Utálja a sajtót, elege van a Sampras-Agassi mániából, és úgy gondolja, Venus nélkül Serena sem lenne

Szerencsém volt, mert nagyon jó teniszelmék és remek emberek vettek körbe mindig is. Tom Gulickson, Jay Berger, Jim Loehr és Venus – ő gondolkodik talán a legjobban az életről a játékosok közül. Elképesztően szerencsés vagyok. Nyolcévesen ismertem meg Gullicksont, akkor még nem is teniszeztem. Ha nincs Gully, sohasem találkozom Bergerrel. Ha pedig nincs az ismeretség Jay-jel, nem találkoztam volna Loehrral. A Tour nélkül nem lógnék együtt Venusszal, és nem tanulhatnék John Isnertől.

Nagyon összetett ember. Őrület, hogy bármit is mondok neki, ő azt már rég tudja. Már azt megelőzően összerakja, hogy elmondtam volna. Őrület. Nagyszerű emberekkel dolgozott együtt. Remekül látja, hogy a tenisz valójában mennyire kicsi a nagyobb dolgok tekintetében. Nagyszerűen érzi az egyensúlyt, hogy mi az, ami igazán számít. Dolgozott olyan haditengerésszel, aki látta aknára lépni a legjobb barátját. Ezek traumatikus élmények, az, hogy egy sárga labdát püfölök és sokat hibázok, nem az.

Nem hiszem, hogy képesek lennénk rá.

Az oroszok. Az oroszok még sokáig itt lesznek, és dominálni fognak még egy darabig.

Mi csak páran vagyunk. Alacsonyabb a minta. Európában van a foci és van a tenisz. Amerikában az amerikai foci, a baseball és a kosárlabda. A világ legjobb sportolói amerikaiak, viszont ők inkább kosaraznak vagy amerikai fociznak. És miért is ne? Én is azt kívánom, bárcsak kosaraznék. Elég jó sportoló vagyok, egy kétszáztíz centis emberhez képest jól mozgok. Ha egy középszerű kosárlabdázó lennék, egy top 20-as az NBA-ben, akkor évente 28 millió dollárt keresnék. Helyette gürcölök, utazok a világ minden pontján, és kevesebbet keresek. Maradhatnék otthon, 12 éven át beváltani a csekkeket. Ha nyolcadik ember vagy a Bullsnál, többet keresel, mint a világranglista-8. teniszező.

Őszinte leszek: a fiatalok jobbak nálunk. Korda pokoli jó játékos. Brooksby brutális. Komoly kis második hetes játékos lesz belőle. Nakashima is tisztán üti a labdákat. Amerikai szempontból ezek a fiatalok lesznek, akiket le kell győzni. Korda apukája nagyszerű játékos volt, és nem bántásból mondom, de neki nehéz volt nem kiemelkedni. Olyan emberek mellett nőtt fel, akik remekül gondolkodnak a teniszről, ő is egy jó gyerek. Megvan a testfelépítése, megfelelő adottságai vannak a modern teniszhez. Mégis inkább Brooksbyra tennék. Különleges játékos, aki akár világelső is lehet. Teljesen másképp működik az agya. Megvan az elképzelése, másképp látja a dolgokat, nagyon nehéz ellenfél. Az alapvonal mögötti játéka Djokovicra emlékeztet. Mélyen játszik, tisztán üti a labdákat, remekül mozog, megfelelő méretei vannak. Megvan benne az x-faktor, a gondolkodása miatt Grand Slam-bajnok lehet a jövőben.

Azok a srácok tényleg borzalmasak, van közöttük néhány rossz újságíró. Akik csak kritizálni tudnak, iszonyú negatívak. Vagy semmit sem tudnak a teniszről. Valamennyi sportmédia közül a teniszt tartom a legrosszabbnak.

Egészen biztos vagyok benne, hogy vannak, de egy sincs azok között, akik meginterjúvolnak és akikkel a sajtótájékoztatókat csináljuk. Döntőbe jutok Torontóban, és azt kérdezik tőlem, hogy mi a baj az amerikai tenisszel. Miért nincsenek amerikaiak a top 30-ban? Ugyanez ment Rómában is: elődöntőbe jutottam, de megtalálták a negatívumokat. 23 vagyok, Rafával játszom, szóval eléggé rendben mennek a dolgok. Torontóban döntőzöm, és arról fogunk beszélgetni, hogy az amerikaiak nem nyernek Grand Slameket?

Finoman odaszúrtak John Isnernek. Nem értettem, miért, 10 éven keresztül top 20-as játékos volt. Aztán volt egy újságíró, aki azt mondta: idén nincs vegyes páros a Roland Garroson, pedig az tesz egy Grand Slamet Grand Slammé. Tényleg? Ez valami vicc? A vegyes párosnak még csak léteznie sem kellene. Teljesen meg kellene szabadulni tőle. Nem adnak el rá jegyeket, senkit nem érdekel, senki sem nézi, senki sem akar ott lenni. Szabaduljanak meg tőle, fordítsák azt a pénzt a női és férfi selejtezőre. Azokról kell gondoskodni, akikben megvan a potenciál, hogy jegyeket adjanak el. Megdöbbent az egész. A média pedig szörnyű ebben a sportban. Visszafognak minket, de tényleg.

Azt kell élvezni, ami van. A srácok ott vannak. Miért kell őket ennyit kritizálni? Ne hasonlítsanak minket Samprashoz és Agassihoz. Csak élvezzék a mi játékunkat, drukkoljanak nekünk. Semmit sem tudnak rólam. Rengeteg negatív ember van. Most sorolhatnám a neveket, de nem teszem. Valójában persze szeretnék neveket mondani, ki akarom hívni őket, ugyanakkor nem akarom, hogy tudják, foglalkozok a szarságaikkal, mert nincs beleszólásuk az életembe.

Egy nevet mondani fogok. Chris Fowler a Twitteren írt Carlos Alcarazról, a legfiatalabb játékosról, aki negyeddöntőbe jutott Grand Slamen. Azt írta: "Milyen kár, hogy bedobta a törülközőt, reméljük, nem csinál ebből rendszert.” Szánalmas volt.

Visszaírtam Fowlernek: „Azok után, amit Carlos mutatott a héten, tényleg megkérdőjelezed a bátorságát?” Rettenetes állítás volt. Ez az ember az ESPN-en egyetemi focimeccseket csinál, nem kellene teniszmeccseken dolgoznia. Árt a sportnak, mert az ESPN-en sokan vannak, akik a focit követik vagy semmit sem tudnak Carlos Alcarazról, és semmit sem tudnak a teniszről. „Ez a srác csak úgy lesétált a pályáról, micsoda idióta” – gondolhatják. Ez nem történhet meg. Ha én vezető lennék a teniszben, ezt túlságosan sértőnek tartanám.

Totálisan, persze, tudom, hogy vannak, de ugyanazzal a logikával írtak be a negatív amerikai narratívába. Nem tépelődöm ezen, viszont az emberek nagyon érzékenyek rá. Ha nem akarod elviselni, akkor ne is csináld. Nem fogok csak úgy bokszzsákként ülni. Lehet mást is találni Samprason és Agassin kívül, túl lehet rajtuk lépni. Hagyjuk már ezt a szart. Vége van. Változtak az idők. 2021 van, nem a nyolcvanas-kilencvenes években élünk, ideje továbblépni.

Barátok vagyunk, nincs harag. Nem mi leszünk a következő Agassi, Sampras vagy Courier. Tudod, hogy hányszor kérdezték ezt tőlem? Végre kimondhatom, hogy nem tudom, de kibaszottul nem is érdekel. Annyit tudok, hogy kedvelem Francest, Tommyt és Fritzet. Jól érezzük magunkat és járjuk a világot. Frances Sierra Leonéból származik, és csodálatos munkát végzett. Tommy Paul Greenville-ből, Észak-Karolinából származik. Nem pénzes háttérből jött, nincs edzője. Az anyukája spórolta össze a pénzt, minden versenyre elutaztak, mindegy, mennyire messze volt az. Ugyanez a helyzet velem is. Nem volt sok pénzünk, de remek szüleim vannak, akik minden forrást igyekeztek megadni, az adósság árán is. A semmiből jöttünk, szóval minden nézőpont kérdése.

Van bennem némi büszkeség. Mint ahogyan a győzelmek is büszkévé tesznek, próbálok a tőlem telhető legjobb lenni. Nem érdekel, hogyan nyerek, legyen az bármennyire is csúnya, nem érdekes, ha egy újságíró kritizálni akar emiatt, hogy nincsenek labdamenetek. Ha 95%-ban tudom hozni az adogatásomat, akkor top 8-as lehetek. A világ egyik legjobb sportolója vagyok. Évente 8-10 millió dollárt fogok keresni, le se szarom, hogy mások mit gondolnak.

Más, formabontó. Kicsit punk. Hosszú, különböző, őrült, hullámos. Szeretem. Külön szeretem, hogy az emberek nem szeretik.

McEnroe több pénzt keresett az egyik festménnyel, mint amennyit a tenisszel. Egy csomó ilyen festménye van. Komoly művészetről beszélünk: Andy Warhol, Basquiat, négy Philip Gustons van nála, ő a kedvencem. Ez elég vad. Egyébként nagyon kedves fazon. Mindig is jól kijöttem a McEnroe-hoz hasonló emberekkel, szinte lehetetlen, hogy valami probléma legyen velük, mert mindig elmondják az érzéseiket. Nyíltan megmondja, hogy mi a helyzet. Ráadásul nem sokan mondhatják el, hogy van náluk négy Philip Guston-festmény, Basquiat, Picassók és Warholok, emellett pedig a 70-es és 80-as évek rock and roll teniszéhez tartoznak. Őrültnek tartják őt, egy forrófejű New York-inak. Közben pedig hihetetlenül optimista volt a Laver-kupa alatt is. Félreértik őt. Egy zseni. Briliáns és kulturált. Egy rocksztár.

Grand Slamet akarok nyerni.

Az a legkevésbé kedvelt tornám. 128 nő és 128 férfi. Csodálatos esemény. Többet akarnak fizetni, mint a többi versenyen. Mindent megtesznek, amit csak tudnak. Annyi, hogy minden márkának szüksége van egy fotósorozatra, és nincs idő az edzésre. Négy-ötórás fotózások vannak, ami teljesen kifáraszt. A tenisz másodlagos. Utálom.

Torontóban nekem is voltak hosszú szüneteim, és a kritikákat is megkaptam, de megint az van, hogy nincsenek tisztában a helyzettel. És ismételten: ezért szar a teniszmédia. Még csak nem is tudják. Hat perc kellett, hogy a mosdóig elsétáljak. Három vagy négy perc, hogy megszabaduljak és frissre cseréljem az izzadt zoknikat, a cipőbetéteket átrakjam egy másik pár cipőbe, és újra bekössem azokat. A US Openen gyorsan, két perc alatt átöltöztem Basilashvili ellen, és nem értettem, hogy mi a baja. Ki a faszért panaszkodsz? Csak azért csinálod, mert Murray panaszkodott, és az most menő.

Van igazság mindkét oldalban. Ha úgy vesz ki mosdószünetet, hogy nem öltözik át, akkor nincs mentség.

Hogy elhagytam a szövetség orlandói teniszközpontját és függetlenül kezdtem dolgozni. Az, hogy Jar Berger van mellettem, azt is jelenti, hogy a számlát nekem kell fizetnem, mert korábban a USTA edzett. Miután a saját pénzemet költöttem, mindent ki akartam hozni belőle, és persze ilyenkor gondoskodsz arról, hogy a megfelelő ember kerüljön melléd. Nem akartam megkönnyíteni a melót. Sokkal gyorsabban lettem profi, egyedül azt bánom, hogy nem húztam ezt meg korábban. Ez nem a USTA ellen szól. Ha ők nincsenek, most nem lennék ebben a helyzetben.

Nagyon vagány. Többet tanultam tőle, mint bármely más aktív játékostól. Teljesen máshogy melózik, mint a többiek. A nagyok másképp gondolkoznak. És elképesztően vicces, nagyszerű a humora. Élvezem a társaságát és hogy tanulhatok tőle.

Még most is hihetetlen, milyen a küzdőszelleme. Nem tűri a vereséget, már a gondolattól is rosszul van. Nem gondol a győzelmeire, mindig a pillanatnak él. Ha nem lenne Serena, ő lenne a valaha volt legjobb női játékos. De azt is el kell mondani, hogy Serena sem lenne Venus nélkül. Szóval ezt a státuszt szinte kettejüknek kell adni.

Forrás: Inside Tennis

Minden nap hírlevelet küldünk az olvasóinknak, amiben az előző nap legfontosabb sporthíreit, az elemzéseinket és persze sok más érdekességet is megmutatunk. Az Eurosport hírlevelére ezen a linken lehet feliratkozni.