Hová tűnt Björn Borg? – A 40 évvel ezelőtti US Open-döntő, ahol véget ért egy gigászi párharc

Az elmúlt 17 év során Roger Federer 40 alkalommal mérkőzött Rafael Nadallal, ebből 9-szer Grand Slam-döntőben jött össze az igazi teniszcsemegének számító Fedal-párosítás. De 2006 óta a svájci kerek 50-szer lépett pályára Novak Djokovic ellen, kétszer ráadásul ötszettes wimbledoni fináléba bonyolódtak – mindkettő szerb győzelemmel ért véget. A prímet viszont Nadal és Djokovic különcsatája viszi, akik máig 58-szor találkoztak, csak a Roland Garroson kilenc meccset vívtak egymás ellen.

Csak összehasonlításképp, Björn Borg és John McEnroe rivalizálása három évet (1978-1981) és 14 mérkőzést ölel fel. Mégis, az övéké a tenisztörténelem egyik legmeghatározóbb, legmarkánsabb párharca – nem csoda, hogy nemrégiben vászonra is vitték.

40 évvel ezelőtt, ahogy a lemenő nap árnyékot vetett a már akkor is hatalmas Louis Armstrong stadion pályájára, több mint 18 ezer szurkoló volt szemtanúja, amint két világklasszis teniszező – túl rövidre fogott – egymás elleni története bizarr lezárást kap. Előbb majd’ felrobbant a nézőtér, amint a helyi erő, a tősgyökeres New York-i McEnroe megnyerte harmadik US Openjét, 4-6 6-2 6-4 6-3 arányban legyőzve legnagyobb riválisát a 2 óra 40 percig tartó fináléban. De ami ezután történt Flushing Meadows-ban, mindenkit megdöbbentett.

Míg McEnroe a szüleivel ölelkezett, de még mielőtt a magasba emelhette volna a trófeát, Borg gyakorlatilag felszívódott. Ha úgy tetszik, megszökött a díjátadóról és nem jelent meg a kötelező sajtótájékoztatón sem. Edzőjével és egyik legfőbb bizalmasával, Lennard Bergelinnel együtt kisétált a stadionból, majd egy villámgyors zuhany után behuppant egy kombi hátuljába és elhajtott a helyszínről. Soha többé nem láthattuk se a US Openen, se más Grand Slam-tornán játszani.

Borg, aki azon a nyáron töltötte a 25-öt, már hatszoros Garros-bajnoknak mondhatta magát, és zsinórban ötször nyerte meg a wimbledoni tornát 1976 és 1980 között, mielőtt McEnroe megállította a ’81-es döntőben. A US Open-döntőjük is eleinte szorosan alakult, sőt, a harmadik szettben, 1-1-es szettállásnál 4-2-re még a svéd vezetett, de amint McEnroe visszabrékelt és kiegyenlített, Borg mentálisan összeomlani látszott. Csendben elbukta a negyedik játszmát is, majd kezet nyújtott és eltűnt a színről.

„Számomra ez egy keserédes emlék” – idézi vissza a manapság teniszkommentátorként dolgozó McEnroe a negyven évvel ezelőtti eseményeket. „Ahogyan vége lett, szinte észrevétlenül… lesétált a pályáról a díjátadó előtt, hogy aztán soha többé ne játsszon. Annak ellenére, hogy nekem ez egy fantasztikus pillanat volt, megnyerni Wimbledont és a US Opent egymás után, és átvenni a világelsőséget, visszatekintve azt kívánom, bárcsak tovább játszhattunk volna egymás ellen.”

„Éveken át, amikor összefutottam vele, azt kérdezgettem tőle: ’Mikor térsz vissza? Ugyan már, ember, ez röhejes, gyerünk!’” – meséli a botrányhős amerikai, aki ezután még három Grand Slam-győzelmet gyűjtött és összesen 7 egyéni GS-címmel fejezte be pályafutását 1994-ben. „Valamifajta hiányérzetem volt, üresség volt bennem, és évekbe telt, mire elfogadtam a döntését. Szerintem a sportág is sokat veszített ezzel.”

Amit azokban sokan nem tudnak, hogy Borg két halálos fenyegetést is kapott az 1981-es US Open ideje alatt, mindkettő a New York-i National Tennis Center telefonközpontjába futott be, amire azóta sincs magyarázat. Az egyiket a Jimmy Connors elleni elődöntőt megelőzően kapta, a másik a döntő napján, 16 óra 45 perckor érkezett, azaz az első szett kellős közepén. Borg utóbbiról egészen a mérkőzés végéig nem tudott, mígnem edzője értesítette.

Attól függetlenül, hogy McEnroe volt a hazai játékos, sokan szorítottak Borgért, a sármos svédért is, aki divatot teremtett ikonikus, piros-fehér-kék fejpántjával, mellyel megzabolázta szőke tincseit. Borg ekkor tizedik alkalommal játszott a US Openen, és négyszer jutott el a döntőig, ám végül trófea nélkül maradt. ’76-ban és ’78-ban Jimmy Connors verte, 1980-ban pedig szintén McEnroe, alig két hónappal azután, hogy legyőzte az amerikait egy ma már legendás, maratoni wimbledoni fináléban, ahol a negyedik játszma 34 pontos rövidítésbe torkollott (18-16), a döntő szett pedig 8-6-tal lett az övé.

A két teniszező személyiségében és játékfelfogásában kirajzolódó éles különbségek nagyban hozzájárultak a Borg-McEnroe párharc gigászi jellegéhez. Miközben a „Jégember” Borg már-már gép módjára tette a dolgát az alapvonalról, és a jégkorongozóktól ellesett kétkezes fonákjaival tarolt, addig a balkezes McEnroe játéka a zavarkeltésről szólt, vadsága pedig magatartásában is kiütközött.

„Mi voltunk a tökéletes jin és jang” – fogalmaz McEnroe. „Egyikünk ösztönösen agresszív volt, a másik pedig vérbeli kontrajátékos. Velünk kapcsolatban minden teljesen ellentétes volt, a kinézetünktől kezdve a játékstílusunkig.”

Természetesen akkori játékostársaik is érzékelték a kettejük közötti vibráló kontrasztot.

„Björnben mindig volt egyfajta távolságtartás” – mondja az amerikai Rick Meyer, aki az 1980-as US Openen a harmadik fordulóig jutott, ahol épp McEnroe-tól kapott ki. „Sosem játszott párost, sosem edzett a helyszínen, tökéletesen beleillett Wimbledon csöndes, letisztult atmoszférájába. Ezzel szemben John imádta New York nyüzsgő hangulatát, ahol az emberek úgy szurkoltak, mintha csak egy bokszmeccsen lennének. Ez valahol zavarta Björnt.”

És valóban, a ’70-es évek végén, a ’80-as évek elején robbant a teniszbomba az Egyesült Államokban. Mindenki ütőt ragadott, gombaszámra épültek az új pályák, és a sportág népszerűsége az egekbe szökött: a nézőszámok – mind a helyszíni, mind pedig a tévés – soha nem látott csúcson voltak abban az időszakban.

1980 márciusában a World Tennis című magazin egy zseniális poszterrel rukkolt elő, melyen Borg és McEnroe látható egymásnak háttal állva, fodros szaténingben, western stílusú pisztolyokkal a kezükben, a címlapsztori pedig a következő szalagcímmel futott: „McEnroe-Borg: Vajon párbajaik legendássá válnak?”

Az 1981-es US Open-döntőt követő hónapokban és években Borgnak volt ugyan néhány visszatérési kísérlete, de Grand Slamen már sosem indult újra. Kapitányként azonban három alkalommal is győzelemre vezette Európa csapatát a Laver-kupán 2017-2019 között, ami azért is volt különösen pikáns, mivel a világválogatottat egy bizonyos John McEnroe irányította. Eközben kisebbik fia, a 18 éves Leo a nyomdokaiba lépett, és idén májusban már a harmadik körig jutott a Roland Garros junior versenyében, majd a második fordulóig Wimbledonban. Visszavonulása után Borg beszállt a divatiparba, és saját ruhamárkát indított.

„Sok oka lehetett annak, hogy Borg felhagyott a tenisszel, az egyik talán az, hogy elbukta a világelsőséget, vagy csak túl fiatalon kezdett el nyerni és kissé kiégett, de az is közrejátszhatott, hogy ő volt az első olyan játékos, aki elegendő pénz halmozott fel ahhoz, hogy kényelmesen megéljen” – találgat McEnroe. „De nekem csak az volt a fontos, hogy jól legyen és boldog életet éljen.”

Forrás: The New York Times

Minden nap hírlevelet küldünk az olvasóinknak, amiben az előző nap legfontosabb sporthíreit, az elemzéseinket és persze sok más érdekességet is megmutatunk. Az Eurosport hírlevelére ezen a linken lehet feliratkozni.