek függetlenül történt.Mi csak éltünk a lehetőséggel. A meccs közben is sikerült ötméterest védenem, és ez mindig benne van a lövők fejében, ha büntetőpárbajra kerül sor. Lásd, az amerikaiak ellen mi hagytunk ki meccs közben hármat, aztán a szétlövésben is. Akkor a mi fejünkben volt benne. Én is éreztem, a lövőinken is látszódott, hiszen olyan ötmétereseket eresztettek el, amelyeknél már láttam jobban elvégzett büntetőket ugyanazoktól a lövőktől. Eddig bízhattunk abban, hogy majd a büntetőpárbajban sikerül, de ott és akkor ez is kiszállt belőlünk.

Az elveszített bronzmérkőzés után Jansik Szilárd csapatkapitány rendkívül önkritikus, szimpatikus és tanulságos nyilatkozatott adott, amelyben elmondta, hogy valami hiányzott belőletek Párizsban, az egész olimpián. Meg tudod fogalmazni, hogy mi volt az?A dohai kudarc után úgy éreztük, hogy többet kell edzeni, többet kell gyakorolni, az alapozást erősebben kell megcsinálni. De nem biztos, hogy mindig ezekben van a megoldás.

Ő sem a szakmára célozhatott.Igen. Korábban már említettem, mi lehet. Az, hogy néha elfelejtjük, hogyan kell játékként felfogni a vízilabdát, mert az. Most is szeretjük a vízilabdát, szeretjük játszani, de az a szint nincs meg bennünk talán sokszor akár edzésen sem, mint fiatalon. Pedig ez tudna adni felszabadultabb és könnyedebb érzést, ami levenné a terhet a vállunkról. Úgy érzem, ez hiányzott a csapatból az edzések alatt és a meccseken is. Viszont ez látszódott más csapatoknál.

Csatlakozz az Eurosport magyar nyelvű Viber-csatornájához a legfrissebb sporthírekért, a legmenőbb videókért, játékokért és érdekességekért!