Negyeddöntők elé II.

Bevezetés, pusztán csak azért, mert imádom ahogyan a spanyolok beszélnek angolul:

Meg egyébként is elhangzik benne egy mondat, hogy Rafa az öltözőben belenézett a Gonza-Tsongába, ahol olyan tenyereseket látott, hogy szerinte csak akkor van esélye, ha a legjobbját nyújtja.

Ami mondjuk nem teljesen biztos, hogy így van, de előfordulhat, és legfőképp jól hangzik.

Maradjunk annyiban, hogyha Gonza úgy játszik ahogy akkor, vagy úgy ahogyan egykoron az Ausztrál Open negyeddöntőjükben Nadal ellen, akkor még előfordulhat, hogy a legjobb is kevés.

De ugyanakkor az is benne van a pakliban, hogy Nando maga alá üti a labdákat, és akkor pedig Nadal besétál. Már csak azért is, mert a chileivel ez bármikor előfordulhat. Bárki ellen.

Nekünk persze az előbbi variáció lenne az igazán jó, de ez nem valami nagy okosság, ki lenne érdekelt abban, hogy szarul játsszon bármelyik is.

Rafától nem tartok, ő ott lesz, és kihozza magából azt, amit tud.

Kiderül majd, hogy tényleg mostanra lendült-e bele igazán - hiszen Monfils ellen volt először olyan igazi a visszatérés óta - vagy azért még inkább hullámzó ez a forma.

A nagy kérdés Gonza.

Aki a legjobb teniszével MINDENKIT le tud győzni, csak ezt a legjobb teniszt, ezt néha elrejti rettentően.

Szóval nem tudom, de ha tudnám se mondanám.

Gonza le tudja ütni Rafát ez az egy biztos, csak az elmúlt öt meccsükön éppen játszmát sem nyert ellene.