Megbánta, hogy kihagyta az olimpiát a teniszező, akinek most nem sikerült a kvalifikáció

A tenisz nagyon sokáig – 1924 és 1988 között – nem szerepelt az olimpia hivatalos programjában, és hosszú időbe telt, mire a teniszezők körében is hasonló presztízse lett az olimpiai éremnek, mint más sportágaknál. Mára azonban az olimpia egyike a legfontosabb versenyeknek, a sztárok többsége hasonlóan komolyan veszi, mint egy Grand Slam-tornát, elég csak a 2016-os játékokra gondolni, ahol Novak Djokovic könnyek között hagyta el a pályát a vereségét követően.

Más kiemelt tornákhoz képest így is viszonylag sokan döntenek úgy, hogy kihagyják az olimpiát, Párizsban Aryna Sabalenka, Ons Jabeur, Andrey Rublev, Grigor Dimitrov vagy épp Ben Shelton sem lesz ott. Három évvel ezelőtt még többen voltak, akik csak a hiányukkal tűntek fel, közöttük volt a chilei Cristian Garín, aki ma már bánja ezt a döntést. Különösen azok után, hogy 2024-ben – hiába volt ott a céljai között – nem sikerült kvalifikálnia.

„Ez nagyon kemény. Fontos cél volt, nem fogok hazudni. Nagyon csalódott voltam miatta, és még most is az vagyok. Szerettem volna ott lenni, de ilyen a sport. Nehéz időszakon mentem keresztül a testemmel, a hangulatom is ingadozott, ezért nem tudtam úgy versenyezni, ahogyan szerettem volna, és nyilvánvalóan az lett a következménye, hogy nem leszek ott Párizsban. De dolgozom tovább” – mondta a Claynek adott interjúban.

Garín három évvel ezelőtt a kevésbé barátságos környezet – a tokiói olimpia alatt rengeteg tesztet kellett elvégezni a covid miatt – és a fáradtság miatt döntött úgy, hogy nem utazik el a játékokra. Ha tehetné, akkor ma már másképp csinálná. „Tokió nehéz volt, de ennyi idő elteltével már bánom, hogy nem mentem el. De mindannyian hibázunk. Egy teniszezőnek sok döntést kell meghoznia, és ezek közül néhány rossz lesz. Szóval megbántam, de azért nem zavar.”

- felelte arra a kérdésre, célba veszi-e a Los Angeles-i játékokat.

25 évesen talán az is ott motoszkált a gondolatai között, hogy lesz még lehetősége kijutni az olimpiára. Azonban épp az ő esete mutatja, hogy még egy remek képességű teniszező sem mehet biztosra, hiszen senki sem tudja kiszámítani, mit hoz a jövő. Garín esetében a 2022-es wimbledoni torna volt a fordulópont, ahol egyszerre érte el karrierje legnagyobb sikerét a negyeddöntővel (bár pontot nem kapott érte) és szedett össze egy makacs csuklósérülést.

„Kyrgios jobb volt aznap” – felelte a kérdésre, nincs-e hiányérzete a negyeddöntő kapcsán, amely – mint utóbb kiderült – Rafael Nadal visszalépése miatt a döntőbe jutásért zajlott. „Nekem csak néhány lehetőségem volt. Jobban teniszezett nálam, ráadásul a csuklósérülésem is akkor kezdődött, és sérült kézzel toltam végig a meccset. Nem szoktam azon a meccsen gondolkozni, szerintem nem volt valódi esélyem.”

Garín idén is sokat szenvedett a pályán, a mélypontot a dél-amerikai salakos versenyeken érte el, ahol még azt is kimondta, bárkitől képes kikapni. A helyzete idővel javult, Estorilban és Münchenben elődöntőt játszott, Wimbledonban pedig átrágta magát a selejtezőn. „Az megkönnyebbülés volt” – mondta Wimbledonról. „De boldogabb vagyok, hogy hosszú hónapok után most egészséges vagyok. Lassacskán visszatérek a másfél évvel ezelőtti szintre, ahol a sérülésem előtt voltam.”

Ha az olimpián nem is, a Davis-kupában képviselheti a chilei színeket, ugyanakkor a szokásosnál kevésbé várja a párharcot. A Nemzetközi Teniszszövetség ugyanis úgy döntött, hogy a C csoport mérkőzéseit Kínában bonyolítják le, annak ellenére is, hogy a kínaiak nem érdekeltek a párharcban. Garín szerint ezek a döntések is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Davis-kupa egyre inkább veszít a jelentőségéből.