Zárulnak a nyolcaddöntők, itt a nagyágyúk és az underdogok napja

A női mezőny egyetlen, még versenyben lévő korábbi wimbledoni bajnoka is pályára lép a hétfői napon, ráadásul ez az összecsapás számít a legnagyobbnak talán mind a nyolc mérkőzés közül a fordulóból. Simona Halep ráadásul kvázi címvédőnek mondható, miután a tavalyi győztes Ash Barty visszavonulása miatt nincs a mezőnyben.

Arról nem is beszélve, hogy a románnak az elmúlt évek sérülései után ismét jó évadja van. Füves szezonja hasonlít a három évvel ezelőttihez, Hamburgban csak a későbbi győztes Beatriz Haddad Maia verte őt az elődöntőben. Wimbledonban még játszmát sem veszített eddig, első három meccsen közül egyedül a szabadkártyás Kirsten Flipkens után ejtett néhány izzadságcseppet.

Badosa azonban jó formában van, áprilisban második is volt a világranglistán, és itt is ő a negyedik kiemelt. Papíron a legmagasabban rangsorolt a még versenyben lévők közül. Az előző körben a szintén korábbi wimbledoni bajnok Petra Kvitovát verte két szoros játszmában, de előtte neki is könnyű dolga volt eddig. Eddig egyetlen közös találkozásuk idén volt Madridban, akkor a román nyert két játszmában.

Különös, némileg atipikus nyolcaddöntő az ausztrál és az amerikai összecsapása. A táblának ebben a szakaszában a papírforma szerint Felix Auger-Aliassime-nek kellene helyet foglalnia, az ausztrál azonban jól ki tudta használni az előtte lévők bukásait. Ott van tehát a legjobb 16 között, de a világranglista 99. helyén álló férfi idén a Roland Garros kivételével csak Challenger tornákon vett részt. Ezt megelőzően egyetlen füves meccse volt, azt is elvesztette.

Taylor Fritz azonban különösen szereti a füves borítást. Megnyerte az eastbourne-i felvezető versenyt, ráadásul nem először. Eddigi három meccsen nem vesztett játszmát, ráadásul ez eddigi legjobb wimbledoni szereplése. Tavaly a harmadik forduló volt a végállomás, korábban pedig még hamarabb kiesett. Valószínűleg egy gyengébb formában lévő Auger-Aliassime sem okozna neki gondot jelen állapotban, de most van itt neki az ideje, hogy valami nagyot hajtson végre.

Ajánlunk hétfőre még egy amerikai-ausztrál párharcot, amelynek külön érdekessége, hogy egyik versenyző sem kiemelt játékos. Mindezek ellenére sokak szerint az ausztrál akár a végső győzelmet is megszerezheti az idén 100 éves centerpályán. Való igaz, ő olyan játékos, aki csak akkor tud jól teljesíteni, ha megvan a kellő motiváció. Akkor viszont mindent le tud győzni. Ez általában a hazai Grand Slam-tornán szokott előfordulni, de különösen szereti a füves borítást. Idén jól is megy neki, Halléban és Stuttgartból is elő döntés volt. Könnyen meglehet ez Wimbledonban is. Főleg, ha úgy játszik, mint az előző fordulóban Stefanos Tsitsipas ellen.

Amerikai ellenfele idén már hozott egy nagy bravúrt, amikor négy játszmában verte a kanadai Dennis Shapovalovot. Ezenkívül azonban kifejezetten jó eddig a sorsolása: sem a selejtezős német Kuhn, sem a salakot jobban kedvelő Daniel Elahi Galán nem okozhatott neki komoly problémát. Itt azonban egy sokkal nagyobb fallal fogja magát szembe találni.

A 20. kiemelt amerikai a harmadik fordulóban hozta az eddigi legnagyobb feladatot. A három évvel ezelőtt éppen Wimbledonban feltűnt honfitárs, Coco Gauff ellen egy elveszített rövidítésben elvesztett első játszma után összesen három játékot vesztett, és ott van a legjobb 16 között. Csekély füves tapasztalata szembetűnő. A három évvel ezelőtt Roland Garros elődöntős amerikai Wimbledonban eddig három meccset játszott pályafutása során, abból egyet tudott megnyerni. Ezt idén már megháromszorozta. A fejlődés azonban megkérdőjelezhetetlen, hiszen mind Melbourne-ben, mind Párizsban a 16 jelentette a végállomást.

Ahhoz, hogy ebben még ennél is több legyen, az elsőre ugyan könnyűnek tűnő, de kifejezetten veszélyes francián keresztül vezet az út. Talán mondhatjuk, hogy a női mezőny legnagyobb sztorija az övé. Az első fordulóban kiütötte az egy évet kihagyó, szabadkártyával visszatérő Serena Williamset, majd két sima, kétjátszmás meccs következett. Az utóbbi ráadásul a hazai, szintén szabadkártyás Katie Boulter ellen, aki a tavalyi döntős Karolína Plíškovát múlta felül. Mindkettőjük nyolcba kerülése meglepetés lenne, de eddigi meccseik alapján mindkettő megérdemelné.

Hétfői előzetesünk és valószínűleg a hétfői játéknap is ezzel a meccsel fog zárni. Hogy volt idén csillaghullás bőven a férfiaknál, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy mind a nyolc nyolcaddöntő közül ez az egyetlen, ahol két kiemelt játékos találkozik egymással.

Ugyanez a két ember az előző Grand Slam-tornán, Párizsban is találkozott, akkor egy fordulóval korábban tudott nyerni a későbbi győztes Nadal három sima játszmában. Ilyen találkozója itt, Londonban még csak egy volt, az előző körben, Lorenzo Sonego ellen. Hogy menet közben lendül bele a játékba a rekord GS-győztes, vagy tényleg nem sikerült jól a borításra való váltás, ezen a meccsen fog eldőlni.

Az idei wimbledoni tornán ugyanis jól megy a hollandoknak, a legjobb 16 közé ketten is bejutottak, ráadásul a felvezető tornákon is jól szerepeltek. Zandschulp a londoni 500-ason jutott elődöntőig, és egyelőre itt is viszonylag kiegyensúlyozott. Kiemelésének köszönhetően eddig nem találkozott kiemelttel, egy három- és két négyjátszmás meccsen van túl.