Történelmet írhat a sportban az olimpiai bajnok úszónő

Athén és Peking olimpiai bajnoka (mindkétszer 200 méter háton nyert, emellett van még négy olimpiai ezüstje és egy bronza, valamint többek között hét világbajnoki címe is) a 2016-os riói játékokat követően, ötszörös olimpikonként vonult vissza, azóta pedig a sportdiplomáciában dolgozik vezetőként hazájában és nemzetközi szinten is. Most, 41 évesen viszont úgy gondolja, eljött az ideje a szintlépésnek, és szeretne ő lenni Thomas Bach utódja a NOB élén.

Coventry optimista az esélyeit illetően. A sportolói bizottság elnökeként szerzett tapasztalatai alapján úgy érzi, rendelkezik a szervezet vezetéséhez szükséges tapasztalattal. Az utóbbi években gyakran kiállt a sokszínűség mellett, és az elnökválasztási kampányának is ez a fő mottója: szerinte a NOB mozgalma eljutott odáig, hogy egyrészt női vezetője, másrészt afrikai elnöke legyen. A legfontosabb kérdés ugyanis szerinte a nemzeti olimpiai bizottságok helyzete lesz a következő években: mivel az Egyesült Államokban és Zimbabwéban is edzett, tudja, hogy a finanszírozás mennyire eltérő lehet az egyes országokban, és ez hogyan befolyásolja a sportolókat. Emlékszik arra, hogy a sportolói karrierjében „innovatívabbnak” kellett lennie a a zimbabwei anyagi lehetőségek által, és azt sem felejti, milyen nagy hasznát vette az Olimpiai Szolidaritás modelljének, hiszen az ösztöndíjak lehetővé tették számára, hogy levegye az anyagi terhet a szüleiről.

Jelentős szerepet játszott a sportolói bizottság stratégiájának kidolgozásában, amely a közösségépítésre, a sportolók döntéshozatalban való beleszólására, valamint a szakmai és magánéletben való fejlődés lehetőségeinek biztosítására összpontosít. Szerinte továbbra is a sportolók állnak mindennek a középpontjában, így az, hogy a sportolói bizottság elnökeként őket képviselhette, megtanította neki, hogy milyen összetett kihívásokkal kell szembenéznie a NOB-nak.

"Sportolóként megéltem és teljesítettem az álmaimat, a pályafutásom végén pedig egyértelműen azon gondolkodtam, hogyan tudnék még mindig részt venni az egészben. Ekkor találtam rá a sportolói bizottságra, és ez vezetett el oda, hogy többéves tapasztalattal az olimpiai mozgalomban egyéni tagként tevékenykedjek. Az utóbbi időszakban elképesztő támogatást kaptam a kollégáimtól, sokan mondták, hogy nagyon jó vezető lennék, úgyhogy azt éreztem, itt az idő: eljött Afrika és eljött egy női elnök ideje. Valahol úgy fogom fel ezt az egészet, hogy újra visszatérek a sportolói pályára: meg kell nyerni ezt a versenyt, és óriási a vágy, hogy én kerüljek ki győztesen" – nyilatkozta az afrikai sajtóban.

Coventry 2026-os dakari ifjúsági olimpia, valamint a 2032-es brisbane-i olimpia koordinációs bizottságának elnöke is. A közelmúltban az ENSZ Közgyűlésén képviselte a NOB-ot, és arról beszélt, a sport létfontosságú szerepet játszik az ENSZ fenntartható fejlődési céljaiban, mivel lehetőséget biztosít a lakosság számára a közösség erősítésére, a béke előmozdítására és a fiatalkori bűnözés megelőzésére.

Anita DeFrantz 2001-es elnökválasztási kampánya óta nem volt női elnökjelölt. Közös bennük, hogy mindketten élsportolói múlttal lettek NOB-vezetők, hiszen DeFrantz olimpiai bronzérmes evezős. Coventry szerint a sportolói felfogása a szervezeti munkában is segít neki, így a kampány során nem nagy szavakkal fog dobálózni, hanem leginkább a kommunikációra épít.

Coventryn kívül még hatan indulnak az elnöki posztért: Sebastian Coe, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség elnöke, ifj. Juan Antonio Samaranch, a korábbi NOB-elnök fia, Faisal al Hussein jordán herceg, David Lappartient, a Nemzetközi Kerékpár Szövetség (UCI) első embere, Morinari Watanabe, a Nemzetközi Torna Szövetség (FIG) vezetője és Johan Eliasch, a Nemzetközi Sí és Snowboard Szövetség (FIS) elnöke.

A jelölteknek januárban videófelvételen kell részletezniük a programjukat, ezeket lejátsszák a NOB januári ülésén. A választást a március 18. és 21. közötti tisztújító kongresszuson tartják meg a görögországi Olümpiában.