Kemény Dénes már csak őszig marad posztján, a Kemény Rt.-ként is emlegetett pólószövetség élén

Ezt az részletet olvashatjuk a kedden megjelent interjúban a waterpolo.hu-n. Ősszel tehát véget ér Kemény Dénes 2012 decembere óta tartó elnöki korszaka, azután, hogy közel 16 éven át volt a magyar férfi vízilabda-válogatott szövetségi kapitánya. Ennek a bejelentésnek az időzítése is furcsa, de már az is az volt, ahogy Keményből először az MVLSZ első számú irányítója lett. 2012 decemberében másfél nappal a közgyűlés időpontja előtt jelentette be akkor Kemény, hogy ő is indul a posztért, a három hónapon át kampányoló Gergely István mellett. Programja nem volt, csak körülbelül annyi, hogy "Én vagyok Kemény Dénes,ismertek, mit tettem az elmúlt 16 évben",  állítása szerint az OB I-es klubok háromnegyede jelezte neki, hogy őt szeretnék elnöknek. Aztán 133-108 arányban győzött is, mindössze 25 szavazattal előzte meg korábbi kétszeres olimpiai bajnok kapusát, Gergelyt, aki az addigi elnökkel, Martin Györggyel együtt indult volna a posztért, de Martin Kemény indulásának hírére átállt, kihátrálva Gergely mögül, aki egyedül maradt. 

„Én azt gondolom, hogy a magyar vízilabdának nem tenne jót, hogyha a közgyűlésen több jelölt közül kellene elnököt választani. Tehát az én elképzelésem az, hogy annak a személynek, aki jelölteti magát elnöknek, annak döntő többséggel kell rendelkeznie. Korábbi beszélgetésünknél azt mondtam, hogy nem tudok más elnökjelöltről, most már tudok. Mert dr. Kemény Dénes is közölte azt a szándékát, hogy szeretne a vízilabda-szövetség elnöke lenni. Tizenhat évnyi közös munka után nem fogunk egymás ellen versenyezni” – mondta az MR1 Sportvilágnak adott interjújában nem annyira a demokrácia, hanem inkább Kemény elkötelezett híveként Martin György. "Ekkor már Kemény Rt.-ként emlegetik itthon az MVLSZ-t" - olvasható a Magyar Narancs 2016 decemberi cikkében.

Botrányos kijelentések

Kemény már akkora elhíresült addig csak kisebb körben elhangzott, a biztosítékot kicsapó mondatairól és stílusáról, de innentől már nem volt megállás, gyakran kontroll és moderálás nélkül engedte ki magából véleményét. Megválasztása után egy óra sem telt el, amikor a női vízilabdáról így nyilatkozott e sorok írójának: "Általában a női szakágat eladhatóbbá kell tenni, sok a csinos lány, jól szerepelnek, jó eredményeket érnek el, ehhez képest alig-alig ismerik őket, ezen mindenképpen változtatni kell, akár anyagi áldozatokkal is." 

Erre kontrázott rá másfél hónappal a magyar női vízilabda-válogatott Európa-bajnoki aranyérme után az azóta már megszűnt Népszabadságban, ahol Hegyi Iván szó nélkül hagyta az elnök úrnak ezt a kijelentését: "Régebben még azt sem szerettem, ha a világversenyeken a férfiválogatott tagjai megnézték a női mérkőzéseket. Az volt a tapasztalatom: másnap mindig gyengébben játszottak. Az viszont biztos, hogy korábban igazságtalanul bántam a női vízilabdával." 

Nem csak velük, az MVLSZ korábbi elnökségéről például ezt mondta utólag, tavaly: "Amikor Londonban ötödikek lettünk, és hazajöttem, nem vártam meg, hogy az elnök milyen jövőt tervez, eldöntöttem, hogy nem folytatom. Megnéztem az elnökség névsorát, és úgy voltam vele, hogy ezek azért engem ne váltsanak le." 

Kemény kemény munkamódszerét jól példázza, ahogy a vlv.hu-val próbált elbánni. Nomen est omen. "A honlap Kemény Dénes akkori szövetségi kapitány, mai MVLSZ-elnök kezdeményezésére jött létre a 2007-es melbourne-i világbajnokság előtt, hogy korszerű médiaeszközként segítse a férfi válogatottat." - olvashatóaz oldal impresszumában még ma is. Ahogy szövetségi elnök lett, Kemény az addig egy talán ötéves gyerek által tervezett MVLSZ-oldalba invesztált, ahogy kell, és például a legkiválóbb pólós szakíró, Csurka Gergely - akinek aztán éppen Kemény engedte el a kezét a 2014-es budapesti Eb első napján - alkalmazásával tartalommal is megtöltött. Közben a VLV-vel viszont egyoldalúan megszakította a szövetségi kapcsolatot, megvonva a támogatást, aztán idővel az oldalt elképesztő munkával szerkesztő Stuber Sándor is szállított videókat, nyilatkozatokat a szövetségnek. A szakírók közül nála az elmúlt 10 évben kevesen tettek többet a magyar vízilabdáért, hirtelen senki más sem jut eszünkbe. Az viszont beugrik, ahogy a barcelonai vb-aranyért kapott márványtábla előtt a Hajósban Varga Dénes a Barcelona kulisszatitkai című könyvet lobogtatja sokat mondóan, melyet Stuber írt, és amelyet mi is méltattunk  annak idején. Nem csak anyagi támogatást vontak meg a VLV-től, hanem akadályozták is a munkáját azzal, hogy nem hívták meg rendezvényekre, képviselője nem mehetett többé olyan eseményekre, amikre előtte gond nélkül igen.

Ezek után egyedül a VLV írt azokról az anomáliákról, amelyeket a szövetség működésében tapasztalhattunk: a veszteséges Bajnokok Ligája Final Six- és a női, férfi LEN Európai Szuperkupa-esemény rendezésétől, utóbbin példátlan módon nem voltak hajlandóak finanszírozni a szolnoki csapat  (a BL-győztes) egy éjszakai budapesti szállását, amit az érintettek erősen nehezményeztek. "Az elnök hatalmas nemzetközi tekintélyét parlagon hagyva eltűri, hogy a vízilabda egyes szabályairól  szóbeszéd alapján működjenek értelmezések , azok alkalmazása persze minket sújtson, s hogy emiatt maga a vízilabdasport váljon nevetség tárgyává." ... "Az MVLSZ "normál munkarendben", sorozatosan sérti meg a működését szabályozó előírásokat, folyamatosan korlátozza a nyilvánosságot. Nem oszt meg közérdekű dokumentumokat, nem teszi lehetővé, hogy bárki(!) részt vegyen az elnökség ülésein, holott azok az előírások szerint nyilvánosak, az esetleges részvételi próbálkozásokat minden alkalommal meghiúsítja. Aztán váratlanul lemondott NÉGY bizottság elnöke, azon testületeké, amelyek fontosságát bizony jól jellemezte az elnök úr a fenti interjúban: valóban a napi hétköznapi vízilabdaélet működtetéséért felelnek ezek a bizottságok. Nemcsak a bíróküldésért, hanem a felvetődő problémák megoldásáért, óvásokért, a versenykiírások, versenyszabályzatok tartalmáért. 

A VLV-n - és olykor e sorok íróján kívül - egyedül a DigiSportV-közép c. műsora és a már idézett Narancs-cikk volt kritikus Kemény Dénessel ebben az időszakban a médiában. Két évvel ezelőtt Egri Viktor úgy megszorongatta Kemény Dénest, hogy olyat se előtte, se utána nem láttunk.

A bástya elvtársi szerénység értelmében dicsérte magát "az elmúlt négy évben Tibi volt a legjobb döntésem" mondattal akkor is, amivel arra célozhatott, hogy ő vette maga mellé Benedek Tibort másodedzőnek 2010-ben. Erről egyébként azt is lehetett hallani, hogy maguk a játékosok örültek ennek a legjobban, mert egyre jobban elmérgesedett a kapitány és idősebb játékosai közt a viszony, a mindenki által tisztelt Benedek pedig a híd szerepét tölthette be Kemény és a csapat között. 

„Burkoltan, de azt mondod, hogy korrupcióveszély van az olimpia megszervezésében. Oké, és máshol nincs? Most pont csak az olimpiánál baj, hogy van korrupcióveszély? Máshol mekkora? Magyarországon mindenhol van korrupcióveszély. De ez most miért csak az olimpiánál probléma?” -  ezt a Hír TV Alinda című műsorának tavaly január 24-i adásában mondta a szájával Kemény. Ezekről az elképesztően cinikus mondatokról a kétszeres paralimpiai bajnok Pásztory Dóri egy kitűnő cikkben írta meg véleményét, amellyel mi is maradéktalanul egyetértünk.

Két évig sem tartó második elnöki ciklus

2016 októberében újabb négy évre a Magyar Vízilabda-szövetség elnökének választották. Még mindig inkább a három olimpiai arany legitimálhatta őt, mint első elnöki korszaka. Ő volt az egyetlen jelölt a posztra, valóra váltva Martin György négy esztendővel azelőtti óhaját. Még a máshol örömmel és kéjjel romboló politika sem mert vagy akart akkor riválist indítani ellene. A '75/'76-os generáció olimpiai bajnokaival viszont frissült az elnökség, a szövetségi kapitányi posztjáról távozó Benedek Tibor mellett Biros Péter is tagja lett a grémiumnak, dr. Molnár Tamás azelőtt is tagja volt a 12-nek, majd alelnök lett, ahogy a kétszeres ötkarikás elsőséggel rendelkező Vári Attila is. Rajtuk kívül Nyíri Zoltán, az FTC operatív igazgatója volt új név még a testületben. Egyedül Faragó Tamás nem tartózkodott a saját szavazásakor, magára is voksolt minden idők egyik legnagyobb pólósa. Itt jegyeznénk meg, hogy egy nő sincs a 12 tagú elnökségben.

Örömteli lett volna, ha a kétszeres vagy háromszoros olimpiai bajnokok közül ismét lett volna elnökjelölt, ha lett volna versenyhelyzet, programok ütköztetése. Információink szerint nem volt hozzászólás a közgyűlésen, mindenkit egyhangúan szavaztak meg, vagyis minden el volt döntve előre. Ezt az MVLSZ-ben nyilván a nyugalom jeleként, pozitívumként, a "működő gépezet" megnyilvánulásaként élték meg.

A 12 elnökségi tag aztán decemberben, kétkörös titkos szavazás útján a 13 (!) pályázó közül Märcz Tamásra szavazott, a BVSC szakvezetőjét kérte fel 2017. január 1-től dr. Kemény Dénes MVLSZ-elnök a kapitányi posztra. Märcz azóta közmegelégedésre végzi a munkáját, világbajnoki ezüstéremmel nyitott, miközben szűkülnek a merítési lehetőségei a klasszisok terén, Sydney óta, tehát 18 év (!) után az idén először nincs olimpiai bajnok a férfi vízilabda-válogatott nyári keretében.

Az eredmények legalább jöttek a Kemény-korszak alatt, felnőtt szinten mindenképpen, az elmúlt öt és fél évben a férfi vízilabda-válogatott óriási meglepetésre világbajnoki címet (2013) és vb-ezüstöt (2017), valamint Európa-bajnoki ezüstöt (2014) és bronzot (2016) nyert, a női pedig vb-harmadik (2013), Európa-bajnok (2016) és Eb-bronzérmes (2014) lett. Klubszinten is voltak magyar sikerek, a Szolnok tavaly veretlenül lett Bajnokok Ligája-győztes, az UVSE 2017-ben, a Dunaújváros idén nyerte meg a női LEN-kupát, a Ferencváros pedig sorozatban kétszer az Euro-kupát. Ezekben a sikerekben a sportág irányító testületének és annak elnökének nyilván nincs szerepe, a sportág működési feltételeinek megteremtésében, a támogatók szövetségi becsatornázásában viszont annál inkább.

A pozitív történetek közé tartozik, hogy sikerült rendbe tenni a szövetség anyagi helyzetét. új székházat kapott az MVLSZ a Margitszigeten, saját edzőképzési program indult Kásás Zoltán irányításával, sportvezetői képzéseket, előadásokat, konferenciákat rendeznek, rengeteg taopályázat érkezik a szövetséghez. Bár a riói olimpián se a férfi, se a női válogatott nem tudott dobogóra állni, az ötkarikás játékokon kizárólag a vízilabda képviselte a csapatsportágakat..

Az elnök emberei

Többször felmerült Kemény elnöki tevékenységével kapcsolatban, hogy kinevezésekkel segített, kárpótolt olyanokat, akikkel az élet - vagy éppen ő maga - korábban elbánt. Vincze Balázs az utolsó rostán esett ki a a válogatottból a sydneyi olimpia előtt, ezt talán azóta sem heverte ki az UTE-val és a Becsejjel is BEK-et nyerő klasszis. Eltelt 13 év, majd ő lett a magyar férfi Universiade-csapat kapitánya. A bizalmat alaposan meghálálta, két aranyérmet nyert együttesével. 

1996 decemberében szövetségi kapitányt választott a Magyar Vízilabda-szövetség elnöksége. Akkor óriási meglepetésre Kemény Dénes lett a kiválasztott, aki hat, dr. Görgényi István öt, Gerendás György pedig négy szavazatot kapott, az azt megelőző ciklust teljesítő, de az atlantai olimpia dobogójáról lemaradó Horkai Györgyre senki sem voksolt. A többség Gerendást várta befutónak. Ő volt a válogatott másodedzője, a BVSC-vel éppen '96-ban nyert bajnokságot a BVSC mestereként - amelyet még három arany követett zsinórban -, rendkívül színes nyilatkozataival a média egyik kedvenc interjúalanyává vált, ráadásul a válogatott játékosok többsége mellette kampányolt, ahogy Csurka Gergely Győzelemre születtek  c. könyvében olvashatjuk, "Benedek Tibor, a nemzeti csapat legjobbja a Népszabadságnak adott interjújában világossá tette, Gerendást szeretnék kapitányuknak."  Az élet aztán máshogy alakult. 

A 2015-ös kazanyi vb után már nem Benedek Tibor választottja, Dabrowski Norbert volt a szövetségi kapitány másodedzője, hanem Gerendás György. A váltás kapcsán azt is beszélte a zuhanyhíradó, hogy az egyik legeredményesebb magyar edző nem feltétlen Benedek kiválasztottja volt, hanem inkább Keményé. A cseréről egyébként az oknyomozó munkájáról széles körben ismert Blikkből (!) értesülhettünk.

2010-ben Merész András lett a női vízilabda-válogatott szövetségi kapitánya, róla is hallottuk, hogy Kemény Dénes és édesapja ötlete volt, hogy felkérjék erre a tisztségre. Ő 2015-ben, a kazanyi vb-n elért kilencedik hely után mondott le, hogy aztán tavaly sportszakmai igazgatóként kerüljön vissza a szövetséghez, Kemény Dénes felkérésére mondva igent.

Őt az a Bíró Attila követte szövkapként, aki Kemény mellett dolgozott másodedzőként a férfi válogatott mellett 2009-ben Kásás Zoltánt váltva. 2016-ban, első világversenyén rögtön Európa-bajnok lett Keszthelyi Ritáékkal. 

Őt is utolérte a hatalom ökle?

"Amit a csapat produkált - és ennek a csapatnak én voltam az edzője -, az elegendő tekintély ahhoz, hogy bármilyen kormány esetében egy megbízható szakember legyek." - ezt még 2015-ben nyilatkozta Kemény Dénes a már megszűnt SportKlub TV-ben Havas Henriknek. 

Nos, úgy tűnik, azóta elfogyott körülötte a levegő. Mert nagyon furcsa, hogy akit 2016-ban sorozatban másodszorra is elnöknek választanak úgy, hogy ellenfél nélkül indult a választáson, és újabb négy évre szóló mandátumot kapott, az másfél év elteltével maga jelentse be, hogy nem folytatja elnökként. Kemény Dénest nem úgy ismerjük, aki bármi vagy bárki elől megfutamodna, kifejezetten keresi az ütközési lehetőségeket, de legalábbis nem konfliktuskerülő típus. Talán ő az utolsó olyan sportszövetségi elnök, akit nem a jelenlegi kurzus nevezett ki posztjára, beejtőernyőzve valami nímandot, aki vízilabdát maximum a tévében látott korábban.

Ő nem is kívülről jött, hiszen a vízilabdában nőtt fel, édesapja révén és saját szövetségi kapitányi munkája, eredményei, a szövetségi szponzorokkal kialakított jó kapcsolatai miatt nagyon mélyen be van ágyazódva a sportágba. A politikai paletta különböző oldalainak főszereplőivel jó kapcsolatot ápoló ember hírében áll, de per pillanat úgy is gondolhatjuk, hogy a választások után már inkább őt is levenné a sakktábláról a hatalom és egy jobban rendszabályozható, utasítható, kevésbé önállóan dolgozó emberét ültetné a helyére, aki diszponálhat a vízilabdába is érkező milliárdok felett. Sportági berkekben a keddi bejelentés óta már az is elterjedt, hogy Kemény Dénes még a múlt héten kapott egy hívást felsőbb körökből, hogy mire számíthat a jövőben. Ha ez igaz, akkor talán azt a rá nézve lesújtó eredménnyel is végződő médiakampányt előzhette meg lemondásának bejelentésével, aminek mondjuk Gyárfás Tamás lett a legutóbb sportszövetségi elnökként áldozata. Az a Gyárfás, akivel - egymást nem kedvelve -, de együttműködve 2014-ben Európa-bajnokságot és 2017-ben világbajnokságot is rendezhetett Budapest, és akivel óvodásként viselkedve versenyeztek négy éve, hogy ki tud több potentátot, celebet maga mellé ültetni ezeken az eseményeken a VIP-szektorban. Ebben talán Kemény nyert tavaly Ashton Kutcherrel az oldalán.

Korábban lehetett arról hallani és olvasni is, hogy Kemény egyik jelenlegi alelnöke, a háromszoros olimpiai bajnok dr. Molnár Tamás ülhet a helyére, egy titkos paktumról is meséltek nekünk, mely szerint a Keményt elnökként támogató Molnár alelnök lehet és az egykori kapitány ezt viszonozva segíti volt centere sportvezetői babérokra törő szándékait. Cserében 2020-ban Molnár válthatja őt elnökként. Nos, azóta Molnár alelnök és a FINA, valamint a LEN technikai bizottságának magyar tagja lett.

Több helyről is arról értesültünk, hogy Molnár viszont nem fekszik olyan jól a kormánypártnál, mint alelnöktársa, a vele Sydneyben és Athénban is ötkarikás aranyérmet nyerő Vári Attila, aki az MVLSZ alelnöke és a liga elnöke, a miniszterelnöki kabinetiroda szakértője, a Pécsi Sport Nonprofit Zrt. vezérigazgatója, a MOB elnökségi tagja, a baranyai fideszes képviselő, Bánki Erik jobbkeze. Váriról évekkel ezelőtt mesélte nekünk egy korábbi befolyásos pécsi sportvezető, hogyan vesz részt szerinte a pécsi kosárlabda, labdarúgás és kézilabda leépítésében a helyi vízilabdaélet javára.

Most még nem tudjuk, ki és mi következik Kemény Dénes után, de a megtisztulás már régóta esedékes volt a Magyar Vízilabda-szövetség élén. Az, hogy ez mivel jár és milyen módszerrel történik, már kevésbé örömteli nekünk is, akik 25 éve követik rajongással ezt a sportágat. 

Abban bízhatunk, hogy a rendkívül belterjes, erős lobbitevékenységgel működő és az elnöki posztot 1992 és 1996 között betöltő Princz Gáboron kívül mindig a sportág szereplői közül elnököt választó pólótársadalom nem engedi, hogy a politika annyira beleszóljon működésébe, hogy a csapatsportágként kilenc olimpiai aranyérmet szállító vízilabda eredményességét, népszerűségét, működését olyan lejtőre állítsa, mint mondjuk a kézilabdát.