Michael Jordan és Benedek Tibor is két korszakos edző hatására lett világklasszisból legendás

Ültünk hétfő este kilenc körül (még Garfield is imádná ezeket a hétfőket) a The Last Dance két legfrissebb epizódját nézve, amikor a negyedik részben arról volt szó, hogy Phil Jackson, amint a Chicago Bulls vezetőedzője lett, leült egyeztetni Michael Jordannel, mert át akarta strukturálni a már akkor is a világ legjobb kosárlabdázójának számító klasszis szerepét a gárdában, hogy az igazi csapat legyen, és ne csak egy embertől függjön, hanem használják ki az együttesben lévő összes lehetőséget. Tehát más edzői filozófiát vallott, mint elődje, Doug Collins. Az eredmény ismert: a Tex Winter által kifejlesztett háromszögtámadás hat bajnoki címet ért két részletben a '90-es éveket uraló Bulls-nál, közben Jordan a Dream Team vezéreként olimpiai aranyat is nyert Barcelonában. 

Ez a helyzet egy az egyben megfeleltethető annak, amin Benedek Tibor esett át akkor, amikor már BEK-győztesként megkapta a válogatottnál szövetségi kapitánynak Kemény Dénest, akivel aztán mindent megnyert a magyar férfi vízilabda-válogatott. 

Még aznap este 11 körül aztán e-mailt váltottunk Farkasvölgyi Gábor kollégánkkal, aki nálunk jóval fanatikusabb követője az NBA-nek, és mélyebb a tudása is a témában. Felvázoltuk neki e cikkről szóló tervünket, postafordultával érkezett is a válasz, hogy tőlünk függetlenül ő is erre gondolt ezeknél a képsoroknál és mondatoknál, és hogy emlékszik is rá, hogy Benedek Tibi hasonló utat járt be, mint MJ. Eléggé egy rugóra járt tehát az agyunk. 

"Phil vette át a vezetést, és más volt a hozzáállása. Doug inkább Michaelre fókuszált, Phil pedig inkább a csapatra." - mondta Scottie Pippen a negyedik rész 16. percében. Majd jött Michael Jordan: "Eleinte nem rajongtam Phil Jacksonért, mert kivette a kezemből a labdát. Doug pedig beletette... Járjon a labda. Ez csapatjáték, nem egyéni! Csak úgy lehet győzni."

"Rájött, hiába dob 30 pontot, azzal nem nyerjük meg az utolsó meccset. Erőt vett magán, hogy kimondja: 'Egy ember sem egyenlő a csapattal'." - mondta a filmben B. J. Armstrong, Jordanék rendkívül szimpatikus csapattársa, akit nagy öröm volt viszontlátni a Last Dance-ben.  

Majd egy szívszorító jelenetet is láthatunk, ahol Jordan a megnyert első bajnoki címe után sírva a trófeát szorongatja a kezében, mellette a '93-ban meggyilkolt, rá külsőleg kísértetiesen hasonlító édesapja ölelgeti őt, és a Bulls 23-asa csak ennyit bír kinyögni a száján a meghatottságtól: "Boldog vagyok... Hét év küszködés."

Alig néhány esztendővel később, 1996 telén, viszont nagyon messze, Budapesten meglepetésre Kemény Dénes lett a magyar férfi vízilabda-válogatott szövetségi kapitánya. Olaszországból tért haza tíz év után, miközben a legtöbben azt várták, hogy az addigi szövkap, Horkai György segítője, Gerendás György - a játékosok, így Benedek Tibor által is támogatott jelölt - lesz az új mester. Jött Kemény, és vele azok a sikerek, amelyekre oly régóta várt a szakma és a közvélemény. Olimpiát 1976-ban, világbajnokságot 1973-ban, Eb-t 1977-ben nyert azelőtt legutóbb a magyar nemzeti együttes, amely aranyéremnek mindössze 1995-ben örülhetett a Világkupában a köztes időszakban. A Kemény-korszakban viszont már az első hat évben tarolt a csapat, 1997-ben és 1999-ben Eb-t, 2000-ben olimpiát, 2003-ban pedig vb-t nyertek pólósaink. 

Ebben és a későbbi sikerekben kulcsszerep jutott Benedek Tibornak, aki Kemény Dénes színre lépésekor Michael Jordanhez hasonlóan már a sportág egyik világklasszisának számított, az Újpesttel BEK-et, LEN-kupát és magyar bajnokságokat nyert, a barcelonai és az atlantai olimpián gólkirály lett, de a válogatottal hét év alatt csak egy Világkupát tudott elhódítani. Olyan fontos játékos volt, hogy a '95-ös bécsi Eb-döntőben szinte csak ő mert vállalkozni kapuralövéssel, az olaszok azonban készültek belőle, és meg is nyerték a kontinensviadalt.

1997 januárjában járunk, megkezdődtek a válogatott edzések az új kapitány, Kemény Dénes vezetésével. 

- Csurka GergelyGyőzelemre születtek című könyvében szerepelnek Kemény Dénes intelmei Benedek Tiborhoz. Hátborzongatóan jó olvasni, hogy szinte ugyanazt mondja, mint az évtized elején odaát Phil Jackson Michael Jordannek. 

Maga Benedek Tibor így vallott erről Veiszer Alinda Ráadás c. könyvében:

Annak a csapatnak - bár kezdetben még Kósz Zoltán volt a csapatkapitánya - Benedek Tibi volt a szellemi vezére. Rutinjával és intelligenciával alkalmazkodott Kemény felfogásához, és az új csapat csodálatos játékkal húzta be a tornagyőzelmeket. Sydneyben például gyengébb rajt után az oroszok elleni döntőben négy gólt hintett a legendás 8-as, az volt élete addigi legjobb meccse. Aztán 2002-ben, 30 esztendősen már ő volt a válogatott csékája, és legendás motiváló beszédeket mondott a meccsek előtt a csapatnak.  

A játékosként olimpiai bajnok, edzőként kétszeres BEK-győztes Rusorán Péter 2001 nyarán a Nemzeti Sportnak elmondta, hogy érezhető volt Benedeken a változás, a fejlődés. 

A válogatottba való bekerülésről, a kezdeti időszakról, a saját és a csapat helyzetének változásáról így nyilatkozott Benedek Tibor Simon Andrea Részidők c. könyvében:

Az Origónak 2012 szeptemberében nyilatkozva megerősítette a fentebb elmondottakat Benedek Tibor:

Majd 2014 őszén a Liska Tibor Szakkollégium előadásán is a csapat fontosságát hangsúlyozta a saját doppingesetével és a nyolc hónapos eltiltásával kapcsolatban: "Annyi mindent tanultam, megéreztem, milyen gyenge vagyok. Rájöttem, hogy a csapatmunka az, ami számít."

Az itt felsoroltak miatt is tartozik a világ valaha volt legkiválóbb sportolói közé Michael Jordan és Benedek Tibor - Roger Federer és Tom Brady mellett. Amikor már évek óta sportáguk vitathatatlan klasszisai voltak, új edzőjük hatására átértékelték karrierjüket, játékfelfogásukat, a csapatukban betöltött szerepüket, és megújultak a közösség és a siker érdekében. Jordan Jacksonnal nyert meg mindent klubszinten, Benedek pedig Kemény irányításával (is) lett a póló egyetemes történetének egyik - nálunk a - legnagyobb alakja, miután a válogatottal is elhódítottak együtt minden címet. 

Utánuk az özönvíz.