25 éve nyerte meg a BEK-et a '90-es évek legendás pólócsapata, a Benedek Tibor repítette UTE

E sorok írójának a szöuli olimpia volt az első nagyobb sportélménye, de vízilabdával kapcsolatos emlékeink nem maradtak az 1988-as ötkarikás játékokról. A barcelonairól már igen, főleg a torna gólkirálya, Benedek Tibor miatt, lenyűgözött minket a játéka. Aztán rácsatlakoztunk a klubvízilabdára is, úgy 1993, 12 éves korunk óta követjük a magyar pólót, és Benedek miatt az 1990-es években kiemelten figyeltünk az Újpest szereplésére, az 1994-es BEK-menetelésük meghatározó szerepet tölt be az életünkben. 25 év elteltével is.

Az hagyján, hogy minket ennyire foglalkozott ez a szupercsapat, amely abban az évtizedben nyert három LEN-kupát, zsinórban három BEK-finálét játszott és európai Szuperkupát is nyert, de például a nagy Újpest miatt a később két olimpiai aranyérmet is szerző Gergely István és öccse, Mihály is miattuk utazott Szlovákiából Budapestre, hogy láthassa élőben a legjobb vízilabdát játszó csapatot, Gergely Misi később aztán játékosként is erősítette az UTE-t. De saját bevallása szerint Szivós Mártont is lenyűgözte a lila-fehérek játéka, a már két szuper filmet rendező Reisz Gábor pedig az UTE ifijében testközelből csodálhatta Benedekéket, erről mesélt is a vele készített interjúnkban. 

A nagy Újpest felépítésében kulcsszerep jutott Görgényi Istvánnak, aki 1984-ben lett az Újpest edzője, és itthon teljesen új módszerekkel kezdett el dolgozni (nem mellesleg, amikor Benedek Tibor szövetségi kapitány lett, Görgényi segített neki a tanácsaival, a tőle tanultakat alkalmazta is a nemzeti együttesnél). A VLV-nek 2015-ben adott interjújában így beszél erről:

Majd 1989-ben a klubhoz szerződött Benedek Tibor, aki 2013 decemberében ezt mondta erről egy óbudai beszélgetésen: "Hívott a Vasas, a Spartacus és az UTE. A Vasas és a Spartacus 20-20 ezer Ft-ot ajánlott, az UTE 10 ezret. Tehát nem a pénz döntött." Benedekkel együtt jött Varga Zsolt is, Vincze Balázs már régebb óta ott játszott, ahogy például Vigvári Csaba vagy Dala Tamás, a most az UVSE-ben pólózó tehetségek, Vigvári Vendel és Dala Döme édesapjai és Gál András. Görgényi átvette Ratko Rudic tudományosságon alapuló edzésmódszereit is, "és akkor én elkezdtem ezt bevezetni az Újpestben, Kovács Pista folytatta, ő volt az asszisztens edzőm az utolsó évben."

A legnagyobb sikereket már Kovács István vezetésével érte el az UTE, így az 1993-as LEN-kupa-győzelmet is, a friss alapítású sorozatot magyar klub nyerte meg először. Majd 1986 és 1991 után 1993-ban is magyar bajnok lett az Újpest - innentől, és ezzel együtt - zsinórban háromszor, így ismét indulhatott a legrangosabb nemzetközi kupasorozatban, és ha már ott volt, meg is nyerte a BEK-et. De még milyen meneteléssel!

A sikerben kulcsszerep jutott a szezon előtt Szegedről Újpestre igazoló Szabó Zoltánnak, aki már első újpesti évében tarolt.

A selejtezőben például kikaptak Benedekék attól a Catalunyától, akikkel szemben a kétfelvonásos fináléban majd veretlenek maradnak később. Csurka Gergely írja a sportág bibliájában, az Aranykorban ezeket a sorokat (tőle idézzük az összes tudósítást a könyvéből): 

"Az UTE együttese az elmúlt évi BEK-finálét csupán hosszabbításban elvesztő Mladost Zagreb elleni csatára készülődött. Nem állították a fiúk, hogy vérmes reményekkel. Igaz, azt sem, hogy feltett kezekkel. Egy biztos, a papírforma a horvátok három-négygólos sikerét ígérte. Néha azonban előfordul, hogy nagy hirtelen, szinte önmagukat is meglepve, egy sportegylet tagjai megtalálják a ritmust, az összhangot, a tökéletes harmóniát. És onnantól történhet bármi, letéríthetetlenül és megállíthatatlanul menetelnek végig az úton. Valami hasonló történt az Újpest együttesével, amikor néhány másodperccel az első támadás végét jelző duda előtt Vincze Balázs tíz méterről ejtett egy gólt Danko Rebicsnek. Ettől fogva a lilák egyszerűen nem tudtak téveszteni, csak mentek, mentek, mentek - vethettek nekik bármennyi gáncsot. Pedig a Nakosz-Caputti bírópáros próbálkozott becsülettel. Ha a Mladost uszodában a hazai gárda 17-szer játszhat emberelőnyben, ellenfele pedig csupán 5-ször, az az esetek túlnyomó többségében elég szokott lenni a sikerhez. A negyeddöntő első felvonásán a vereség elkerüléséhez is kevés volt. Benedek és Dala ismét varázsolt, amit pedig a friss szegedi szerzemény, Szabó Zoltán művelt... A meccs akkor dőlt el véglegesen, amikor egy nyilvánvaló sarokdobás helyett a hazaiak kapták meg a labdát, így a kornerhez induló Szabó nem kis hátránnyal eredt embere után. Miközben visszafelé tempózott, egyszercsak elépottyant a labda. Istenkém, nem lehet minden indítás pontos. Szabó azonnal felismerte a lehetőséget, visszafordult, aztán a gólpasszt úgy köszönte meg a kapusnak, hogy egy Szegeden tanult piszkos kis trükkel a fejére pattintotta a labdát, ami onnan kacsázott a hálóba. Rebics ekkor önként 'kijelentkezett" a csapatból, ám helyettese, Skolnekovics sem tudott csodát tenni. Végül úgy nyertek a lilák 14-12-re, hogy még átkozódhattak is, hiszen már 12-7-re is vezettek. Zágrábban, a BEK tavalyi finalistája, Európa legeredményesebb klubcsapata ellen. Csoda-e, hogy a meccshez afféle harci zenét szolgáltató rezesbanda tagjai a negyedik negyed közepén abbahagyták a tülkölést a rajtkövek mögött, és szedelőzködni kezdtek?"

Vajon hogy élte meg ezt a meccs hőse, Szabó Zoltán? Így: 

Visszaadjuk a szót Csurka Gergőnek: 

Az elődöntőben a Posillipo Napoli próbált a lila-fehérek útjába állni, kevés sikerrel.

"A violákat úgy engedték el itthonról, hogy ha lehet, ne kapjanak ki nagyon Nápolyban. Elvégre a világot uraló Itália legjobbját, a Posillipót vezérelte a Kovács-legénység útjába a sors. És a világot uraló együttesben négy olasz (Gandolfi, a Porzio-fivérek, Fiorillo), egy jugoszláv olimpiai bajnok (a kapus, Sostar) 'húzódott meg', plusz a hazai kiegészítők mellett két balkezes klassziscenter, régi ismerősünk, Polacik, továbbá az amerikai Humbert. 

És hogy nézett ez ki belülről? Szabó Zoltán megmondja:

Vissza Csurka Gergő tudósításához:

Az egész BEK-sorozatban lenyűgöző teljesítményt nyújtó Benedek Tibornak ez a legemlékezetesebb meccse abból az évből. Az elődöntős párharc két felvonásán összesen kilenc (9!) gólt lőtt.

A két mérkőzéses finálé első felvonását Budapesten rendezték március 26-án, a visszavágóra pedig Barcelonában került sor április 12-én, vagyis idegenben ünnepelhette fantasztikus sikerét az Újpest az ellen a Catalunya ellen, ahol a jugoszláv Gocanin Szöul ötkarikás bajnokaként, míg Pedrerol, Payá, Pedro García, Abarca és legfőképpen az évtized egyik legzseniálisabb kapusa, a tragikusan fiatalon, 2006-ban mindössze 37 évesen elhunyt Jesús Miguel Rollán spanyol válogatottként pólózott. 

Megint Csurka Gergő következik:

A lila-fehérek sikerének összetevőit kérésünkre Szabó Zoli és Benedek Tibi is összefoglalta. Jöjjön előbb a szegedi szakértő megfejtése:

Itt egy videó az elődöntő és a finálé első meccsének összefoglalójáról Knézy Jenővel ("Lődd be, Dala Tamás! Belövi, szófogadó fiú."),  a kupaátadásról és az őrületes reptéri fogadtatásról, Benedek Tibor, Dala Tamás és Vincze Balázs nyilatkozatával. A síró, örömkönnyeket hullajtó Újvári László (Pinokkió) is feltűnik a felvételeken, az eddigi egyetlen magyar műugró Eb-győztes masszőrként tevékenykedett a lila-fehérek mellett, Dalával ápolt igen jó, zrikákkal teli barátságot.

Az elképesztő szurkolótábor szerepét Benedek Tibi is kiemelte, ő mélyebb szakmai elemzésbe is belement.