43 évesen visszatért és 7. olimpiájára készül a világklasszis úszó

Pedig ez volt az év, amikor Therese Alshammar életében először indult olimpián. A svéd úszósport egyik legnagyobb tehetségeként már 1993-ban, 15 évesen döntőzött 100 méter háton a felnőttek között a sheffieldi Európa-bajnokságon, majd 1994-ben indult a római világbajnokságon, és egyértelmű volt, hogy viszik őt Atlantába is.

Ott végül a 16. helyen zárt főszámában, egy évvel később, 1997-ben azonban tanulmányai miatt az Egyesült Államokba költözött, és – immár gyorsúszóspecialistaként – rögtön megszerezte élete első világ- és Európa-bajnoki érmeit. Ez csak a kezdetet jelentette a hosszú és sikeres karrierben: 2000-ben, az athéni rövidpályás vb-n négyszer nyert, Sydneyben, az olimpián két ezüstöt (50 és 100 gyors) és egy bronzot (4x100-as gyorsváltó) szerzett, ezt követően pedig szinte nem volt olyan év, hogy ne álljon dobogóra valamelyik világversenyen, emellett a világrekordok sem „kerülték el” őt.

2007-ben, Melbourne-ben 50 pillangón nyerte a vb-t, 2009-ben, szintén 50 pillangón rövidpályán olyan világcsúcsot úszott, amit a mai napig senki sem tudott megdönteni (24,38), majd 2011-ben, Sanghajban 33 évesen győzött 50 gyorson. Ott volt a londoni, majd a riói játékokon is, utóbbi pedig (ahol ő vitte a nyitóünnepségen a svéd zászlót) a hatodik részvételét jelentette: az első olyan úszónő lett, aki hat olimpián indult.

12 világbajnoki cím, 25 Európa-bajnoki arany, összesen 71 érem a nagy világversenyekről, ám egyvalami, az ötkarikás arany mindig is hiányzott. 2016 novemberében, 39 évesen úgy döntött, visszavonul és családjára koncentrál, s noha azóta is edzésben maradt, ember nem gondolta volna, hogy anyukaként, 43 évesen lennének még bármiféle versenyzéssel kapcsolatos tervei a profi úszósportban.

Rajta kívül. A június első két napján rendezett, Canet-en Roussillon-i Mare Nostrum-állomáson ugyanis Alshammar a sérüléséből visszatérő Sarah Sjöströmmel együtt ott volt, és nemcsak ott volt, hanem versenyzett is 50, valamint 100 gyorson. Finoman jeleznénk: 30 évvel azután, hogy az 1991-es svéd rövidpályás országos bajnokságon életében először aranyérmes lett.

A visszatérés célja egyértelmű és könnyen kitalálható. A svéd médiának adott nyilatkozatában elárulta, hogy hiányzott neki a versenyzés, és úgy érzi, reális esélye lehet arra, hogy bekerüljön a 4x100-as női gyorsváltóba, ezáltal ott legyen a tokiói olimpián. Ehhez az kell, hogy a június 27-i kvalifikációs zárásig a legjobb hat svéd közé kerüljön – jelenleg Sara Junevik a hatodik 55,99-cel, Alshammar most 57,82-t tudott az előfutamban (50 gyorson 25,52-t úszott), de például a római Sette Collin is lesz még lehetősége javítani.

Alshammarnak a tokiói lenne zsinórban a hetedik olimpiája, amivel egyedüli rekordtartóvá válna az úszók között.

Ha szeretnél minden reggel értesülni a legfrissebb híreinkről, iratkozz fel HÍRLEVELÜNKRE!