Döbbenet az úszó Eb-n: földönkívüli ember lopta el a show-t

E sorok írója 2016 nyarán hüledezve nézte (mint egyébként mindenki, aki ott volt), ahogy a hódmezővásárhelyi Gyarmati Dezső Sportuszodában, a junior Európa-bajnokságon az akkor épp a 16. születésnapját ünneplő tehetség sorra nyeri az aranyérmeket a hátúszószámokban – 50-en és 100-on sem volt ellenfele saját magán kívül, igaz, 200-on lemaradt a dobogóról –, ezzel párhuzamosan pedig sorra dönti meg a junior világcsúcsokat.

.

Akkor 50-en 24,94-et, 100-on 53,65-öt tudott, majd egy évvel később, a budapesti világbajnokságon a felnőttmezőnyben is letette a névjegyét. Ha már ott volt, 200-on robbantott, 1:55,14-es junior világcsúccsal éppen, de lecsúszott a dobogós helyekről, negyedik lett. A nagyközönség már nem láthatta, de a 2017. július 28-i esti programot követően percekig ült a Duna Aréna egyik rajtkövén. Csalódott volt, többet, legalább érmet szeretett volna.

Talán ez a pillanat is kellett ahhoz, hogy 2017 végétől egy egészen döbbenetes sorozat vegye kezdetét. A rózsaszín sapkájáról és a nyakláncáról (általában mindig, minden versenyen nyakláncban úszik) elhíresült tehetségből hirtelen klasszis lett: előbb a koppenhágai rövidpályás Európa-bajnokságon nyert négyszer, majd 2018-ban a glasgow-i Eb-n háromszor, a Buenos Aires-i ifjúsági olimpián hatszor, a hangcsoui rövidpályás világbajnokságon kétszer, a 2019-es, szintén glasgow-i rövidpályás Eb-n pedig ismét hatszor.

A 2019-es kvangdzsui vb-n nem volt igazán csúcsformában (egy ezüst és két bronz), de az, hogy a hát mellett gyorson és vegyesen is megérkezett a világelitbe, kétségtelenné vált.

Mint ahogy az is, hogy a felnőttek között is kibérel magának egy-két világrekordot néhány évre. 2017 decemberében, a szentpétervári rövidpályás Salnikov-kupán 100 háton villogott a neve mellett a WR felirat (48,90-et repesztett akkor, a jelenleg is fennálló rekord a tavalyi, stílszerűen a budapesti ISL-sorozatban elért 48,58-as űrideje), majd 2018 nyarán Liam Tancock 2009-es, még cápadresszben úszott csúcsát döntötte meg 50-es medencében, 50 háton (24,00-t ment, négy századdal volt jobb a brit római világbajnokságon teljesített idejénél).

Hétfőn este, a Duna Arénában utóbbira tett rá egy lapáttal. Az előfutam 24,23-as eredményét a középdöntőben 23,93-ra faragta, amivel ő lett a világtörténelem első embere, aki 24 másodpercen belül úszta az 50 méter hátat. Nem hitte el, fogta a fejét - ez legalább akkora, korábban elképzelhetetlennek tűnő, már-már földönkívüli pillanat a férfimezőnyben, mint Adam Peaty szárnyalása a mellúszótávokon, Milák Kristóf 200 pillangós rekordja, vagy épp Caeleb Dressel 100 pillangós csúcsa.

– nyilatkozta sajátosan.

Az április eleji orosz bajnokságon már megmutatta, hogy jó a formája (példának okáért 47,31-et produkált 100 gyorson), ennek tükrében nem meglepetés, hogy a hétfőn Európa-bajnoki csúcsot úszó 4x100-as orosz gyorsváltó befejezőembereként, a mezőny legjobbjaként 47,10-et repült. Egyéniben 50 gyorson, 100 gyorson és 100 háton áll még rajthoz az Eb-n (plusz ugye 50 háton a kedd esti döntőben, ahol a 23,93-on még tovább javíthat), hisz ezt a három számot teljesíti az olimpián.

Minimum esélyes most is, és minimum esélyes lesz nyáron Japánban is – mind az aranyra, mind a világcsúcsra.

A pechje, hogy Tokió nem Magyarországon van...

FRISSÍTÉS: A kedd esti döntőben 23,80-ra javította az 50 hát világcsúcsát. Csak úgy, lazán.