Felbukkant egy két méter magas, fiatal teniszező, aki imád borsot törni a nagyok orra alá

Gabriel Diallo Montrealban született. Édesapja guineai, édesanyja ukrán, Oroszországban ismerkedtek meg. „Az apám egy nagyon kis faluból származik, amit még a térképen volt fent” - mondja a 22 éves Diallo.

Az egykori dzsúdóst és sakkozót edzője, Martin Laurendeau így jellemzi: „Fantasztikus fiatal srác, rendkívül kiegyensúlyozott, példás értékrenddel rendelkezik, kivételes szülei vannak, nagyon tisztelettudó, keményen dolgozik, ez minden, amit egy edző egy játékostól remélhet. Tényleg nagyon kiegyensúlyozott, hatalmas étvágya van, ha a tanulásról van szó, és teljesen beleéli magát a tapasztalatszerzésbe.”

Gabriel Diallo az egyik legmagasabb játékos a pályán, 2,03 méteres magasságával és 90 kg-os súlyával. De a fiatal montreali előnye, hogy a magassága ellenére nagyon jól mozog. „Mindig is úgy gondoltam, hogy ez segíthet nekem, megvan bennem a képesség, hogy jól tartsam az irányváltásokat, hogy jól mozogjak” - válaszolta, amikor a méretéről kérdezték. „Persze voltak olyan időszakok, amikor felnőttként gondjaim voltak a tartással és a mozgásommal, de úgy gondolom, ezeken jól átvészeltem" - tette hozzá.

„A játékosok és az edzők nagyon meglepődnek ezen" - ismerte el Laurendeau. „Amikor az ember ilyen nagy valakit lát, nem számít erre. Szerintem Gab átlagon felüli. A magas játékosoknak nagyon nehéz a csípőjükkel irányt váltaniuk."

Gabriel Diallo néhány évvel ezelőtt, 2019 és 2022 között a Kentucky Egyetemen játszott főiskolai teniszt. Fiatalon Félix Auger-Aliassime édesapjának, Sam Aliassime-nak az akadémiáján edzett, aki befogadta őt. „A francia edző, Cédric Kauffmann kezei alatt nevelkedett" - meséli Laurendeau. „Cédric korábban az ATP Touron játszott; ő szokta hozni a játékosokat és felkészíteni a profi teniszezői létre. Igazságos ember. Amikor Gabriel vonakodott visszamenni az iskolába és profinak állni, Cédric felült egy repülőre, és azt mondta neki: 'Nem, nem, menj csak, ott vagy a melbourne-i selejtezőben', míg sok más edző azt mondta volna: 'Nem, játssz még egy szezont nálunk, hogy megnyerjük a bajnokságot.'"

„Nagyon keményen dolgoztunk, sokat edzettünk” - mondja Diallo. Amikor megérkeztem, az eredményeim nem voltak ott, ahol az edző szerette volna, de az edzések színvonala mindig magas volt. Erre volt szükségem, és ezt próbálom megtartani a profi karrierem során" - árulta el a 22 éves srác.

Gabriel Diallo lehet, hogy csak 143. a világranglistán, de máris szép győzelmeket tudhat magáénak. Például: James Duckworth (62. a ranglistán) nyert, amikor a 669. volt, majd Jordan Thompson is áldozatául esett, Dan Evans kétszer, amikor a top 30-ban volt; Lorenzo Musettit pedig a Davis-kupában verte meg, amikor az olasz a top 20-ban volt. Ó, és persze egy korábbi Grand Slam-győztest, Dominic Thiemet is verte már meg.

„Gabriel szeret a világranglistán előtte lévő játékosokkal játszani. Mindez felhúzza, inspirálja őt, és ilyenkor látjuk, hogy mire képes, de dolgoznunk kell azon, hogy stabilabbá tegyük a vele egy szinten lévő vagy mögötte álló játékosok ellen” - magyarázza az edzője. „Ami a kemény ütéseit és a fegyvertárát illeti, bőven van elég, hogy sok jó játékost megzavarjon, és olyan meccseket nyerjen, mint pénteken a US Openen" - tette hozzá az edző.

Martin Laurendeau könnyekig hatódott, amikor felidézte játékosa győzelmét a 24. helyen álló Arthur Fils ellen a US Open második fordulójában szerdán. „Ez nagyon sokat jelent! Egész nyáron Challengereken játszott, ez tényleg egy másik világ, ez a pálya tényleg nagyon nehéz, igazi csata, de az itt töltött idő arra való, hogy megéljük ezeket a pillanatokat”.

Pedig Diallo közel állt a kieséshez a selejtezőben, amikor a második fordulóban, Titouan Droguet ellen két meccslabdát kellett hárítania.

A kanadai ezt is megoldotta, majd a selejtezőből érkezve megszerezte első Grand Slam-győzelmét a 84. helyen álló spanyol Jaume Munar ellen, mielőtt jött a Fils elleni találkozó. Ezután pedig következett szombaton a Louis Armstrong Stadionban a világranglista 14. helyén álló Tommy Paul elleni összecsapás, ahol az első szettet el tudta hozni, és az amerikai ellenfelével 3 óra 28 percig gyűrték egymást, de végül akkora csodát azért nem tudott tenni, hogy továbbmenjen. Az viszont biztos, hogy nem most láttuk utoljára a legnagyobbak között szerepelni.

„Két évvel ezelőtt, amikor még iskolába jártam, ha valaki azt mondja nekem, hogy bejutok a US Open 3. fordulójába, nem tudom, hogy elhittem volna-e neki. Az álmok valóra válnak” - mondta Diallo, aki a 103. helyről várja a folytatást a világranglistán.

Forrás: L'Équipe