Cserepadosok a rekordkísérleten: Mi lesz veled Sub7sub8 projekt?

A hosszútávú triatlon szerelmeseinek egyébként is izgalmasnak ígérkezett az idei év, hiszen a rekord kísérleten kívül két világbajnokság is helyet kapott a naptárban, és mivel még csak most kezdődik el az olimpiai kvalifikáció (olimpiai távon), szokás szerint a legnagyobb sztárok közül is sokan belekóstoltak a hosszútávozásba. Az elmúlt hónapokban azonban egymást követték a rossz hírek.

Kezdődött minden azzal, hogy Lucy Charles-Barclay március végén bejelentette, hogy a bal csípőjében fáradásos törést szenvedett, így nem tud részt venni a Sub8 projekten, sőt egy darabig edzeni sem tud rendesen. Őt Kat Matthews pótolja majd, akinek legalább maradt két hónapja felkészülni a küldetésre. Ezt követően jött Frodeno (Achilles-sérülés), Javier Gomez (covid), Gustav Iden (légúti fertőzés), Alistair Brownlee (egyéb betegség) és Joe Skipper (covid) visszalépése a St. George-i világbajnokságtól, ami minden idők egyik legnagyobb csatáját hozhatta volna Blummenfelttel és Lionel Sanderssel kiegészülve.

A versenyt végül a Blummenfelt nyerte Sanders előtt, de ilyen előzmények után neki ez amolyan bemelegítés volt a nagy megmérettetés előtt. A norvég sztár egy korábbi nyilatkozatában kifejtette, hogy a Sub7-kísérlettel kapcsolatban a legnagyobb elvárása, hogy vetélytársát, Alistairt le tudja győzni, az idő csak másodlagos. Elmondása szerint az lenne a legrosszabb forgatókönyv, hogy 6:59 alatt célba ér, de csak második lesz. Ez még megtörténhet, de egészen biztosan nem úgy, ahogy ő gondolta.

Amikor már az utolsó simításokat végezték a Sub7Sub8 szervezői, jött az újabb arculcsapás. Alistair Brownlee egy héttel a rajt előtt bejelentette, hogy Lucy Charles-Barclayhoz hasonlóan csípősérüléssel bajlódik, és csak segítőként tud részt venni a rekord kísérletben. A brit kiválóságra alaposan rá jár a rúd az utóbbi időben, hiszen, részben bokasérülése miatt (amit azóta megműtöttek) nem tudta magát kvalifikálni az olimpiára, majd a korábban említett ok miatt az Ironman-világbajnokságot is kihagyta. Ráadásul az egyetlen fontos versenyen, ahol ott volt (Oceanside 70.3) csak a negyedik helyen végzett. Az ő kiesésével így a Sub7 fő versenyzői szerepét Joe Skipper vállalta magára, de hogy tőle mit lehet várni, az jó kérdés, főleg annak tudatában, hogy nemrég esett át a covidfertőzésen. Brownlee így kommentálta a történteket:

Természetesen a sérüléshullámnak a szervezők és a szurkolók sem örülnek. Chris McCormack, korábbi kétszeres Ironman világbajnok, az esemény egyik vezetője a következőt nyilatkozta:

Blummenfeltnek a tervei mindenesetre a történtek ellenére sem változtak. Továbbra is készen áll a megmérettetésre, és esze ágában sincs félvállról venni Skippert.

A világ valaha volt legjobb Ironman ideje (7:21:11, Cozumel 2021) egyébként szintén a norvég klasszis nevéhez fűződik, de akkor az úszást erős sodrásban tették meg, ami több perc előnyhőz juttatott minden versenyzőt, így azt az időt nem hitelesítették világrekordként. És ha ehhez hozzátesszük, hogy még így is több, mint 21 perccel gyorsabb időt kéne produkálni Drezdában, elég lehetetlennek tűnik a rekordkísérlet. Igaz, a szabályok lehetővé teszik, hogy mind a négy versenyzőt fejenként, egy 10 fős csapat segítse végig a verseny során, ami valamelyest könnyebbé teszi a dolgukat. A segítők névsora még változhat, de a jelenlegi helyzet szerint olyan klasszisok is szerepet vállalnak, mint Lars Bottelier, hétszeres holland hosszútáv-úszó bajnok, Jonathan Brownlee olimpiai bajnok triatlonista, Alex Dowsett, korábbi egyórás világcsúcstartó kerékpáros (aki egyenesen a Giro d’Italiáról érkezik), vagy épp Lani Rutto kenyai maratonista, aki 2:06:34-es egyéni maratoni rekorddal rendelkezik.

Azért gyorsan tegyük hozzá, hogy segítők ide vagy oda, olyan részidőket kéne menni mindhárom versenyszámban, hogy az ember izmai már az elemzés láttán is besavasodnak.

Szakértők véleménye szerint a mágikus idő felállításához a következő idők szükségesek, összehasonlítva az eddigi rekord részidőkkel.

Ehhez kéne egy percen belüli összdepózási idő.

Ehhez kéne egy percen belüli összdepózási idő.

Mindent egybevetve azt lehet megállapítani, hogy a női álomidő elérésére nagyobb az esély, mert ott alapból kevesebb az eddigi rekordból (Chrissie Wellington 8:18:13, Roth 2011) ledolgozandó idő, de nem lesz egyszerű, az egészen biztos. Azt meg továbbra is tűkön ülve várjuk, hogy a férfi elit minden tagja összemérje tudását egy fontos versenyen is. Mondjuk október 8-án, Hawaii-on.

forrás: részben tri247, sub7sub8.com, precisionhydration.com