Bajnok lett, másnap doppinggal lebukott az olimpiára készülő úszó

Nem mondhatjuk, hogy André Calvelo számára megérte ez a váltás, mindenesetre így jár az, aki anabolikus szteroidokkal készül az év második legfontosabb versenyére, azaz az olimpiai válogatóra. A kétszeres ifjúsági olimpiai ezüstérmes úszó pályafutása legnagyobb eredményét érte el az április 19. és 24. között Rióban megrendezett brazil bajnokságon, miután április 23-án a nála jóval rutinosabb, világbajnoki dobogós, olimpiai döntős riválisait megelőzve, 48,15-ös idővel megnyerte a 100 méter gyorsot. A második helyen Pedro Spajari (48,31), a harmadikon Breno Correia (48,74), a negyediken Marcelo Chierigini (48,83) végzett.

Legalábbis egészen másnapig ez volt a végeredmény. Előbb a brazil doppingellenes hatóságok, majd a brazil úszószövetség (CBDA) jelentette be, hogy egy meg nem nevezett, az olimpiára a nemzeti bajnokságon kvalifikáló úszó doppingtesztje pozitív lett, majd nem sokkal később hozzátették, hogy Calvelóról van szó.

Mint kiderült, a március 18-án, egy edzőtáborozás során véletlenszerűen levett minta a szervezetében a tiltólistás drostanolone propionate nyomait mutatta ki, ami segíti az izomtömeg gyors növekedését – nyilván idő kellett ahhoz, hogy a vizsgálat eredménye kiderüljön és azt nyilvánosságra hozzák, de már az önmagában furcsa, hogy bő egy hónappal a doppingvizsgálat után, tiltott szerrel a szervezetében egyáltalán rajthoz állhatott. Csak a rend kedvéért, így nézett ki Calvelo közvetlenül a 100 gyors döntője után:

Amint kiderült az eset, az úszó minden eredményét törölték, egyben közölték vele, hogy a maximális négyéves eltiltásnál ne nagyon számítson kedvezőbb ítéletre. Mivel azonban még tartott az országos bajnokság, újabb furcsa és gyors döntésként megengedték az előfutamban a kilencedik helyen végző, tehát a döntőről épphogy lemaradó, egyébiránt korábban szintén doppingügybe keveredő, aztán felmentett Gabriel Santosnak, hogy a versenyprogram legvégén egyedül ismét leússza a távot – ennek okaként azt jelölték meg, hogy Calvelo doppingolása miatt Santosnak kellett volna ott lennie a fináléban, és ugyanúgy meg kellett volna kapnia az esélyt az olimpiai kvalifikációra, mint az „eredeti” döntősöknek.

Santos fogta magát és 48,49-et repesztett, amivel egyrészt pozíciót bérelt magának a 4x100-as brazil gyorsváltóban és így a tokiói csapatban, másrészt egyéniben Spajari mögé a második helyre ugrott, ami a két induló/nemzet szabály alapján szintén olimpiai indulást jelent – már ha a szövetség és a sportdöntőbíróság úgy dönt, hogy az egyedül, versenytársak nélkül, utólag úszott eredmény jogos és érvényes.

Ha ez nem lenne elég, Calvelónak még mindig van minimális esélye arra, hogy a törölt eredményeit visszaállítsák és ott legyen az olimpián, ehhez azonban az kéne, hogy a B-mintája valamilyen csoda folytán negatív legyen. Tegyük hozzá: nem valószínű, hogy az lesz…