A Nadal utódjának kikiáltott tini Federertől kölcsönzött taktikával borította a papírformát

Teljesen mindegy milyen sportágról van szó, a legendákat mindenhol nehezen engedik el, így aztán ha egy meghatározó játékos karrierje a végéhez közelít, netán már véget is ért, rögvest megindul a találgatás, kik vehetik át tőlük a gyeplőt. Franciaországban évek óta gyötrik a fiatal középpályásokat azzal, hogy új Zinedine Zidane-t látják visszaköszönni a játékukban, Argentínában pedig Diego Maradona utódját keresik hasonló lelkesedéssel.

Ezek a játékosok aztán nagyon ritkán nőnek fel a nagy elődhöz, vagy ha igen, akkor is nagyon más stílussal és habitussal törnek be, és el nem ítélhető módon a saját útjukat járják be a profik között. Hogy a maradonás példánál maradjunk, Lionel Messi egy-egy mozdulatában kísértetiesen idézi a világbajnokot, pályájuk azonban gyökeresen eltér, ami nem is feltétlenül baj, a maguk jogán mindketten a sportág legendái közé tartoznak.

A fiatal sportolók szempontból nézve persze nem feltétlenül egészséges, ha már befutott világklasszisokhoz mérik a teljesítményüket, az irreális elvárásoktól függetlenül bőven elég nyomás várja őket a profik között. Talán ezért is sietett Carlos Alcaraz már évekkel ezelőtt leszögezni: ő nem az új Rafael Nadal, hanem csak simán Carlos Alcaraz, péntek este pedig kaptunk egy kis ízelítőt abból, mit is jelent ez pontosan a gyakorlatban.

Leginkább persze Stefanos Tsitsipas, aki testközelből tapasztalta meg a 18 éves spanyol ütéseinek súlyát. „Hihetetlen sebességgel játszott. Senkit nem láttam még, aki ennyire keményen ütötte a labdákat. Időbe telt, mire alkalmazkodtam ehhez, átalakítottam a játékomat az ő stílusához igazodva. Olyan meccs volt, amikor egy ponton sikerül felvenned a saját ritmusodat, és már-már azt érzed, átvetted az irányítást, de aztán mégsem úgy alakul, ahogyan szeretnéd.”

Alcaraz kétségtelenül hihetetlen színvonalon játszott az ötödik szettben, 61 nyerője közül 18-at ebben a szakaszban vágott be, amivel messze ez volt a legeredményesebb játszmája a több mint négyórás küzdelem során. Ami ennél is feltűnőbb, hogy a hiperagresszív teniszhez mérten mennyire keveset rontott: 6 ki nem kényszerített hibával letudta Tsitsipas szőnyegbombázását, aki egyébként maga is kiválóan játszott a döntő játszmában, főleg saját adogatások mögött.

Hogy miért nem érdemes elhamarkodottan címkét ragasztani egy játékosra, azt Alcaraz meccs utáni interjúja is megmutatta, amely során egyebek mellett a játékfelfogásáról kérdezték. „Őszintén szólva egyetlen játékos stílusát sem másolom, igyekszem a saját teniszemet hozni. De ha mondani kellene egy teniszezőt, akihez közel áll a játékom, az szerintem Roger Federer. Hasonlítunk, mert én is próbálok agresszív lenni, akár tenyeressel, akár fonákkal. Persze a szervámon javítani kell.”

„Szavaim sincsenek, hogy kifejezzem, mit érzek most. Egyszerűen nem tudom, mi történt a pályán. El sem hiszem, hogy egy ennyire nagy meccsen sikerült legyőznöm Stefanos Tsitsipast. Úgy érzem, hogy a közönség sokat tett értem. Nélkülük nem lett volna esélyem, hogy ennyire jól teniszezzek az ötödik szettben, és ezzel legyőzzem Stefanost. Szóval ők csodálatosak voltak, imádtam az egészet” - fogalmazott Alcaraz, akire Peter Gojowczyk vár a következő fordulóban.

Körömrágós izgalmakat hozott Frances Tiafoe és Andrey Rublev meccse is, ami szintén a közönség támogatását élvező játékos győzelmével ért véget. „Imádom ezeket a meccseket, ezekért dolgozunk. Azért pakolunk ebbe ennyi időt, hogy megküzdhessünk a világ legjobbjaival. Tulajdonképpen ezért kelek fel reggelente. Be akarom rakni ezeket a srácokat az önéletrajzomba, és ma úgy mentem fel a pályára, hogy le fogom győzni. Velük együtt nőttünk fel, nem félek tőlük.”

Kulcsfontosságú mozzanat volt, amikor a harmadik szett rövidítésében Rublev kettős hibát ütött szettlabdánál, az amerikai közönség pedig átlendítette a holtponton Tiafoe-t. „Miattatok nyertem” – nyilatkozta a meccs után az amerikai. „Végig kitartottatok mellettem. Ez a ti győzelmetek. Sok ötszettest veszítettem el, nem túl jó a mérlegem. De ezt most nem hagyhattam. Sok nehéz meccset veszítettem el ezen a pályán, ma nem mehettem el győzelem nélkül.”

Ez nem a 3. kiemeltek napja volt, Tsitsipas után ugyanis nem sokkal Naomi Osaka is búcsúzott a US Opentől. Hogy az eredmény meglepetésnek számít, az nem is lehet kérdéses, ugyanakkor az is tény, hogy az előjelek finoman szólva sem utaltak címvédésre, a japán az utóbbi időben inkább a mentális problémái miatt került címlapokra. Osaka a találkozót követően arra is utalást tett: talán jobban jár, ha tart most egy rövidebb szünetet.

„Mostanában akkor sem vagyok boldog, amikor nyerek. Inkább csak megkönnyebbülök. Amikor viszont kikapok, nagyon szomorú vagyok. Nem hinném, hogy ez a normális” – mondta. Bár felajánlották neki, hogy korán véget vetnek a sajtótájékoztatónak, visszautasította az ajánlatot. „Nehéz ezt kifejezni. Most tulajdonképpen azt érzem, eljutottam arra a pontra, amikor ki kell találnom, mit tegyek, őszintén szólva, fogalmam sincs, hogy mikor játszom legközelebb.”

Osaka GS-tornákon produkált 16 meccses győzelmi sorozatát a 18 éves Leylah Fernandez állította meg. „Azt mondogattam, hogy legyek pozitív, küzdjek tovább. Ott vagyok, közel vagyok. A második szett utolsó játékában megtaláltam a megoldást a fogadójátékra, amivel elégedett vagyok. Onnantól kezdve harcoltam, használtam a közönség energiáját, próbáltam visszatenni a labdákat, ahogy csak tudtam, a saját ütéseimnél igyekeztem agresszív lenni.”

„Akkor is hittem benne, amikor brékhátrányban voltam a második játszmában, sőt, igazából az első szett során végig. Mindig azt mondogattam magamnak, hogy közeledek, egyre közelebb vagyok a megoldáshoz, lesznek bréklehetőségeim, eljön majd az a pillanat. Örülök, hogy így alakult, illetve, hogy sikerült ezt kihasználni” – magyarázta a kanadai tehetség, akire a következő fordulóban is nehéz ellenfél vár Angelique Kerber személyében.

Mostanra megszokhattuk, hogy a német egészen váratlanul képes csúcsformába lendülni, pénteken pedig egy olyan ellenfél várt rá, akivel szemben hagyományosan rosszul megy neki a játék. Sloane Stephens ráadásul hozzá hasonlóan kiszámíthatatlanul talál rá a legjobb teniszére, ami ezen a tornán sikerült is neki. Mindent figyelembe véve Kerbernek iszonyatosan nagy akadályokat kellett leküzdenie, a szó legszorosabb értelmében, mert egymást érték a fizikális labdamenetek.

---

Minden nap hírlevelet küldünk az olvasóinknak, amiben az előző nap legfontosabb sporthíreit, az elemzéseinket és persze sok más érdekességet is megmutatunk. Az Eurosport hírlevelére ezen a linken lehet feliratkozni.