Vagy legalábbis nem mond igazat. Mondjuk jelen esetben a két fogalom között ég és föld a különbség.

A magyar úszótársadalom - beleértve korábbi és jelenlegi versenyzőket, edzőket, vezetőket, elnököket, szülőket, szurkolókat - három csoportra oszlott az utóbbi napokban.

Úszás
"Cseh Laci nem azért lett világklasszis, mert terror alatt tartották"
24/11/2021 10:21
Az első csoportot azok alkotják, akik kifejtik a véleményüket. Beszélnek, nyilatkoznak, írnak, kommentelnek, lájkolnak. Helyeselnek vagy szitkozódnak, beállnak valaki vagy inkább valami mögé.
A második csoportot azok alkotják, akik hallgatnak. Hallgatnak, mert tudnak, éreznek, emlékeznek, eszükbe jutnak pillanatok, legyen szó pozitív vagy negatív oldalról. Hallgatnak, mert hallgatniuk kell vagy úgy érzik, hogy hallgatniuk kell.
A harmadik csoportot azok alkotják, akik nem tudják, kinek vagy minek higgyenek, vagy egyáltalán akarnak-e hinni. Nem tudják, mert itt egyszerűen nem létezik olyan, hogy aranyközépút, hogy picit ide, picit oda: vagy ez van, vagy az. Vagy ennek hiszel, vagy annak.
Turi György edzői pályafutásának, azon belül is edzői módszereinek arra vonatkozó részét, amelyek Cseh László, majd Kozma Dominik, Kiss Noémi, Bernek Péter vagy épp Batházi Tamás nyilatkozataiban előkerültek, az úszótársadalom szintén a fentebb említett hármas megosztottságban ítéli meg. A média ereje hatalmas, bárki gondolhat bármit, ugyanakkor az ítélkezés, egész pontosan az érzések, emlékek felidézése azoké, akik ott voltak. Akik x vagy y oldalról át/túl/megélték a közös munkát, legyen szó edzői vagy versenyzői oldalról.
Ezáltal a közvéleménynek (ebből vagy abból a szemszögből) valóban véleménye lehet és van is. Azt, hogy mi az igazság, azaz Turi György valóban lelki terrorban tartotta-e módszereivel a versenyzőit, mindenki a saját érzései, emlékképei, felfogása alapján dönti el. Merthogy vannak, akik így, és vannak, akik úgy élték át/túl/meg a közös munkát: vannak, akik életük legrosszabb, és vannak, akik életük legjobb korszakát fűzik az edzőhöz. No meg persze vannak a kívülállók, akik hallanak, hallottak ezt vagy azt, és ez alapján alkotnak véleményt, ez alapján hisznek ennek vagy annak.
Az ügy másik oldala viszont semmiképp sem sarkítható erre vagy arra: ott nincs magán- és közvélemény, nincs x és nincs y. Ez a másik, nagyon súlyos oldal pedig az, hogy történt-e szexuális bántalmazás, vagy sem.
Merthogy az elmúlt napok interjúáradataiból egyvalamit mindenki közösen, kétségek nélkül állapíthat meg: valaki hazudik. És a “valaki nem mond igazat” jelen esetben talán túlzóan súlytalan megállapítás lenne.
Az első opció, hogy az eddig nyilvánosan megszólalók közül Dara Eszter, Reményi Diána és Szepesi Nikolett hazudik. Dara abban, hogy Turi a pekingi olimpia alatt a szállodaszobában puszilgatta a nyakát, emellett többször rácsapott vagy belemarkolt a lányok fenekébe az edzéseken, Szepesi esetében pedig még tovább ment, és volt, hogy az úszódresszt elhúzta a szeméremdombjáról. Reményi abban, hogy Turi az egész csoport előtt állította mérlegre a 15-16 éves lányokat, és ha húsz dekát híztak, akkor közölte, hogy menjenek haza röfögni. Szepesi pedig abban, hogy a 2013-ban megjelent könyvében arról írt, Turi egyszer odament hozzá egy korábbi úszóbajnok társaságában, lehúzta Szepesi melegítőnadrágját, félrehúzta a fürdőruháját, majd azt mondta: "Nézd már, milyen szépen leborotválta a p.nciját...”
A második opció, hogy Turi György hazudik. Abban, hogy a 24.hu-nak adott interjújában visszautasította Dara és Szepesi vádjait, és arra a kérdésre, hogy igazak-e ezek az állítások, így fogalmazott: “Ezt komolyan gondolja, hogy egyáltalán megkérdezi? Ne vicceljen! Eszter a nevelt fiamnak volt a barátnője. Három éven keresztül ott ült a családi asztalnál, együtt nyaraltunk, jártunk kirándulni. De kérdezek valamit. Mi az oka annak, hogy miközben 2013 júniusában, Szepesi Niki könyve után az összes létező egykori és jelenlegi úszóm – igen, Cseh Laci és Kozma Dominik is – és az összes úszóedző, számos szülő aláírásával állt ki a Cár mellett, mondván nem történt ilyen, most, 2021 végén, előjönnek olyan panaszok, amelyeket korábbi versenyzőim az ezredforduló magasságában, vagy még régebben láttak, vagy látni véltek? Miért most érett meg Laciban, Dominikban, Eszterben, pláne Kiss Noémiben – aki még a nyolcvanas években Egérrel úszott – az, hogy ezeket elmondja?”
A magyar úszósport, de úgy egyáltalán bármilyen sport, nevelés-oktatás, a pedagógia jelene és jövője szempontjából két dolog miatt lényeges igazán, hogy kiderüljön, ki hazudik: egyrészt azért, hogy le lehessen zárni, a helyére lehessen tenni a múltat, másrészt azért, hogy szexuális bántalmazás (legyen az szóbeli vagy fizikai) vagy annak a gyanúja, vádja sehol, soha többé ne fordulhasson elő. És nem azért, mert például előfordulna manapság (a Magyar Úszó Szövetség gyermekvédelmi programja például pont a korábbi botrányok után jött létre 2018-ban, azért, hogy ilyenek ne történhessenek), de az ördög nem alszik. Lehet, hogy az elmúlt pár évben aludt, és most, plusz a következő pár évben épp alszik, de tíz-húsz éven belül bármikor felébredhet.
Az igazság feltárása pedig jelen esetben a MÚSZ, egészen pontosan az öttagú bizottság kezében lehet, akik a közeljövőben meghallgatnak valamennyi érintettet, és jelentést készítenek a történtekről.
Csak remélni tudjuk, hogy hamarosan kiderül, ki mondott igazat és ki nem. Vagyis inkább ki hazudott, és ki nem.
Úszás
Turi György: „Bevallom, megütöttem egy lányt. Szepesi Nikit. Nyakon vágtam.”
11/11/2021 20:13
Úszás
Cseh Lászlót elbúcsúztatták, Milák Kristóf országos csúcsot úszott a budapesti világkupán
08/10/2021 19:45