Djokovicnak nem volt válasza Nadal agresszív teniszére és brutális tenyeresére

Eurosport

Publikálva 12/10/2020 - 10:50 GMT+2

A hosszabb labdameneteknél kiegyenlített volt a játék, a gyors befejezésekben azonban döbbenetesen nagy fölénye volt a 13-szoros Roland Garros-bajnoknak.

Fotó: Eurosport

Rafael Nadal makulátlan teljesítményt nyújtott a Roland Garros döntőjében, és a vártnál jóval simábban, egy 6-0-s szettet is kiosztva nyert a világelső Novak Djokovic ellen. De miért volt ennyire hatékony a salakkirály játéka a vasárnapi fináléban? Erre a kérdésre kereste a választ a híres elemző, Craig O'Shannessy Brain Game címen futó sorozatában.

Pályafutása elején Nadal elsősorban a kőkemény védekezéséről és a stabilitásáról volt ismert. Ezen erényeiből a mai napig sokat megőrzött, viszont - kortársaihoz hasonlóan - az idősödés miatt ő is kénytelen volt változtatni a teniszén. Ugyan az agresszivitása még mindig nem mérhető mondjuk Roger Federeréhez, Nadal is igyekszik gyorsan lezárni a labdameneteket, amely szándékát a vasárnapi összecsapáson nagyon jól meg lehetett figyelni. Olyannyira, hogy a rövid labdamenetekben jóval több pontot szerzett, mint Novak Djokovic.

Simán nyerte Nadal a Roland Garrost | EurosportSzponzorált tartalom A Roland Garros eseményeivel kapcsolatos hírek támogatója a Rafael Nadal saját rekordját tovább javítva 13-adszor nyerte meg a francia nyílt teniszbajnokság férfi egyes versenyét, mivel a vasárnapi döntőben három szettben legyőzte a világelső Novak Djokovicot. A mallorcai játékos 20. Grand Slam-bajnoki címével utolérte az örökrangsor élén Roger Federert.

Roland-Garros

Jön a lábközötti-szezon, Mannarino gyorsan kettőt is bemutatott

00:01:07

01/06/2021 - 17:16

Amikor a szerb képes volt meghosszabbítani a labdameneteket, kiegyenlített játék folyt, az öt vagy annál több ütésváltásból álló pontokból csak egyel gyűjtött többet Nadal (53-52). Ezzel szemben a 0-4 ütéses labdameneteknél óriási fölényben volt a spanyol, aki főleg a saját szervái mögött talált ki hatékony kombinációkat a gyors befejezésre. O'Shannessy ezt nevezi szerva + 1-nek, amivel azt méri, hogy egy játékos milyen pozícióból és hatékonysággal tudta folytatni a labdamenetet az adogatást követően.

Szerva + 1 (3 ütésből álló labdamenetek)
Nadal
• 8 nyerő
• 1 ki nem kényszerített

Djokovic
• 6 nyerő
• 1 kikényszerített hiba
• 16 ki nem kényszerített

Jól látható, hogy Nadal szinte tökéletesen játszott a három ütésből álló labdameneteknél, amely a mérkőzés leggyakrabban előforduló (32) kombinációja volt. Az egész meccsen rendkívül stabilan, szinte hibátlanul teniszező spanyol egyetlen ki nem kényszerített hibával megoldotta ezeket, miközben Djokovic talán túlzottan görcsösen próbálkozott a befejezéssel. Statisztikájában borzasztóan fest a 16 ki nem kényszerített hiba, bár O'Shannessy szerint ezt a Nadal elleni salakos mérkőzéseken a konstans nyomás miatt máshogy kell értékelni.

Roger Federer is gratulált a 20. Grand Slam-győzelmét szerző Nadalnak | EurosportSzponzorált tartalom A Roland Garros eseményeivel kapcsolatos hírek támogatója a Rafael Nadal pályafutása 20. Grand Slam-győzelmét szerezte, miután a Roland Garros döntőjében három játszmában felülmúlta Novak Djokovicot. A spanyol ezzel beérte Roger Federert a legtöbb Grand Slam-trófeák tekintetében. A svájci a közösségi médián keresztül gratulált Nadalnak.

Djokovic az első adogatásai mögött csak 50%-ban nyerte meg a pontokat, a másodiknál 48% volt a hatékonysága, és összesen hétszer veszítette el a szerváját. Mindez nagyban volt köszönhető a szerva + 1 ütéseknél látott hibáinak. Másként fogalmazva: Djokovic a háromütéses labdamenetekben követte el a legtöbb hibát (17), miközben Nadalnak ezekből a helyzetekből származott a legtöbb nyerője (8). Ez a különbség eredményezte, hogy ennyire nagy volt a mérkőzés elejétől a spanyol klasszis fölénye Djokoviccsal szemben.

Djokovic hibái adogatóként

• 1 ütés (kettős hiba) = 4
• 3 ütés (szerva + 1) = 17
• 5 ütés = 6
• 7 ütés = 3
• 9+ ütés = 7

Nadal tenyerese nagyjából úgy működött, mintha legalábbis Thor kalapácsa volna, és az előny oldalról kőkeményen támadta vele Djokovic fonákját. Az alapvonalról lejátszott labdameneteket ezzel tudta megalapozni - állandó nyomás alatt tartotta ellenfelét, és amikor lehetősége nyílt rá, nem habozott rálépni a labdákra. Ezt az agresszivitást ráadásul elképesztő pontossággal oldotta meg, 24 nyerője mellett csak 20 ki nem kényszerített hibája volt (+4), ezzel szemben Djokovic 37-tel több hibát ütött, mint amennyi nyerőt.

Nadal (elütések/előkészítő ütések/rövidítések)

• Tenyeres = 17 nyerő / 11 hiba = +6
• Fonák = 7 nyerő / 9 hiba = -2
• Összesen = 24 nyerő / 20 hiba

Djokovic (elütések/előkészítő ütések/rövidítések)

• Tenyeres = 10 nyerő / 25 hiba = -15
• Fonák = 13 nyerő / 35 hiba = -22
• Összesen = 23 nyerő / 60 hiba

A párosnak volt már hasonlóan egyoldalú mérkőzése, legutóbb a 2019-es Ausztrál Open döntőjében, amelyet Djokovic 6:3, 6:2, 6:3 arányban nyert meg. Azon a meccsen az volt a kulcs, hogy a szerb képes volt Nadal fonákján tartani a labdát, és az abból adódó helyzetekből támadni a spanyol tenyeresét. Erre a megoldásra sokkal felkészültebben érkezett Nadal, és inkább ő volt az, aki folyamatos védekezésre tudta kényszeríteni ellenfelét, Djokovic pedig képtelen volt kiszakadni a fonák oldali szorításból.

Nadal magasra felpörgetett tenyereseit a szokásosnál lassabb körülmények között is nagyon nehéz volt kezelni, ez a feladat még a világ egyik, ha nem a legjobb kétkezes fonákjával rendelkező Djokovic számára is megoldhatatlan feladatnak bizonyult. A megoldást esetleg a tenyeresre való átállás jelenthette volna, ez azonban rendkívül kockázatos taktika az egész pályát lefedő spanyol ellen. O'Shannessy végső konklúziójában a szerva + 1-es helyzetek mellett azt emelte még ki, hogy Djokovic túlzásba vitte a rövidítések használatát.

Nadal egészen egyszerűen játékban és stratégiában is felülmúlta az ellenfelét.

via ATP

Roland-Garros