„Nem akarom még egyszer végigcsinálni az első napot és éjszakát, soha többé!”

Ugyan napsütéses időben lőtték el a rajtot december 26-án ausztrál idő szerint 13 órakor a 76. Rolex Sydney-Hobart vitorlásversenyen, de a távolban már gyülekeztek a felhők. Klasszikus Sydney-Hobart időjárást jósoltak a meteorológusok a legendás regatta kezdetére, kemény déli-délnyugati szelet, meredek hullámokat, záporokat vagy akár zivatarokat, ezért számítani lehetett rá, hogy az időjárás megtizedeli a mezőnyt. Ez így is történt.

A rajt előtt a PCR-tesztekkel kezdődött az indulók fogyatkozása, mert még utolsó pillanatban is érkezett pozitív koronavírus-teszt eredmény. Végül 88 legénység vágott neki a 628 tengeri mérföldnek Sydney kikötőjéből. Az első, 1945-ös verseny óta változatlan útvonal Ausztrália szárazföldi részének délkeleti partja mellett halad, át az erős tengeráramlásról és trükkös szeleiről hírhedt Bass-szoroson, amely elválasztja a szárazföldet Tasmánia szigetállamától. A Tasmán-szigetnél a hajók a Storm-öbölbe fordulnak, hogy a Derwent folyón felfelé hajózva végül Hobart történelmi kikötőjébe érjenek.

Ahogy számítani lehetett, a három 100 lábas Maxi állt az élre a rajt után: a legutóbbi versenyen második helyen célba érő, 2016-os győztes LawConnect, a 2019-ben negyedik helyen végző SHK Scallywag és a 2018-ban második Black Jack. Jól tartotta velük a lépést a Stefan Racing nevű Botin 80-as hajó, amelynek szkippere már veteránnak számít ezen a tengeri regattán, Grant Wharington 28. alkalommal indult a Rolex Sydney Hobarton.

Izgalmakban viszont már az első tíz órában sem volt hiány, hiszen a második pályajelnél az élen álló SHK Scallywag esett vissza technikai probléma miatt, aztán a Black Jack választott jobb útvonalat a LawConnectnél, de nagy különbségek nem alakultak ki a 100 lábasok között. Mindeközben estére egyre keményebbé vált az időjárás, felerősödött a szél, 28-as alapra akár 30-40 csomós befújásokkal. Alig egy nap versenyzés után több mint a mezőny harmada, 34 hajó lépett vissza, köztük az URM Maxi 72-es a legénységében Ormándlaki Áronnal, akinek vezetésével 2019-ben először teljesítette az ikonikus verseny távját magyar hajó, a Stay Calm Hungary. Az URM jó helyen, az abszolút versenyben az 5. pozícióban állt az idei regattán, de elszakadt a nagyvitorlája, így ki kellett szállnia a versenyből.

Bradshaw Kellett, a LawConnect navigátora így jellemezte a körülményeket, amelyek a kiesésekhez vezettek.

És mindezek után még hátravolt az útvonal legtrükkösebb része, a Bass-szoros, ráadásul az időjárás is rátett egy lapáttal: változott a szélirány, enyhült a szél, sőt szélcsendre is lehetett számítani. Nagy feladat várt tehát a navigátorokra és taktikusokra, hiszen hiába vezetett a Black Jack a Bass-szorosnál az SHK Scallywag és a LawConnect előtt, pár mérföldes különbség a hajók között teljesen más széljárást, így más erőviszonyokat is eredményezhetett, sőt még az is előfordulhatott, hogy a Hobartig vezető utolsó 11 tengeri mérföldön, a Derwent folyón fordul az eredmény. Fej fej mellett haladt az abszolút győzelemért versengő három 100 lábas Maxi, de ahogy enyhült a szél, és vált egyre trükkösebbé az időjárás, úgy került végül egyre nagyobb előnybe Peter Harburg hajója, a Black Jack, amelyet a tulajdonos barátja, az autóversenyző legenda Sir Jack Brabham tiszteletére nevezett el. Harburg eddig nyolc Sydney Hobarton indult, most viszont a partról követte izgatottan az eseményeket:

„Idegesítő ez a várakozás. Még soha nem éreztem ezt az érzést. Furcsa, mert mindig a hajón voltam. Amikor az ember versenyzik, akkor elfoglalja magát, nem úgy gondolkozik, mint amikor a parton várakozik.”

Végül kedd éjszaka a Black Jack ért először célba 2 nap 12 óra 37 perc versenyzés után, ez 2004 óta a leglassabb versenyidő. 12 mérfölddel lemaradva második lett Christian Beck LawConnect nevű hajója, és 17 mérfölddel lemaradva a harmadik helyezett hajó Seng Huang Lee SHK Scallywag 100-asa. A Black Jack, bár más legénységgel, de valójában második abszolút győzelmét szerezte, hiszen 2009-ben már nyert Alfa Romeo néven. Szkippere, Mark Bradford viszont bár először ünnepelhetett, nagyon magabiztos volt a verseny során, „nagyjából a rajt után” tudta, hogy a hajó nyerni fog. A célba érkezés után pedig boldogan nyilatkozott: „Nagyszerű, hogy sikerült nyerni. Pete és én 14 éve dolgozunk ezen, úgyhogy ez sokat jelent nekünk.”

Christian Beck nyilván csalódott volt, amikor a LawConnectről a partra szállt.

A célba érkezés után, a szkipper David Witt nyilatkozataiból derült ki, hogy az SHK Scallywagnek nemcsak a verseny kezdetén kellett megküzdenie technikai gondokkal, a regatta nagy részében műszerek nélkül vitorláztak, és a csörlőkkel is akadtak gondok.

A verseny egyik leglátványosabb része véget ért azzal, hogy az első hajók célba értek, de ekkor kezdődött csak az igazi csata. A Tattersall Kupa győztesét az előnyszámokkal korrigált időeredmények alapján hirdetik, így nyerhet akár egy 30 lábas hajó vagy egy Maxi is. A gyengülő szél miatt viszont az eredményre még jó ideig várni kellett, és izgalmak még a végére is maradtak. Matt Allen 2017-ben és 2019-ben is győztes hajója, a TP52-es Ichi Ban 3 nap 3 óra és 45 perc versenyzés után 17 perccel a Celestial előtt ért a célba, viszont az előnyszámokkal korrigált időeredmény alapján Sam Haynes TP52-ese 3 perccel jobbnak bizonyult, így ő nyerte volna az összetett versenyt.

A történet azonban itt nem ért véget, az Ichi Ban és a versenybizottság óvást nyújtott be a Celestial ellen. Mint kiderült, a Celestial egy tagjának személyes helymeghatározó jeladója a második nap éjszakáján aktiválódott, a hajóval viszont nem sikerült műholdas kapcsolatba kerülni. (A Sydney Hobart versenyszabályzata rendszeres rádiós bejelentkezési kötelezettséget ír elő, az ez ellen vétőket kizárják a versenyből.) A versenybizottság a legközelebbi hajót, az Ichi Bant kérte meg, hogy próbáljon kapcsolatba lépni a Celestiallal, ami végül többszöri próbálkozás, majd egy fehér és egy piros jelzőrakéta kilövése után másfél óra elteltével sikerült. Az incidens miatt a versenybizottság a Celestial versenyidejéhez 40 percet hozzáadott, az Ichi Banét viszont 3 perccel csökkentette. Így – ha zöld asztal mellett is – de a 31. Sydney Hobartján induló Matt Allen ismét győzni tudott, és az Ichi Ban ezzel 57 év után az első hajó lett, aminek sikerült címet védeni a legendás vitorlásversenyen. Történelmi győzelem ez, hiszen rajta kívül 1945 óta csak két hajónak sikerült háromszor megnyernie a Tattersall Kupát.

A versenyről készült összefoglalót január 25-én 21:45-kor nézhetik meg The spirit of yachting című vitorlás magazinban az Eurosport 1-en.

Forrás: rolexsydneyhobart.com