Salak a salakiaké II.

Azt hiszem körülbelül elmondtam mindent, amit erről a meccsről gondolok, Rafa lenyűgözően játszott a fontos pillanatokban, és aki öt balhés adogatójátékát tudja megfordítani (kivétel nélkül mindet!) egy ilyen meccsen, az meg is fogja nyerni azt.

Minden más csak sallang.

Nyilván lehet beszélni arról, hogy mennyire kellett Robin ahhoz, hogy ezt meg tudja tenni, vagy akár arról is, hogy hogyan tudta megcsinálni, de szerintem nem érdemes. És mivel ezt a posztot én írom, ezért nem is beszélek.

Ami a lényeg az az, hogy  Nadal gyakorlatilag pont 24 éves korára nyert hét Grand Slamet, köztük öt Roland Garrost, visszaszerezte a világelsőséget, bő két hónappal azután, hogy visszacsúszott egészen a negyedik helyre, bő egy hónappal azután, hogy minden szaklap azzal volt tele, hogy tizenegy hónapja nem nyert tornát.

Mától Rafael Nadal 2010-es salakszezonja az etalon.

Túlszárnyalni nem lehet, legfeljebb megismételni.