Döntő szett Tie-Break: A legdrámaibb 10 perc

Egy teniszmérkőzést lehet stílusosabban lezárni?

Fotó: Eurosport

Ki dönti el, hogy a döntő szett tie-break intézménye mennyivel jobb, mint az elhúzódó, sokszor történelmi rekordokat író, és a jegyvásárló nézők számára kifizetődően izgalmas kijátszott döntő szettek?
Vagy még inkább, ki dönti el, hogy melyik jobb a nézőknek? Melyik az igazságosabb? Melyik éri meg jobban hosszútávon a televíziós társaságoknak, a szponzoroknak, a tornaigazgatónak, a nézőknek és a játékosoknak?
Mivel a US Open az egyetlen olyan Grand Slam-torna a négyből, ahol 6:6 után rövidített játék zárja le az utolsó szettet, az elmúlt hetekben megint felerősödött a DSZ TB Fan Club hangja.
A 2016-os US Openen két olyan mérkőzés is volt, ami valóban azt igazolja, hogy a döntő szett tie-break a tenisz legizgalmasabb tíz perce.Karolina Pliskova 4:6, 6:4, 7:6-ra győzte le azt a Venus Williamst, akinek fogadóként meccslabdája volt 5:4-nél. Azaz feltételezve, hogy kisebb nyomást jelent mondjuk 5:5-nél vagy 13:13-nál hozni az adogatást, mint folyamatosan a meccsben maradásért szerválni, Pliskovának jól jött a tie-break.
Lucas Pouille 6:1, 2:6, 6:4, 3:6, 7:6-ra győzte le Rafael Nadalt a torna legjobb mérkőzésén. A francia brékhátrányból kapaszkodott vissza a döntő szettben, és ha feltételezzük, hogy az előző három fordulóban lejátszott tizennégy, majd a Nadal ellen lejátszott öt szett után ő bírta volna kevésbé a 6:6 után következő hatodik játszmát, Pouille-nak jól jött a tie-break.
Venus és Rafa szurkolói tehát talán utólag jobb szerették volna, ha nem rövidítés dönt a harmadik és az ötödik szettben, ám az sem kétséges, hogy a torna legjobb női és férfi mérkőzései voltak ezek, melyek izgalmas, megjósolhatatlan csúcspontja, újságírói szakzsargonnal élve méltó befejezése volt a két döntő szett tie-break.
A Pliskova-Williams mérkőzést hiszitek vagy sem, pont a tenisz történelem egyik legdrámaibb döntő szett rövidítésének huszadik évfordulóján rendezték: az 1996-os US Open-negyeddöntőben Pete Sampras döbbenetes körülmények között verte meg Alex Corretját.
picture

Fotó: Eurosport

Íme, néhány sorsdöntő, drámai, emlékezetes, legendás US Open tie-break a múltból.

Szeles Mónika - Jennifer Capriati, 1991, női elődöntő

A 15 éves Capriati kétszer szervált a győzelemért, mégsem tudta befejezni a meccset, amit végül a 17 éves Szeles nyert döntő szett tie-breakben, és élete első US Open-döntőjébe jutott.

Justine Henin-Hardenne - Jennifer Capriati, 2003, női elődöntő

Capriati a második és a harmadik szettben is adogatott egyszer-egyszer a győzelemért, és összesen tizenegy alkalommal volt két labdára a döntőbe jutástól. A három óra három percen át tartó, hajnali fél egykor véget érő mérkőzést végül mégis Henin nyerte. Érdekesség, hogy mindkét teniszező egyaránt 127 pontot nyert a meccsen.

Tracy Austin - Martina Navratilova, 1981, női döntő

Ez volt az első alkalom, hogy döntő szett tie-breakben dőlt el egy Grand Slam-trófea sorsa. A 18 éves Austin a rövidítést végül simán hozta a friss amerikai állampolgár Navratilovával, és második US Open-győzelmét szerezte meg, két évvel a berobbanása után.

Ivan Lendl - Pat Cash, 1984 férfi elődöntő

Taán a tenisz-történelem egyik legnagyobb napja volt. Lendl 3:6, 6:3, 6:4, 6:7, 7:6-ra győzte le Casht, 7-4-re hozva a rövidítést. Lendl legendás módon hárított egy meccslabdát korábban, még 5:6-nál: tenyeressel átemelte a labdát Cash feje fölött.
picture

Fotó: Eurosport

Andre Agassi - James Blake, 2005 negyeddöntő

Jelen sorok írója ezt a mérkőzést még kis egyetemistaként nézte az Eurosporton, nem is sejtve, hogy egy hónap múlva már kommentátornak fog tanulni a csatornánál, de arra tisztán emlékszik, hogy élete legizgalmasabb teniszmérkőzését látta, és egyik ámulatból esett a másikba.
Agassi kétszettes hátrányból egyenlített, bár a döntő játszmában Blake volt közelebb a győzelemhez: 5:4-nél adogatott a továbbjutásért, majd a tie-breakben 5-4-nél két labdára volt tőle. A hajnali negyed kettőkor véget érő meccsen több mint 20 ezren maradtak az Arthur Ashe Stadionban, amikor Agassi végül 8-6-ra megnyerte a rövidítést.
Blake később azt mondta, hogy még sosem kapott ki ennél szórakoztatóbb módon (a játék színvonala elképesztő volt), Agassi pedig azt nyilatkozta a pályán adott interjúban, hogy még sosem érezte magát ilyen jól ezen a pályán és  "ma este nem én győztem, hanem a tenisz nyert."

Jimmy Connors - Aaron Krickstein, 1991, férfi nyolcaddöntő

A tenisz-történelem másik legendás mérkőzése: a 39. (!) születésnapját aznap ünneplő Connors 4 óra 42 perc alatt 1-2-es szetthátrányból, a döntő játszmában 2:5-ös hátrányból fordított a 27 éves Krickstein ellen, miután 8-6-ra nyerte a mindent eldöntő rövidítést. Connors már ugyanezt megcsinálta az első fordulóban Patrick McEnroe ellen (0-2-es szetthátrány, 0-3 a döntő szettben).
"Az ilyen meccsekért élek. Azért, hogy döntő szett 7:6-ra nyerjem meg az ilyen mérkőzéseket." - mondta később.

Hana Mandlikova - Martina Navratilova, 1985, női döntő

Mandlikova élete egyetlen US Open-trófeájáért igencsak megküzdött: 7:6, 1:6, 7:6-ra verte az egyik legjobbat, és 1970 óta az első nem amerikai (színekben versenyző) női győztes lett New Yorkban. A döntő szett rövidítésben egyszer csak bekattant neki valami, hiszen a finálé utolsó hat labdamenetét megnyerte.

Martina Navratilova - Steffi Graf 1986, női elődöntő

A US Open legnagyobb női klasszikusai közé tartozik. A mérkőzést még pénteken kezdték el, ám Navratilova 4:1-es vezetésénél leszakadt az ég, a folytatásra pedig 24 órát kellett várni. Graf rövidítésben harcolta ki a döntő szettet, ahol először Navratilova vezetett 4-2-re, majd Grafnak 4-5-nél fogadóként volt két meccslabdája, majd egy újabb a tie-breakben 8-7-nél. A mérkőzést mégis Navratilova nyerte, aki végül egy nappal később a US Open-trófeát is megkaparintotta.

Pete Sampras - Alex Corretja, 1996, férfi negyeddöntő

A US Open történetének egyik legdámaibb mérkőzését élhettük át pontosan húsz esztendővel ezelőtt. A címvédő és világelső Pete Sampras igen nagy bajban volt Alex Corretja ellen. 1-2-es szetthátrányból kellett kiharcolnia a döntő szettet, melynek során fizikailag a határon táncolt, és rosszul volt.
A döntő szett tie-break második pontjánál a pályán hányt, majd 6-7-nél egy elképesztő röptével hárított meccslabdát. 7-7-nél alig állt a lábán, amikor másodikra ászt ütött és kiharcolt egy mérkőzéslabdát. Úgy tűnt, hogy azt már nem tudja lejátszani, hiszen kis híján összeesett, ám Corretja kettőshibát ütött. A mérkőzés után a spanyol azt mondta: "Ez volt életem talán legjobb meccse. A legjobb és a legrosszabb is."

Steffi Graf - Pam Shriver, 1985 női negyeddöntő

Minden idők egyik legszorosabb Grand Slam-mérkőzéseként tartják számon ezt a találkozót, mely az első olyan meccs volt a US Open történetében, ahol minden szett rövidítésben dőlt el. Shriver 4:1-re is vezetett a döntő szettben, 5:3-nál adogatott a győzelemért, és 4-3-ra vezetett a rövidítésben, ám elveszítette az utolsó négy pontot. A 7:6, 6:7, 7:6-ra megnyert meccs egyben a 15 éves Steffi Graf első Grand Slam-elődöntőjét is jelentette.

John McEnroe - Jimmy Connors, 1980, férfi elődöntő

Hullámzóan fordulatos mérkőzésen csapott össze a címvédő Mcenroe és legnagyobb riválisa, a két évvel korábbi bajnok Connors. McEnroe 6:0-ra veszítette el a harmadik szettet, és ezzel közel került a kieséshez, ám végül egyenlített, és a döntő szett rövidítést is meglehetősen simán hozta.

Ken Flach - Darren Chaill, 1987, férfi 1. forduló

Flach 3 óra 18 perc alatt győzte le a selejtezőből főtáblára jutó Cahillt 1:6, 6:4, 3:6, 6:1, 7:6-ra. A döntő szett hozott csak igazán szoros csatát, az viszont tényleg szoros volt: a 17-15-el véget érő rövidítés a tie-break 1970-es bevezetése óta a leghosszabbra nyúló rövidítés volt.

Mark Philippoussis - Thomas Johansson, 1998, férfi negyeddöntő

Az ausztrál élete első Grand Slam-elődöntőjébe jutott, miután 4:6, 6:3, 6:7, 6:3, 7:6-ra győzte le Johanssont. A 12-10-re megnyert döntő szett tie-break során Philippoussis három meccslabdát is hárított.

Rogerio Dutra Silva - Vasek Pospisil, 2013, férfi 1. forduló

Legyen elég annyi erről a meccsről, hogy a brazil teniszező kétszettes hátrányból fordítva 4:6, 3:6, 7:6, 6:2, 7:6-ra nyert, méghozzá úgy, hogy hét (!!!) mérkőzéslabdát hárított.

John McEnroe - Shlomo Glickstein, 1985, férfi 1. forduló

A címvédő és világelső McEnroe nem várt nehézségekbe ütközött a 173. helyen álló Glickstein ellen az 1. fordulóban. Az amerikai végül 6:1, 6:7, 2:6, 6:3, 7:6-ra nyert, de ehhez a döntő szettben kétszer kellett visszajönnie brékhátrányból, és végül csak az ötödik meccslabdáját tudta értékesíteni a rövidítésben.
picture

Fotó: Eurosport

Csatlakozz a több mint 3 millió felhasználóhoz az appunkon
Legyenek mindig kéznél a legfrissebb sporthírek, eredmények, élő közvetítések
Letöltés
Cikk megosztása
Hirdetés
Hirdetés